1996. évi XLIV. törvény

a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról1

A Magyar Köztársaság függetlenségének és területi sérthetetlenségének katonai védelme olyan fegyveres erő fenntartását igényli, amelyben a hivatásos állományú katonák mellett a sor-, tartalékos és póttartalékos katonák a demokratikus jogállam szerinti törvényes keretek között fegyelmezetten, és ha kell, az önfeláldozásig terjedő bátor helytállással teljesítik alkotmányos hadkötelezettségüket. Mindezekre tekintettel - kifejezve a katonai szolgálatért a társadalom fokozott megbecsülését - az Országgyűlés a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY ALKALMAZÁSI KÖRE

1. § (1) A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 44. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel e törvényt a Magyar Honvédségnél, illetőleg a Határőrségnél (a továbbiakban együtt: fegyveres erők) a Hvt. 44. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti, az általános hadkötelezettség alapján sor-, tartalékos és póttartalékos katonai, illetőleg határőr szolgálatot teljesítő (a továbbiakban együtt: hadköteles katona) állomány katonai szolgálati viszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) kell alkalmazni. E törvény X. Fejezetét a Hvt. 43. §-a szerinti, rendfokozattal rendelkező tartalékos állományba helyezettre, a IX. Fejezetnek a honvédség kártérítési felelősségéről szóló 122-129. §-át a hadkötelezettséggel kapcsolatos megjelenési kötelezettséget teljesítőkre, valamint a jóléti és kegyeleti gondoskodásról szóló XI. Fejezetben meghatározott személyekre is alkalmazni kell. E törvény rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a katonai szakképzésben részt vevő tényleges állományú hallgatókra is.

(2) A hadköteles katonai szolgálati viszony az általános honvédelmi kötelezettség alapján az állam által egyoldalúan létesített jogviszony, meghatározott idejű katonai szolgálat teljesítése - kiképzés, át- és továbbképzés, gyakorlat, különleges szolgálat, fegyveres és fegyver nélküli szolgálat - céljából.

(3) A szükségállapot és rendkívüli állapot idejére külön jogszabályok állapítják meg a hadköteles katona szolgálati viszonyára vonatkozó eltérő rendelkezéseket.

2. § E törvény alkalmazásában a Hvt. 25. §-a szerinti elöljárók közül

a) az állományilletékes parancsnok: a fegyveres erők önálló katonai (határőri) szervezeti egységének (a továbbiakban: katonai szervezet) általános hatáskört gyakorló szolgálati elöljárója, aki e szervezetet vezeti, és gyakorolja mindazokat a vezetői jogköröket, amelyeket jogszabály, utasítás, intézkedés és parancs nem utal más elöljáró (vezető) hatáskörébe;

b) közvetlen szolgálati elöljáró: az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó, elöljárói jogkörrel rendelkező parancsnok (vezető).

II. Fejezet

A HADKÖTELES KATONA ALAPVETŐ KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI

Alapvető kötelességek

3. § (1) A hadköteles katona az 1. § (2) bekezdésében meghatározott szolgálati viszony alapján köteles

a) a (2) bekezdésben foglalt korlátozással részt venni a Hvt. 22. §-ának (1) bekezdésében felsorolt feladatok végrehajtásában,

b) a haza katonai védelmére felkészülni és tevékenyen részt venni az ehhez szükséges kiképzésben (gyakorlaton), átképzésben és továbbképzésben,

c) őr-, ügyeleti, készenléti, készültségi és futárszolgálatot, valamint katonai rendészeti szolgálatot ellátni,

d) részt venni a katonai szervezet működéséhez szükséges munkák elvégzésében.

(2) A hadköteles katona - a gyakorlaton való részvétel kivételével - csak a beleegyezésével vehet részt békeidőben külföldön teljesítendő katonai feladat végrehajtásában, valamint a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett segítségnyújtásban.

4. § (1) A hadköteles katona köteles

a) tiszteletben tartani a hadviselésről és a háború áldozatainak védelméről szóló nemzetközi szerződéseket, továbbá a lakosság, az anyagi javak és a környezet védelmére vonatkozó rendelkezéseket,

b) óvni és rendeltetésszerűen használni a rábízott fegyvert és felszerelési tárgyakat,

c) tiszteletben tartani bajtársainak az emberi méltósághoz fűződő jogait, szükség- vagy veszélyhelyzet esetén nekik segítséget nyújtani,

d) megtartani az államtitkot és a szolgálati titkot.

(2) A szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó tényeket és körülményeket a hadköteles katona a valóságnak megfelelően köteles jelenteni szolgálati elöljáróinak.

5. § (1) A hadköteles katona a szolgálati helyén, illetőleg a szolgálati feladatai ellátásának ideje alatt - ha eltérő parancsot vagy engedélyt nem kapott - a jogszabállyal rendszeresített egyenruhát az előírásoknak megfelelő módon köteles viselni. Szolgálati helyét polgári ruhában is elhagyhatja, és oda polgári ruhában is érkezhet.

(2) Ha a katonai szervezet fegyelmi helyzete indokolja - a Magyar Honvédség parancsnoka, illetőleg a határőrség országos parancsnoka javaslatára - a honvédelmi miniszter vagy a belügyminiszter legfeljebb 3 hónap időtartamra felfüggesztheti a katonai szervezet hadköteles katonáinak az (1) bekezdés szerinti polgári ruha viselésére való jogosultságát.

6. § A hadköteles katona a szolgálati helyén nem tarthat és nem fogyaszthat alkoholt vagy kábítószert, a szolgálati feladatainak ellátásakor nem állhat alkohol vagy kábítószer befolyása alatt.

7. § (1) A hadköteles katona köteles a szolgálati feladatait a jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben foglaltak szerint, a kapott parancsoknak megfelelően esküjéhez (fogadalmához) hűen teljesíteni.

(2) A parancsot a hadköteles katona ellentmondás nélkül, a kellő időben, a legjobb tudása szerint és maradéktalanul köteles teljesíteni.

(3) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő kivételével a hadköteles katona a szolgálati elöljárótól a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének a)-d), valamint a Hvt. 34. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot az önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani.

(4) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő kivételével a hadköteles katona a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének e), f) és h), valamint a Hvt. 34. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kiadott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.

(5) A fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítő hadköteles katona a Hvt. 22. §-a (1) bekezdésének a)-d) és h) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kiadott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét veszélyezteti.

(6) A hadköteles katonának a parancs végrehajtását meg kell tagadnia, ha számára nyilvánvaló, hogy annak teljesítésével bűncselekményt valósítana meg.

(7) A (6) bekezdés szerinti kivétellel a hadköteles katona a jogszabálysértő parancsot nem tagadhatja meg. Ha azonban a parancs jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs végrehajtásáért kizárólag a parancsot kiadó felel.

Alapvető jogok

8. § A hadköteles katona jogaira e törvényben meghatározottakat a Hvt.-ben foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

A személyi szabadság és a személyi biztonság

9. § (1) A hadköteles katona a Hvt. 25. §-ának (4) bekezdése szerinti feljebbvaló, a katonai rendész, a határőr járőr és a rendőr felszólítására személyazonosságát igazolni köteles.

(2) A feljebbvaló a hadköteles katonát a személyazonossága igazolására a Hvt. 27. §-a (4) bekezdésében előírt esetekben szólíthatja fel, amelyekben a katona részére parancsadásra jogosult.

(3) A hadköteles katona személyazonosságának igazolására a katonai igazolvány szolgál.

A személyi szabadság korlátozása

10. § A hadköteles katona személyi szabadsága korlátozható, ha

a) a kimaradást és az eltávozást megvonják vagy a hadköteles katona a fogság fenyítését tölti,

b) vele szemben a 11. § szerint járnak el,

c) az ellene indult fegyelmi eljárás során vele szemben a 100. § szerinti elkülönítést alkalmazzák,

d) elfogása és előállítása szükséges.

11. § (1) Ha a szolgálati rend és a fegyelem fenntartása érdekében elkerülhetetlenül szükséges, az állományilletékes parancsnok, a helyőrség-, illetve az egységügyeletes a hadköteles katonát súlyos fegyelemsértés vagy bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén az eljárás megindítására illetékes személy vagy szerv intézkedéséig e törvény 100. §-a szerint elkülönítheti.

(2) Az orvos döntése alapján az (1) bekezdésben említett szolgálati személyek az ittas vagy bódult állapotban levő hadköteles katonát - felügyelet céljából - egészségügyi felügyelet alá helyezhetik, ha állapota a katonai szervezet rendjét zavarja, illetve saját testi épségét veszélyezteti. A felügyelet az intézkedésre okot adó állapot megszűnéséig, de legfeljebb 24 órán át tarthat.

12. § (1) A katonai rendész elfogja és további intézkedés végett a legközelebbi helyőrségügyeletes vagy az illetékes katonai nyomozó szerv elé állítja azt a hadköteles katonát,

a) akit bűncselekmény elkövetésén tetten értek,

b) aki ellen elfogató parancsot adtak ki, vagy akinek személykörözésben az elfogását rendelték el,

c) akinek őrizetbe vételét, előzetes letartóztatását, ideiglenes kényszergyógykezelését vagy elmeállapotának megfigyelését rendelték el,

d) aki az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, továbbá a szabadságvesztés során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, illetőleg aki az ideiglenes kényszergyógykezelés vagy elmeállapotának megfigyelése alól magát kivonta,

e) akinek - külön törvény rendelkezése szerint - meghatározott szervhez való előállítását rendelték el.

(2) A katonai rendész a közbiztonság, a közrend vagy a katonai fegyelem biztosítása érdekében - további intézkedés végett - a legközelebbi helyőrségügyeletes, illetve az illetékes katonai nyomozó vagy rendőri szerv elé állítja azt a hadköteles katonát,

a) aki felszólítására nem tudta magát hitelt érdemlően igazolni, vagy az igazolást megtagadta,

b) aki bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható,

c) akitől bűncselekmény gyanúja vagy szabálysértés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem minősülő módon egyéb mintavétel szükséges,

d) aki a pártfogó felügyelet szabályait megszegte,

e) aki a fegyelemsértést vagy szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja, továbbá, akitől tárgyi bizonyítási eszközt kell megszerezni, vagy elkobzás alá eső dolgot kell visszatartani,

f) aki a szolgálati helyétől az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl, jogellenesen van távol,