1996. évi XXXVII. törvény

a polgári védelemről1

Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja:

1. § E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint más veszélyhelyzet életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat fenyegető hatásai elleni védekezést, a lakosság oltalmazása érdekében a védekezésre való felkészítést, tekintettel az 1989. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan, Genfben, 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények I. és II. Kiegészítő Jegyzőkönyvében meghatározott kötelezettségekből eredő feladatokra.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában

a) polgári védelem: a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében;

b) polgári védelmi kötelezettség: az állampolgárokat e törvényben meghatározott körben terhelő állampolgári kötelezettség, a honvédelmi kötelezettség része;

c) polgári védelmi szervezet: az a szervezet, amely hivatásos személyi állománya és az állampolgárok polgári védelmi kötelezettségének teljesítése útján kizárólag e törvényben meghatározott polgári védelmi feladatokat lát el;

d) hivatásos polgári védelmi szerv: az a szerv, mely a hivatásos, valamint a köztisztviselői és közalkalmazotti állománya útján illetékességi területén a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében a polgári védelmi feladatok tervezését, szervezését és ellenőrzését végzi;

e) fegyveres összeütközés: a rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején, valamint az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében foglalt esetben a szembenálló felek közötti fegyveres összecsapás;

f) katasztrófa: olyan történés, amely számos ember életét vagy egészségét, a lakosság jelentős dologi értékeit, alapvető ellátását, avagy a környezetet veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy elhárítására és leküzdésére hatóságok, intézmények és szervezetek együttműködése szükséges;

g) rendvédelmi szerv: a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, a hivatásos polgári védelmi szerv, valamint a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság;

h) polgári szerv: az államigazgatási és az önkormányzati szervek, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek kivételével valamennyi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és az egyéni vállalkozó.

(2) E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet a szükséghelyzetet [Alkotmány 19. § (3) bek. i) pont] el nem érő mértékű, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot, amelyet különösen a következő események válthatnak ki:

a) súlyos, több embernél halálos lefolyású tömeges megbetegedést előidéző kórokozó megjelenése, amely kórokozót ürítő embertől, kórokozót tartalmazó holttesttől, kórokozóval szennyezett élelmiszerből, vízből, talajból, tárgyról, anyagról, levegőből, állatból vagy állati tetemből származik;

b) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerű szennyezése;

c) kedvezőtlen meteorológiai viszonyok következtében fellépő légszennyezettségi állapot, amelynek során bármely légszennyező anyag koncentrációja a 30 perces levegőminőségi határértéket a megengedett esetszámon felül meghaladja;

d) a környezet veszélyes hulladékkal való közvetlen és súlyos szennyezése;

e) az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben radioaktív anyaggal végzett tevékenység során vagy nukleáris űrobjektum becsapódását követően a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló és a lakosság nem tervezett sugárterhelését előidéző esemény;

f) ipari létesítményben, továbbá szénhidrogén-kitermelés során vagy veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező baleset, amikor a szabadba kerülő mérgező anyag az emberi életet vagy egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti;

g) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, illetőleg, ha töltésszakadás veszélye fenyeget;

h) háromnál több napon keresztül tartó folyamatos, intenzív hóesés;

i) régión belül egyidejűleg járhatatlan vasútvonal, főút, valamint legalább öt mellékút;

j) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók.

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

3. § (1) A polgári védelem megszervezése és irányítása államigazgatási feladat, amelyet az államigazgatási, az önkormányzati szervek és a hivatásos polgári védelmi szervek e törvényben foglalt feladatkörükben látnak el.

(2) Az e törvényben meghatározott polgári védelmi feladatok végrehajtásában, jogszabályban foglalt alapvető feladataik ellátása mellett közreműködőként vesznek részt a fegyveres erők és - a hivatásos polgári védelmi szervek kivételével - a rendvédelmi szervek.

(3) A polgári védelmi feladatok megvalósítása érdekében az állampolgárt és a polgári szervet az e törvényben szabályozott polgári védelmi kötelezettség és vagyoni szolgáltatási kötelezettség terheli.

(4) Polgári védelmi szervezet az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején is csak az e törvényben meghatározott emberbaráti feladatait láthatja el, fegyveres vagy súlyos erőszakos cselekmények elhárítására nem használható fel.

Polgári védelmi feladatok

4. § Az 1. §-ban meghatározott célok megvalósítása érdekében polgári védelmi feladat:

a) a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra;

b) a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása;

c) a figyelmeztetés, a tájékoztatás, a riasztás;

d) az egyéni védőeszközökkel történő ellátás;

e) az óvóhelyi védelem;

f) a lakosság kimenekítése és kitelepítése;

g) a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) védelme;

h) az elsötétítés, a fényálcázás;

i) a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, illetőleg az ezzel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések;

j) a polgári védelmi tervezés, szervezés;

k) a szakhatósági tevékenység ellátása;

l) a települések veszélyeztetettségének felmérése;

m) közreműködés a lakosság légiriasztásában, a kulturális javak védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tűzoltásban, illetőleg a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában.

II. Fejezet

A POLGÁRI VÉDELEM IRÁNYÍTÁSA

Az Országgyűlés feladata

5. § Az Országgyűlés állapítja meg a Magyar Köztársaság honvédelmét meghatározó alapelvek körében a polgári védelem alapelveit, valamint az azokban előírt feladatok végrehajtásának fő irányait és feltételeit.

A Kormány feladata

6. § A Kormány a polgári védelem irányítása körében

a) a belügyminiszter útján elrendeli a polgári védelmi szervezetek egyidejű alkalmazását [26. § (2) bekezdés], az Országgyűlés és a köztársasági elnök tájékoztatása mellett;

b) gondoskodik a központi költségvetési tervezés keretében a polgári védelem működésének és fejlesztésének pénzügyi feltételeiről;

c) összehangolja a polgári védelemmel összefüggő oktatási, képzési, tudományos, kutatási és műszaki-fejlesztési tevékenységet;

d) a belügyminiszter javaslatára meghatározza a polgári védelmi szervezetek összlétszámát.

A belügyminiszter feladata

7. § (1) A polgári védelem irányításáért és a polgári védelmi feladatok végrehajtásáért a belügyminiszter felelős.

(2) A belügyminiszter e feladatkörében

a) elrendeli a polgári védelmi szervezetek részleges alkalmazását [26. § (3) bekezdés] a Kormány egyidejű tájékoztatása mellett;

b) megállapítja a Belügyminisztérium Polgári Védelmi Országos Parancsnokság (a továbbiakban: BM PVOP) Szervezeti és Működési Szabályzatát;

c) kinevezi és felmenti a polgári védelem országos parancsnokát (a továbbiakban: országos parancsnok) és helyetteseit, felettük munkáltatói jogkört gyakorol;

d) a hivatásos polgári védelmi szervek részére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az országos parancsnok útján polgári védelmi feladatok teljesítésére utasítást adhat;

e) a hivatásos polgári védelmi szervek irányítását az országos parancsnok útján gyakorolja;

f) az országos parancsnok javaslatára dönt hivatásos polgári védelmi szerv létrehozásáról és megszüntetéséről.

A védelmi bizottság

8. § (1) A megyei, a fővárosi, illetve a helyi védelmi bizottság illetékességi területén irányítja és összehangolja a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 259. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti helyi védelmi igazgatási szervek, valamint a Hvt. 66. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervek polgári védelmi feladatai ellátását és az arra való felkészülést.

(2) A Hvt. 15. §-ának (3) bekezdésében meghatározott helyzeteken túl, veszélyhelyzet és katasztrófa esetén a védelmi bizottság teljes jogkörét a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg Budapest fővárosban a főpolgármester gyakorolja.

A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester

9. § (1) A megyei közgyűlés elnöke, Budapest fővárosban a főpolgármester illetékességi területén irányítja és szervezi a polgári védelmi feladatok végrehajtását. E jogkörében

a) elrendeli a belügyminiszter intézkedése alapján - vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával - a polgári védelmi szervezetek alkalmazását;