g) aki a laktanyai elhelyezésen kívüli tartózkodása vagy szolgálati tevékenysége során olyan súlyú, illetve jellegű fegyelemsértést követett el, hogy előállítása szükséges.

(3) A katonai rendész a hadköteles katonát kivételesen indokolt esetben - az illetékes helyőrségügyeletes értesítése mellett - rendőrségi szervhez is előállíthatja.

(4) A hadköteles katona előállítása legfeljebb az intézkedés megkezdésétől számított 24 órán át, ha az előállítás foganatosítása a rendőri szervnél történik, legfeljebb 8 órán át tarthat, amely idő alatt a hadköteles katona folyamatos, biztonságos őrzéséről és ellátásáról az a szerv gondoskodik, amely az előállítottat befogadta.

(5) A hadköteles katona személyi szabadságának korlátozására:

a) fegyelemsértés esetén e törvény fegyelmi rendelkezései az irányadók,

b) bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni,

c) ha az előállításra okot adó fegyelemsértés vagy szabálysértés miatt a hadköteles katonával szemben fogság fenyítést szabtak ki, annak tartamába az (1) és (2) bekezdés alapján a fogdában eltöltött időt be kell számítani.

13. § Ha a hadköteles katona megkísérelte, hogy szolgálati helyét önkényesen elhagyja, vagy a fogdába helyezése során, továbbá a fogdában töltött idő alatt, illetőleg a katonai rendész vagy határőr járőr jogszerű intézkedése során ellenszegült, vele szemben arányosan szükséges kényszerítő eszköz alkalmazható.

A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának korlátozása

14. § (1) A hadköteles katona szolgálatteljesítésének helyőrségét (szolgálati helyét) a katonai (határőri) szervezetek területi elhelyezkedésére és a fegyveres erők feladatából fakadó szakmai igényekre, valamint a Hvt. 98. és 100. §-ára figyelemmel kell meghatározni.

(2) A hadköteles katona a szolgálati elöljáró által meghatározott szolgálati helyen köteles tartózkodni. Szolgálati helyét a hadköteles katona jogszabályban, továbbá a napirendben, illetőleg munkarendben (a továbbiakban: napirend) megállapított esetekben és módon hagyhatja el. A hadköteles katona e törvényben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati helyéről áthelyezhető vagy más szolgálati helyre vezényelhető.

(3) A szolgálati helynek a 72. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerint engedélyezett elhagyása esetén a hadköteles katona köteles bejelenteni tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthető vagy elérhető. A bevonulás akkor rendelhető el, ha a szolgálati feladatot a hadköteles katona személyes jelenléte nélkül nem lehet végrehajtani. A bevonulás elrendelésére a közvetlen szolgálati elöljáró jogosult.

15. § (1) A hadköteles katona a külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1989. évi XXVIII. törvény 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja, valamint a Hvt. 88. §-ának (3) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően engedéllyel utazhat külföldre. A külföldi tartózkodás ideje a szabadság mértékébe beszámít.

(2) A külföldre utazás engedélyezése nem tagadható meg, ha azt a hadköteles katona különös méltánylást érdemlő személyes okból, így különösen

a) külföldön élő vagy ott tartózkodó a Hvt. 145. §-ának (2) bekezdése szerinti hozzátartozó halála, vagy

b) a külföldön élő vagy ott tartózkodó vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, szülője, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője, nagyszülője, testvére, felesége szülője vagy testvére házasságkötése

miatt kérte.

Lelkiismereti és vallásszabadság

16. § (1) A hadköteles katona a szolgálati helyén a szolgálati kötelezettség teljesítésének sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást, és vehet részt vallási szertartáson.

(2) A hadköteles katona a szolgálatteljesítési (kiképzési, őr- és ügyeleti szolgálati és munka-) időn kívül szabadon igénybe vehet lelki gondozást, illetve részt vehet vallási szertartáson.

(3) A lelki gondozáson és vallási szertartáson való részvételre senki nem kötelezhető.

(4) A lelki gondozáson és vallási szertartáson való részvétel vagy az attól való távolmaradás miatt semmilyen előnyös vagy hátrányos megkülönböztetés nem alkalmazható.

Szabad véleménynyilvánítás

17. § (1) A hadköteles katona a szolgálati feladatainak végrehajtása során köteles a pártpolitikai tevékenységtől tartózkodni.

(2) A szolgálati helyén a hadköteles katona nem folytathat politikai agitációt, politikai szervezet képviselőjeként vagy megbízottjaként nem nyilváníthat véleményt.

(3) A hadköteles katona a szolgálati parancsokat, utasításokat, intézkedéseket - a 7. § (6) bekezdésében szabályozott eset kivételével - nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül elmarasztaló véleményt nem nyilváníthat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos ügyben magánvéleményt nem nyilváníthat.

(4) A fegyveres erők törvényben meghatározott feladataival ellentétes célú szervezethez tartozó hadköteles katona a katonai szolgálat időtartamára köteles tagsági viszonyát felfüggeszteni, és az azzal összefüggő tevékenységet mellőzni.

(5) A szolgálati helyen a szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető, valamint pártpolitikai sajtótermék nem állítható elő és nem terjeszthető, ilyen tartalmú plakát, hirdetmény vagy embléma nem függeszthető ki.

(6) A hadköteles katonák érdekvédelmi szerveinek a tevékenységi körükbe tartozó hirdetményei a kijelölt helyeken kifüggeszthetők.

Gyülekezési jog

18. § (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.

(2) Nem engedélyezhető a rendezvény, ha az

a) pártpolitikai célt szolgál,

b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és a fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja,

c) a fegyveres erők iránti közbizalom megingatására alkalmas,

d) a fegyveres erők törvényben meghatározott feladataival ellentétes célra irányul.

(3) A hadköteles katona pártrendezvényen egyenruhát nem viselhet. Szolgálati helyén kívül egyéb politikai rendezvényen - a helyszínen szolgálati feladatokat ellátók kivételével - egyenruhát csak akkor viselhet, ha az állományilletékes parancsnok engedélyével a katonai szervezetet hivatalosan képviseli.

Egyesülési jog

19. § (1) A hadköteles katona nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek szerveződési célja, tevékenysége a fegyveres erők törvényben meghatározott feladataival ellentétes.

(2) A hadköteles katonák érdekeik védelmére az egyesülési jogról szóló törvény alapján - e törvényben meghatározott keretek között - érdekvédelmi szervezeteket hozhatnak létre, illetve azokhoz csatlakozhatnak.

Az anyanyelv használata

20. § (1) A hadköteles katona anyanyelvét szabadon használhatja.

(2) A fegyveres erők szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.

Választójog

21. § Az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri, társadalombiztosítási és kisebbségi önkormányzati választáson jelöltként nyilvántartásba vett hadköteles katona a jelölését köteles haladéktalanul jelenteni az állományilletékes parancsnoknak. A bejelentés alapján a hadköteles katona sorkatonai szolgálatát a Hvt. 112. §-ának e) pontja szerint félbe kell szakítani.

22. § (1) Az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati képviselői általános választások és az országos népszavazás napja kiképzési szünnap. Az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselői választásokon a hadköteles katona a választójogával általában a lakóhelyén élhet. A szolgálat ellátását úgy kell megszervezni, hogy a hadköteles katona lehetőleg a lakóhelyén szavazhasson. A mozgásszabadságot korlátozó fenyítések végrehajtását úgy kell elrendelni, hogy az a választásokon való részvételt ne akadályozza. Ha ez nem lehetséges, a választás napjára a fenyítés végrehajtását félbe kell szakítani.

(2) Ha a hadköteles katona a választások napján kényszerítő okkal fennálló szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára - ha a választásokról szóló törvény másként nem rendelkezik -, hogy a szolgálati helyén szavazhasson. A szavazáson való részvételhez szükséges időre a hadköteles katonát szolgálatmentesség illeti meg.

(3) Ha a hadköteles katona társadalombiztosítási, kisebbségi önkormányzati, illetőleg időközi választáson kíván részt venni, ezt a választás napját legalább 15 nappal megelőzően be kell jelentenie. A bejelentése alapján részére a választáson való részvételhez szükséges időre - ha ez kényszerítő okból fennálló szolgálati érdekbe nem ütközik - szolgálatmentességet kell adni. Egyebekben az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A munkavégzésre vonatkozó szabály

23. § A hadköteles katona a szolgálati viszonyának fennállása alatt munkavégzéssel járó jogviszony alapján tevékenységet nem végezhet.

A tudományos és művészeti megismerés, a tanulás és a tanítás szabadsága, a művelődéshez és a testi fejlődéshez való jog

24. § (1) A hadköteles katona a tudományos és művészeti megismerés, a tanulás és tanítás szabadságához, a művelődéshez és a testi fejlődéshez való jogát a szolgálati kötelességek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja.

(2) Az állományilletékes parancsnok az (1) bekezdés szerinti jogok gyakorlását - a szolgálati kötelességek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátaira figyelemmel - biztosítja.

(3) Sorkatona polgári képzésben való részvételét - kérelmére - az állományilletékes parancsnok - a szolgálati feladatokra figyelemmel meghatározott feltételek szerint - engedélyezheti.

III. Fejezet

A HADKÖTELES KATONÁK ÉRDEKVÉDELME ÉS ÉRDEKKÉPVISELETE

Az érdekvédelem alapelvei

25. § (1) A hadköteles katona jogai érvényesülésének biztosítása és jogos érdekeinek védelme az állományilletékes parancsnok alapvető kötelessége.

(2) A hadköteles katona joga, hogy érdekeinek védelmét és képviseletét érdekvédelmi szervezetek révén is törekedjék érvényre juttatni.

(3) Azok az érdekvédelmi szervezetek, amelyeket e törvény 28. §-a alapján, valamint az egyesülési jogról szóló törvény alapján a Hvt. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti tényleges katonai állományúak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos, e törvényben és más jogszabályokban biztosított jogaik és jogos érdekeik védelme céljából hoztak létre, e fejezet rendelkezései szerint a katonai szervezeteknél szabadon működnek.

26. § (1) Az érdekvédelmi kapcsolatokban részt vevő szervezetek és személyek jóhiszeműen kötelesek gyakorolni jogaikat.

(2) Az érdekvédelmi kapcsolatokban joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha az a Hvt. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti tényleges katonai állományúak jogainak és jogos érdekeinek csorbítására, illetéktelen előnyök megszerzésére vezet, vagy a katonai szolgálat ellátását veszélyezteti.