(3) Ha a kiadni kért személy a kiadatási letartóztatás vagy az ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelésének időpontjában előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését tölti, illetőleg vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, a kiadatási letartóztatást, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatást attól az időponttól kezdődően kell foganatba venni, amikor az előzetes letartóztatás megszűnik, illetőleg a szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejeződik.

23. § (1) A Fővárosi Bíróság a meghallgatás során a kiadni kért személyt tájékoztatja, hogy ha a kiadatásához hozzájárul, a 16. §-ban foglalt rendelkezések nem kerülnek alkalmazásra (egyszerűsített kiadatás).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulás nem vonható vissza.

24. § (1) Sürgős esetben - különösen ha szökés veszélye áll fenn - a megkereső állam a kiadatási kérelem előterjesztése előtt is kérheti azon személy ideiglenes kiadatási letartóztatásának elrendelését, akinek kiadatása iránt megkeresést szándékozik előterjeszteni.

(2) Az ideiglenes kiadatási letartóztatás iránti megkeresést az Országos Rendőr-főkapitányság Interpol Magyar Nemzeti Iroda (a továbbiakban: Interpol) útján is elő lehet terjeszteni. Az Interpol intézkedik a keresett személy kiadatás céljából történő őrizetbe vétele és a Fővárosi Bíróság elé állítása iránt. Az őrizet tartama legfeljebb hetvenkét óra lehet.

25. § (1) Az ideiglenes kiadatási letartóztatást meg kell szüntetni, ha annak elrendelésétől számított negyven napon belül a kiadatás iránti megkeresés nem érkezik meg. Ha a kiadatás iránti megkeresést utóbb előterjesztik, az ideiglenes kiadatási letartóztatás megszüntetése nem zárja ki a 20. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti kiadatási letartóztatás elrendelését.

(2) Az ideiglenes kiadatási letartóztatásról az igazságügyminiszter haladéktalanul értesíti az intézkedést kérő államot. Az értesítésben tájékoztatást ad arról is, hogy az (1) bekezdés rendelkezésének megfelelően mikor szűnik meg az ideiglenes kiadatási letartóztatás.

26. § (1) A kiadatás kérdésében az igazságügyminiszter dönt. Ha a bíróság határozata szerint a kiadatásnak a törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, a kiadatást a bíróság határozatára utalással tagadja meg.

(2) Az igazságügyminiszter döntéséről értesíti a megkereső külföldi államot.

27. § A kiadott személy átadásáról az Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

28. § Ha a kiadatást az igazságügyminiszter megtagadta, vagy a kiadott személyt a megkereső állam nem vette át, a büntetőeljárás megindításának vagy egyéb intézkedésnek a megfontolása céljából az igazságügyminiszter az iratokat megküldi a legfőbb ügyésznek.

29. § (1) Ha a kiadott személy ellen Magyarországon más bűncselekmény miatt eljárás van folyamatban, vagy szabadságvesztését tölti, az eljárás befejezéséig, illetőleg a büntetés végrehajtásának befejezéséig az átadását az igazságügyminiszter elhalaszthatja.

(2) Ha a kiadott személy átadását az igazságügyminiszter az (1) bekezdés rendelkezései alapján elhalasztotta, a megkereső állam kérésére engedélyezheti, hogy sürgős eljárási cselekmény lefolytatása érdekében ideiglenesen átadják a megkereső államnak. A kiadni kért személy akkor adható át ideiglenesen, ha biztosított, hogy őt a megkereső államban őrizetben tartják, és meghatározott időn belül visszaadják.

30. § (1) A kiadatási eljárás során a Fővárosi Bíróság engedélyezheti olyan tárgyak átadását a megkereső állam részére, amelyek a kiadatás iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény eszközéül szolgáltak, vagy azokat az elkövető e bűncselekmény útján szerezte meg, illetőleg a bűncselekmény útján megszerzett tárgyak helyébe léptek, vagy tárgyi bizonyítás eszközéül szolgálhatnak.

(2) E tárgyak átadását akkor is engedélyezni lehet, ha a kiadatást engedélyezték, de a kiadni kért személy átadására nem került sor.

(3) A tárgyak átadásának engedélyezése esetén az átadást

a) el lehet halasztani addig, amíg azokra Magyarországon folyó hatósági eljárásban szükség van, vagy

b) ahhoz a feltételhez lehet kötni, hogy azokat meghatározott időn belül visszajuttatják.

(4) Ha a kiadatást kérő állam valószínűsíti, hogy az (1) bekezdésben említett tárgyakat a kiadni kért személy vagy más elrejti, megsemmisíti vagy egyéb módon kivonja az eljárás alól, a Be. 101-105. §-ainak megfelelő alkalmazásával intézkedés tehető ennek megakadályozására.

(5) E § rendelkezései nem érintik az e tárgyakon fennálló tulajdonjogot és egyéb jogokat.

2. Cím

Külföldi állam megkeresése kiadatás iránt

31. § Kiadatás iránti megkeresés büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetőleg szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása érdekében terjeszthető elő külföldi államnál.

32. § (1) Ha külföldön tartózkodó olyan terhelt ellen kell büntetőeljárást lefolytatni, akivel szemben kiadatásnak van helye, a bíróság elfogatóparancsot bocsát ki, és az iratokat megküldi az igazságügyminiszternek.

(2) Ha jogerősen kiszabott szabadságvesztést külföldön lévő terhelttel szemben kell végrehajtani, a büntetés-végrehajtási bíró elfogatóparancsot bocsát ki.

(3) Az elfogatóparancsot és a jogerős ítéletet meg kell küldeni az igazságügyminiszternek.

33. § A kiadatási kérelem előterjesztéséről az igazságügyminiszter dönt; döntéséről az elfogatóparancsot kibocsátó bíróságot értesíti.

34. § (1) Szabadságvesztés végrehajtására irányuló kiadatás esetén, amennyiben halmazati büntetést szabtak ki, és a kiadatást az igazságügyminiszter nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés végrehajtására kéri, illetőleg a külföldi állam nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés végrehajtására engedélyezi, az első fokon eljárt bíróság állapítja meg az arra a cselekményre eső büntetésrészt, amellyel kapcsolatban a kiadatást az igazságügyminiszter kéri, vagy a külföldi állam engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdésben írt büntetésrészt a halmazati büntetés alapját képező bűncselekmények büntetési tételei felső határának egymáshoz viszonyított arányából kiindulva kell megállapítani.

(3) Ha a szabadságvesztést, amelyre a kiadatást az igazságügyminiszter kéri, illetve amelyre a kiadatást a külföldi állam engedélyezi, összbüntetésbe foglalták, azt az alapítéletben kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyre a kiadatást kérik, illetve engedélyezik. Az (1)-(2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell, ha az alapítéletben halmazati büntetést szabtak ki.

(4) Ha a kiadatást az összbüntetésbe foglalt valamennyi szabadságvesztés végrehajtására kérik, illetve engedélyezik az összbüntetésben megállapított szabadságvesztést kell végrehajtani.

35. § A 24. § (1) bekezdését, a 29. § (2) bekezdését és a 30. § (1) és (4) bekezdését külföldi állam kiadatás iránti megkeresése esetén is értelemszerűen alkalmazni lehet.

36. § A kiadatási kérelem teljesítése esetén a kiadatási kérelem alapján külföldön történt fogva tartás idejét a bíróság által megállapított büntetésbe be kell számítani.

III. Fejezet

A büntetőeljárás átadása és átvétele;
feljelentés külföldi államnál

1. Cím

A büntetőeljárás átadása

37. § (1) A büntetőeljárás átadható, ha célszerű, hogy azt más állam hatósága folytassa le.

(2) A büntetőeljárás átadása - a sértett jogos érdekeit is mérlegelve - különösen akkor célszerű, ha

a) a Magyarországon tartózkodó terhelt annak az államnak az állampolgára, amelynek részére az eljárás átadása történik, vagy abban az államban van az állandó lakóhelye, illetve a szokásos tartózkodási helye,

b) a terhelt az eljárás során külföldön tartózkodik, kiadatásnak nincs helye, kiadatását megtagadták, vagy kiadatási kérelem előterjesztésére nem kerül sor.

38. § A büntetőeljárás átadását a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyésznél, azt követően a bíróság az igazságügyminiszternél kezdeményezi. A büntetőeljárás átadásáról a legfőbb ügyész, illetőleg az igazságügyminiszter dönt. A döntésről a külföldi hatóságoknak a büntetőeljárás átadása céljából történő megkeresésével egyidejűleg az ügyészt, illetőleg a bíróságot értesíteni kell.

39. § Ha a külföldi hatóság az eljárást átveszi, a legfőbb ügyész, illetőleg az igazságügyminiszter erről szóló értesítése alapján az ügyész, illetőleg a bíróság az eljárást megszünteti.

40. § (1) A 39. §-ban szabályozott intézkedéssel egyidejűleg a bíróság - a vádemelésig az ügyész indítványára, azt követően hivatalból - elrendelheti a terheltnek a büntetőeljárás átadása céljából történő letartóztatását. Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, az eljárás átadása céljából történő letartóztatást elrendeli, és egyidejűleg az előzetes letartóztatást megszünteti.

(2) A büntetőeljárás átadása céljából elrendelt letartóztatás addig tart, amíg a megkeresett állam a terheltet át nem veszi, de legfeljebb három hónapig. Erről a külföldi hatóságot értesíteni kell.

41. § A terhelt átadásáról az Interpol a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

42. § Ha a megkeresett állam a terheltet nem veszi át a 40. § (2) bekezdésében megjelölt határidőig, vagy ha a terhelt kivonja magát a külföldi eljárás alól, a 39. § alapján megszüntetett büntetőeljárást folytatni lehet.

2. Cím

A büntetőeljárás átvétele

43. § Külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás e hatóság megkeresésére akkor vehető át, ha a terhelt magyar állampolgár, vagy Magyarországra bevándorolt nem magyar állampolgár.

44. § (1) A büntetőeljárás átvételéről a legfőbb ügyész dönt.

(2) Az átvett eljárást befejező határozatról a legfőbb ügyész értesíti a megkereső külföldi hatóságot.

(3) Ha az átvett eljárás során a terhelttel szemben a bíróság büntetést szab ki, vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaz, ennek tartamába be kell számítani a külföldön végrehajtott előzetes fogva tartást.

(4) Ha a bűncselekmény a magyar törvény szerint csak magánindítványra üldözendő, és a külföldi eljárásban a magánindítványt az arra irányadó jogszabályok szerint előterjesztették, azt az átvett eljárásban is szabályszerűen előterjesztettnek kell tekinteni. Ha a külföldi eljárásban azért nem terjesztettek elő magánindítványt, mert a megkereső hatóság országának törvényei szerint magánindítvány előterjesztése nem szükséges, a jogosultat fel kell hívni a magánindítvány előterjesztésére. A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidőt [Be. 123. § (3) bekezdés] a felhívás kézbesítésétől kell számítani.

3. Cím