11. Cikk
A Nemzetközi Törvényszék szervezete
A Nemzetközi Törvényszék a következő szervekből áll:
a) a Tanácsok, ezen belül két Elsőfokú és egy Fellebbviteli Tanács,
b) a Főügyész,
c) a Tanácsok és a Főügyész közös Hivatala.
12. Cikk
A Tanácsok összetétele
A Tanácsok tizenegy független bíróból állnak, akik közül kettő ugyanannak az államnak polgára nem lehet, és akik közül
a) az Elsőfokú Tanácsok mindegyikében hárman-hárman,
b) a Fellebbviteli Tanácsban öten
működnek.
13. Cikk
A bírák képzettsége és választása
1. A bírák nagy erkölcsi tekintélyű, pártatlan és becsületes személyek, akik hazájukban a legmagasabb bírói tisztek betöltéséhez megkívánt követelményeknek megfelelnek. A Tanácsok általános összeállításakor kellő figyelemmel kell lenni a bírák büntetőjogi és nemzetközi jogi tapasztalatára, ideértve a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogi szabályokat is.
2. A Nemzetközi Törvényszék tagjait a Biztonsági Tanács által készített lista alapján a Közgyűlés az alábbi módon választja:
a) a Főtitkár felkéri az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamait és az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett állandó megfigyelői képviselettel rendelkező nem-tagállamokat, hogy jelöljenek bírákat a Nemzetközi Törvényszékbe;
b) a Főtitkár felkérésének időpontjától számított hatvan napon belül minden állam legfeljebb két olyan jelöltet állíthat, akik megfelelnek az 1. pontban megállapított követelményeknek, és akik nem lehetnek ugyanannak az államnak a polgárai;
c) a Főtitkár a beérkezett jelöléseket a Biztonsági Tanács elé terjeszti. A beérkezett jelölésekből a Biztonsági Tanács egy, legalább huszonkét, de legfeljebb harminchárom jelöltet tartalmazó listát állít össze, kellő figyelemmel a világ fő jogrendszereinek megfelelő képviseletére;
d) a Biztonsági Tanács Elnöke a jelöltek listáját a Közgyűlés Elnökéhez továbbítja. A Nemzetközi Törvényszék tizenegy bíráját a Közgyűlés választja meg a lista alapján. Azokat a jelölteket, akik az Egyesült Nemzetek Szervezete tagállamai és az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett állandó megfigyelői képviselettel rendelkező nem-tagállamok szavazatainak abszolút többségét elnyerik, megválasztottnak kell tekinteni. Abban az esetben, ha két ugyanolyan állampolgárságú jelölt érné el a kívánt szavazattöbbséget, a magasabb számú szavazatot kapott jelöltet kell megválasztottnak tekinteni.
3. Ha a Tanácsokban hely üresedik meg, a Biztonsági Tanács és a Közgyűlés Elnökével folytatott konzultáció után a Főtitkár jelöl ki egy olyan személyt a hivatali idő hátralevő részére, aki megfelel az 1. pontban megállapított feltételeknek.
4. A bírákat négy évre választják. Munkavégzésük feltételei megegyeznek a Nemzetközi Bíróság bíráira vonatkozó feltételekkel. A bírák újraválaszthatók.
14. Cikk
A Tanácsok tisztségviselői és tagjai
1. A Nemzetközi Törvényszék bírái Elnököt választanak.
2. A Nemzetközi Törvényszék Elnöke a Fellebbviteli Tanács tagja, és elnököl annak ülésein.
3. A Nemzetközi Törvényszék bíráival való konzultáció után az Elnök beosztja a bírákat a Fellebbviteli és az Elsőfokú Tanácsokba. A bíró csak abban a Tanácsban tevékenykedik, amelybe beosztották.
4. Mindegyik Elsőfokú Tanács bírái Tanácselnököt választanak, aki vezeti az Elsőfokú Tanács előtti eljárást.
15. Cikk
Eljárási és bizonyítási szabályok
A Nemzetközi Törvényszék bírái eljárási és bizonyítási szabályokat fogadnak el a tárgyalást megelőző eljárás, a tárgyalás és a fellebbezési eljárás lefolytatására, a bizonyítás-felvételre, a sértettek és a tanúk védelmére, és egyéb kérdésekre nézve.
16. Cikk
A Főügyész
1. A Főügyész feladata azon személyek felkutatása és vád alá helyezése, akik felelősek a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért.
2. A Főügyész függetlenül, mint a Nemzetközi Törvényszék önálló szerve tevékenykedik. Nem kér és nem fogad el utasítást egyetlen Kormánytól vagy egyéb forrástól sem.
3. A Főügyész hivatala a Főügyészből és a szükséghez képest egyéb tisztviselőkből áll.
4. A Főügyészt a Főtitkár javaslata alapján a Biztonsági Tanács nevezi ki. A Főügyész nagy erkölcsi tekintéllyel bíró személy, aki a legmagasabb szintű szakértelemmel és tapasztalattal rendelkezik a büntetőügyek nyomozásában és a vád képviseletében. A Főügyész négyéves szolgálatot teljesít, és újra kinevezhető. A Főügyész munkavégzésének feltételei megegyeznek az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkár-helyettesére vonatkozó feltételekkel.
5. A Főügyész hivatalának tisztviselőit a Főügyész ajánlása alapján a Főtitkár nevezi ki.
17. Cikk
A Hivatal
1. A Hivatal felelős a Nemzetközi Törvényszék ügyviteléért és kiszolgálásáért.
2. A Hivatal a Jegyzőből és a szükséghez képest egyéb tisztviselőkből áll.
3. A Jegyzőt a Főtitkár a Nemzetközi Törvényszék Elnökével való konzultáció után nevezi ki. A Jegyző négyéves szolgálatot teljesít, és újra kinevezhető. A Jegyző munkavégzésének feltételei megegyeznek a Főtitkár igazgatási helyettesére vonatkozó feltételekkel.
4. A Hivatal tisztviselőit a Jegyző ajánlása alapján a Főtitkár nevezi ki.
18. Cikk
Nyomozás és a vádirat előkészítése
1. A Főtitkár hivatalból vagy bármely forrásból, különösen Kormányoktól, az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerveitől, kormányközi és nem kormányzati szervezetektől szerzett információk alapján indít nyomozást. A Főügyész értékeli a kapott vagy szerzett információkat, és dönt arról, hogy elégséges alap van az eljárás megindításához.
2. A Főügyésznek joga van a gyanúsítottakat, sértetteket és tanúkat kihallgatni, bizonyítékokat gyűjteni, és helyszíni szemlét tartani. Ezen feladatainak teljesítésekor, amennyiben az szükséges, a Főügyész az érintett állami hatóságok segítségét kérheti.
3. Kihallgatása során a gyanúsítottnak joga van az általa választott védő közreműködéséhez; ez magában foglalja a jogot, hogy munkadíj nélkül eljáró kirendelt védője legyen olyan esetekben, ha nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel a munkadíj megfizetésére, valamint a szükséges tolmácsolást arra a nyelvre, amelyet beszél és ért.
4. Ha a Főügyész azt állapítja meg, hogy megalapozott gyanú áll fenn, vádiratot készít, amely tartalmazza a tömör tényállást, és azon bűncselekmény vagy bűncselekmények megjelölését, amellyel a terheltet az Alapokmány alapján vádolják. A vádiratot az Elsőfokú Tanács egyik bírájának kell továbbítani.
19. Cikk
A vádirat vizsgálata
1. Az Elsőfokú Tanács bírája megvizsgálja a hozzá továbbított vádiratot. Ha maga is úgy találja, hogy a Főügyész által megállapított alapos gyanú fennáll, a bíró elfogadja a vádiratot. Ha ezt nem látja igazoltnak, a vádiratot elutasítja.
2. A vádirat elfogadása után a Főügyész kérelmére a bíró elfogatóparancsot, személyek letartóztatására, átadására és átszállítására szóló utasítást és a tárgyalás lefolytatásához szükséges egyéb utasításokat bocsáthat ki.
20. Cikk
A bírósági tárgyalás megkezdése és levezetése
1. Az Elsőfokú Tanácsok biztosítják, hogy a tárgyalás tisztességes és gyors legyen, és az eljárás az eljárási és bizonyítási szabályoknak megfelelően, a terhelt jogaira tekintettel, valamint a sértettek és a tanúk védelmére figyelemmel folyjon.
2. Azt a személyt, akivel szemben benyújtott vádiratot elfogadták, a Nemzetközi Törvényszék utasítása vagy elfogatóparancsa alapján őrizetbe kell venni, azonnal tájékoztatni kell az ellene felhozott vádakról, és át kell szállítani a Nemzetközi Törvényszékhez.
3. Az Elsőfokú Tanács ismerteti a vádiratot, meggyőződik arról, hogy a terhelt jogait tiszteletben tartják, megbizonyosodik arról, hogy a terhelt érti a vádiratot, és felhívja a terheltet, hogy nyilatkozzék a bűnösségéről. Ezt követőn az Elsőfokú Tanács tárgyalási határnapot tűz ki.
4. A tárgyalások nyilvánosak, kivéve, ha az Elsőfokú Tanács az eljárási és bizonyítási szabályaival összhangban zárt tárgyalást rendel el.
21. Cikk
A terhelt jogai
1. A Nemzetközi Törvényszék előtt mindenki egyenlő.
2. A terheltet megilleti az a jog, hogy az ellene felhozott vádról pártatlan és nyilvános tágyaláson döntsenek, kellő figyelemmel azonban az Alapokmány 22. Cikkére.
3. A terheltet mindaddig ártatlannak kell tekinteni, amíg a jelen Alapokmány rendelkezéseinek megfelelően bűnösségét meg nem állapították.
4. A jelen Alapokmánynak megfelelően emelt vád elbírálásakor minden terheltnek joga van legalább a következő biztosítékokra:
a) a legrövidebb határidőn belül egy általa értett nyelven részletesen tájékoztassák az ellene emelt vád természetéről és okáról;
b) megfelelő idővel és lehetőséggel rendelkezzék védelme előkészítésére és az általa választott védővel való érintkezésre;
c) indokolatlan késedelem nélkül tárgyalják az ügyét;
d) a tárgyaláson személyesen jelen lehessen, személyesen vagy az általa választott védő útján védekezhessék; amennyiben védője nincsen, tájékoztassák a védő választására vonatkozó jogáról; és minden olyan esetben, ha az igazságszolgáltatás érdekei ezt megkövetelik, hivatalból védőt rendeljenek ki számára, éspedig ingyenesen, amennyiben nem rendelkezik a védő díjazásához szükséges anyagi eszközökkel;
e) kérdéseket intézhessen vagy intéztethessen a vád tanúihoz, és kieszközölhesse a mentő tanúk megjelenését és kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint a vád tanúi;
f) díjmentesen vehessen igénybe tolmácsot, amennyiben nem érti vagy nem beszéli a Nemzetközi Törvényszék előtt használt nyelvet;
g) ne lehessen kényszeríteni arra, hogy saját maga ellen tanúskodjék, vagy beismerje bűnösségét.
22. Cikk
A sértettek és a tanúk védelme
A Nemzetközi Törvényszék az eljárási és bizonyítási szabályokban gondoskodik a sértettek és a tanúk védelméről. Ezek a biztonsági intézkedések magukban foglalják, de nem korlátozódnak kizárólag a zárt tárgyalás elrendelésére, és a sértett személyazonosságának védelmére.
23. Cikk
Ítélet
1. A Nemzetközi Törvényszék ítéletet hoz, és büntetést szab ki a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények elkövetésében bűnösnek kimondott személyekkel szemben.
2. Az ítéletet az Elsőfokú Tanács bírái szavazattöbbséggel hozzák, és azt az Elsőfokú Tanács nyilvánosan hirdeti ki. Az ítéletet írásbeli indokolás egészíti ki, amelyhez párhuzamos és különvélemények csatlakozhatnak.