1996. évi XXXIX. törvény
a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról1
Az Országgyűlés az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 827. (1993.) számú határozatával a nemzetközi humanitárius jognak a volt Jugoszlávia területén 1991 óta történt súlyos megsértéséért felelős személyek elleni büntetőeljárás lefolytatása céljából létrehozott Nemzetközi Törvényszék (a továbbiakban: Nemzetközi Törvényszék) Alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról az alábbi törvényt alkotja:
1. § (1) Az Alapokmány 2-5. Cikkeiben felsorolt bűncselekmények miatt Magyarországon folyó büntetőeljárást a Nemzetközi Törvényszék megkeresésére fel kell függeszteni; a megkeresést követően ilyen ügyben eljárás nem indítható.
(2) A felfüggesztett büntetőeljárás csak akkor folytatható, illetőleg az eljárás csak akkor indítható meg, ha
a) a Nemzetközi Törvényszék joghatóságának hiányát megállapította;
b) a Nemzetközi Törvényszék főügyésze nem emelt vádat;
c) a Nemzetközi Törvényszék eljáró tanácsa a főügyész vádindítványát elutasította.
(3) Ha a Nemzetközi Törvényszék jogerős ítéletet hozott, ugyanazon személy ellen, ugyanazon cselekmény miatt Magyarországon nem indítható büntetőeljárás, a folyamatban lévő, ideértve az (1) bekezdés alapján felfüggesztett büntetőeljárást meg kell szüntetni.
2. § (1) A Nemzetközi Törvényszék megkereséseit a legfőbb ügyész fogadja és teljesíti. Ennek során az eljárásra a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, ha a Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából más nem következik.
(2) A megkeresés teljesítéséről vagy annak akadályairól a legfőbb ügyész értesíti a Nemzetközi Törvényszéket.
3. § Az Alapokmány eredeti angol nyelvű szövegét és hivatalos magyar nyelvű fordítását a melléklet tartalmazza.
4. § Az e törvény alkalmazásával Magyarországon felmerült költségeket az állam viseli.
5. § Ez a törvény a kihirdetését követő hónap 15. napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban a Nemzetközi Törvényszéknek a törvény hatálybalépése napjáig megküldött megkeresések teljesítésére is alkalmazni kell.
Melléklet az 1996. évi XXXIX. törvényhez
A Nemzetközi Törvényszék Alapokmánya
A volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék, amelyet a Biztonsági Tanács az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának VII. fejezete alapján állított fel (a továbbiakban: Nemzetközi Törvényszék), ezen Alapokmány rendelkezéseinek megfelelően működik.
1. Cikk
A Nemzetközi Törvényszék joghatósága
A Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy ezen Alapokmány rendelkezéseinek megfelelően eljárást folytasson olyan személyek ellen, akik felelősek a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért.
2. Cikk
Az 1949. évi Genfi Egyezmények súlyos megsértése
A Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy eljárást folytasson olyan személyek ellen, akik súlyosan megsértik az 1949. augusztus 12-én kelt Genfi Egyezmények rendelkezéseit, vagy arra parancsot adnak, mégpedig a vonatkozó Genfi Egyezmény rendelkezései által védett személyek és vagyontárgyak ellen irányuló alábbi cselekményekkel:
a) szándékos emberölés,
b) kínzás vagy embertelen bánásmód, ideértve a biológiai kísérleteket is,
c) szenvedés vagy súlyos testi vagy lelki károsodás szándékos okozása,
d) a vagyontárgyaknak a katonai szükségletek által nem indokolt, jogtalanul és önkényesen véghezvitt elpusztítása és eltulajdonítása,
e) hadifogolynak vagy polgári személynek az ellenséges haderő szolgálatába kényszerítése,
f) hadifogoly vagy polgári személy szándékos megfosztása a pártatlan és szabályszerű tárgyaláshoz való jogtól,
g) polgári személy jogellenes kitoloncolása, vagy elszállítása, vagy jogellenes bebörtönzése,
h) polgári személyek túszul ejtése.
3. Cikk
A háború jogának és szokásainak megsértése
A Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy eljárást folytasson olyan személyek ellen, akik megsértik a háború jogát és szokásait. Az ilyen jellegű szabályszegés magában foglalja, de nem korlátozódik kizárólag
a) vegyi vagy olyan fegyverek alkalmazására, melyeket szükségtelen szenvedés okozására fejlesztettek ki,
b) nagyvárosok, városok és falvak önkényes lerombolására, vagy a katonai szükségletek által nem indokolt pusztítására,
c) védelem nélküli városok, falvak, lakóhelyek vagy épületek bármilyen eszközzel történő támadására vagy bombázására,
d) a vallási, jótékonysági és oktatási, a művészeti és tudományos célokra rendelt intézmények, történelmi emlékek, műtárgyak és tudományos termékek elkobzására, lerombolására vagy szándékos megkárosítására,
e) a köz- és magántulajdon fosztogatására.
4. Cikk
Népirtás
1. A Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy eljárást folytasson olyan személyek ellen, akik az ezen Cikk 2. pontjában meghatározott népirtást vagy az ezen Cikk 3. pontjában felsorolt egyéb cselekményeket követik el.
2. A népirtás a következő cselekmények bármelyikének valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését jelenti:
a) a csoport tagjainak megölése,
b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása,
c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése,
d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása,
e) a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele.
3. Büntetendők a következő cselekmények:
a) népirtás,
b) népirtás elkövetésére irányuló szövetkezés,
c) közvetlen és nyilvános felbujtás népirtás elkövetésére,
d) népirtás elkövetésének kísérlete,
e) népirtásban való bűnrészesség.
5. Cikk
Emberiség elleni bűncselekmények
A Nemzetközi Törvényszék jogosult arra, hogy eljárást folytasson olyan személyek ellen, akik felelősek a következő, nemzetközi vagy belső, fegyveres konfliktus során elkövetett, a polgári lakosság ellen irányuló bűncselekményekért:
a) emberölés,
b) kiirtás,
c) leigázás,
d) kitoloncolás,
e) bebörtönzés,
f) kínzás,
g) nemi erőszak,
h) politikai, faji, vallási alapon való üldözés,
i) egyéb embertelen cselekmények.
6. Cikk
Személyi joghatóság
A Nemzetközi Törvényszék természetes személyekkel szemben jogosult eljárni ezen Alapokmány rendelkezéseinek megfelelően.
7. Cikk
Egyéni büntetőjogi felelősség
1. Az, aki az ezen Alapokmány 2-5. Cikkeiben meghatározott bűncselekményt megtervezte, arra mást felbujtott, elkövetésére parancsot adott, elkövette, vagy egyéb módon a megtervezéséhez, előkészítéséhez vagy végrehajtásához segítséget nyújtott, egyénileg felelős a bűncselekményért.
2. A terheltet hivatalos tisztsége, még állam- vagy kormányfői, vagy felelős kormányzati tisztsége sem menti fel a büntetőjogi felelősség alól, és nem szolgálhat a büntetést enyhítő körülményként.
3. Az a tény, hogy az ezen Alapokmány 2-5. Cikkeiben meghatározott bármely cselekményt alárendelt követte el, nem menti fel az elöljáróját a büntetőjogi felelősség alól, ha tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy az alárendeltje ilyen cselekmények elkövetésére készül, vagy azt már véghezvitte, és az elöljáró elmulasztotta megtenni a szükséges és indokolt intézkedéseket az ilyen cselekmények megelőzésére vagy az elkövetők megbüntetésére.
4. Az a tény, hogy a terhelt a Kormány vagy az elöljáró parancsának megfelelően cselekedett, nem menti fel őt a büntetőjogi felelősség alól, de figyelembe vehető enyhítő körülményként, ha a Nemzetközi Törvényszék megítélése szerint az igazságosság ezt kívánja.
8. Cikk
Területi és időbeli joghatóság
A Nemzetközi Törvényszék területi joghatósága a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság területére terjed ki, beleértve annak szárazföldi területét, légterét és felségvizeit. A Nemzetközi Törvényszék időbeli joghatósága az 1991. január 1-jével kezdődő időszakra terjed ki.
9. Cikk
Párhuzamos joghatóság
1. A Nemzetközi Törvényszéknek és a nemzeti bíróságoknak párhuzamos joghatósága áll fenn arra, hogy eljárást folytassanak le olyan személyek ellen, akik felelősek a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért.
2. A Nemzetközi Törvényszék joghatóságának elsőbbsége van a nemzeti bíróságok joghatóságával szemben. Az eljárás bármely szakaszában a Nemzetközi Törvényszék hivatalosan kérheti a nemzeti bíróságokat, hogy ezen Alapokmánynak és a Nemzetközi Törvényszék Eljárási és Bizonyítási Szabályainak megfelelően engedjék át joghatóságukat a Nemzetközi Törvényszéknek.
10. Cikk
Non bis in idem
(A többszöri eljárás tilalma)
1. Senki sem állítható nemzeti bíróság elé olyan cselekményekért, melyek ezen Alapokmány értelmében súlyosan sértik a nemzetközi humanitárius jogot, és ügyét a Nemzetközi Törvényszék már elbírálta.
2. Olyan személyt, akit a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért már a nemzeti bíróság elé állítottak, csak akkor lehet ezt követően a Nemzetközi Törvényszék elé állítani, ha
a) azt a cselekményt, amelyért bíróság elé állították, köztörvényes bűncselekménynek minősítették; vagy
b) a nemzeti bíróság eljárása nem volt pártatlan vagy független, azt azzal a céllal folytatták le, hogy megvédjék a terheltet a nemzetközi büntetőjogi felelősségre vonástól, vagy a bűnüldözés nem volt megfelelő.
3. Az ezen Alapokmányban meghatározott bűncselekmény elkövetéséért elítélt személyre kiszabandó büntetés meghatározásakor a Nemzetközi Törvényszék figyelembe veszi az ugyanazon személyre, ugyanazon bűncselekmény elkövetéséért a nemzeti bíróság által kiszabott és már letöltött büntetés mértékét.