1996. évi XLV. törvény

a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról1

A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézményekben folyó tevékenység célja - a magyar felsőoktatási rendszer részeként a fegyveres szervek személyi állományának sajátos életviszonyaihoz igazodó körülmények között - a fegyveres szervek hivatásos tiszti utánpótlásának, valamint a honvédelmet és a rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakembereknek a képzése.

A képzési feladatok megvalósításához szükséges sajátos vezetői, oktatói és hallgatói jogállás szabályozása érdekében - a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 115. §-ának (1) bekezdése alapján, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényre, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényre és a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló törvényre is figyelemmel - az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény alkalmazási köre

1. § (1) Ezt a törvényt kell alkalmazni a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: intézmény)

a) vezetőire,

b) oktatóira, valamint

c) nappali, levelező és távoktatás formájában alapképzésben, szakirányú továbbképzésben és doktori képzésben részt vevő, magyar állampolgárságú hallgatóira (a továbbiakban együtt: hallgató).

(2) A külföldi hallgató jogállására a 15. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti polgári hallgatóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a képzésről szóló megállapodás másképp nem rendelkezik.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

a) fegyveres szerv: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: honvédség), a határőrség, a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, a polgári védelem, az állami és önkormányzati tűzoltóság, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok,

b) miniszter: a katonai felsőoktatási intézmények vonatkozásában a honvédelmi miniszter, a Rendvédelmi Főiskola vonatkozásában a belügyminiszter,

c) országos parancsnok: az a) pont szerinti fegyveres szerv országos parancsnoka, főigazgatója vagy országos főkapitánya,

d) szakmai gyakorlat: az intézmény tanterve által megkövetelt csapat-, területi vagy üzemi gyakorlat,

e) vezető: a rektor, a főiskolai főigazgató, helyetteseik, a dékán, a kari főigazgató, a gazdasági (fő)igazgató, a főtitkár, az oktatási és a kutatási szervezeti egység vezetője.

II. Fejezet

A VEZETŐK ÉS OKTATÓK

A vezetői beosztás és az oktatói munkakör keletkezése és megszűnése

3. § (1) Az intézményben vezetői beosztást, oktatói munkakört közalkalmazott vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti hivatásos állomány tagja tölthet be.

(2) Közalkalmazott vezető, oktató az lehet, aki

a) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) előírásainak megfelel, és

b) tudomásul veszi, hogy munkahelyén pártpolitikától mentes magatartást köteles tanúsítani.

(3) Hivatásos állományú vezető, oktató az lehet, aki

a) fegyveres szerv hivatásos állományának tagja, és

b) az Ftv. szerint a beosztásához megkívánt követelményeknek megfelel.

4. § (1) Az intézményben a vezetői beosztásokat és oktatói munkaköröket nyilvános pályázat útján kell betölteni. Egyes beosztások, illetve munkakörök ellátása hivatásos szolgálati viszonyhoz és külön törvény szerinti nemzetbiztonsági követelményekhez is köthető.

(2) A vezetői és az egyetemi tanári pályázatot a miniszter, az egyéb pályázatot az intézmény vezetője írja ki az e törvényben és az Ftv.-ben meghatározott feltételeknek megfelelően.

(3) Ha a pályázatot a hivatásos állomány tagja nyeri el, a Hszt. szerint határozott vagy határozatlan időre rendelkezési állományba kerül a beosztás, illetve a munkakör elfoglalásának napjától.

5. § (1) Az egyetemi tanárt az intézményi tanács felterjesztésére, a miniszternek a művelődési és közoktatási miniszter egyetértésével tett javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel.

(2) A főiskolai tanárt az (1) bekezdés szerinti eljárás alapján a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel.

(3) A miniszter, valamint a művelődési és közoktatási miniszter az (1) és (2) bekezdés szerinti javaslattételt megtagadja, ha az eljárás során jogszabálysértés történt. A megtagadásról és okáról az intézményi tanácsot írásban kell értesíteni.

(4) Az intézmény vezetője az adjunktusi és a tanársegédi oktatói beosztás 4 évre szóló ellátására megbízást ad. A határozott idő elteltével az oktatót az intézményi szabályzatban meghatározott szempontok és az oktatási, illetve kutatási szervezeti egység vezetőjének javaslatai alapján az intézmény vezetője minősíti.

(5) Az intézmény az oktatói fokozatban való előmenetelhez szükséges továbbtanuláshoz köteles az intézményi Szabályzatban meghatározottak szerint hozzájárulni.

6. § (1) Ha a közalkalmazott vezető, oktató hivatásos állományba került, a közalkalmazottként betöltött beosztását, munkakörét újabb pályázat elnyerése nélkül jogosult ellátni.

(2) Az az oktató, akinek a hivatásos szolgálati viszonya neki fel nem róható okból szűnt meg, vagy aki a hivatásos szolgálat felső korhatárát elérte, kérésére állományviszonyának megváltoztatása mellett közalkalmazottként, pályázat kiírása nélkül az eredeti munkakörében tovább foglalkoztatható, ha a munkakör ellátása nincs a hivatásos szolgálati viszonyhoz kötve.

(3) A (2) bekezdés szerinti felróhatóság szempontjából a Hszt. alapján a hivatásos szolgálati viszony megszüntetésekor kiadott szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás az irányadó.

7. § (1) A hivatásos állomány tagja a vezetői beosztás, illetve az oktatói munkakör ellátásának megszűnése esetén a kinevezési parancs szerinti fegyveres szerv alárendeltségébe kerül vissza.

(2) A hivatásos állomány tagja részére a kinevezési parancs szerinti fegyveres szervnél rendfokozatának, végzettségének és képzettségének megfelelő beosztást kell biztosítani, ha

a) az oktatói munkakör megszüntetése a hivatásos állomány tagjának nem róható fel, vagy

b) az adjunktust, illetőleg a tanársegédet munkakörének ellátásában nem hosszabbították meg, vagy magasabb oktatói munkakört nem nyert el.

(3) A volt hivatásos állományú oktató illetménye az új beosztásba helyezéssel nem csökkenhet.

Az oktatók jogai és kötelességei

8. § Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, az oktatók felett a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja.

9. § (1) A hivatásos állomány tagját az egyetemi docenssé vagy főiskolai tanárrá történő kinevezéskor a soron következő rendfokozatba - alezredesig - soron kívül elő kell léptetni.

(2) A hivatásos állomány tagját az egyetemi tanárrá történő kinevezéskor a soron következő rendfokozatba - ezredesig - soron kívül elő kell léptetni.

(3) A tanári, illetve docensi kinevezéskor a határozott idejű oktatói megbízás határozatlan idejűre változik.

(4) A más jogszabályban megállapított oktatói és tudományos fokozatok után járó pótlékok a hivatásos állomány tagját is megilletik.

10. § (1) Az intézmény oktatója intézményi feladatainak ellátása során köteles a pártpolitikai tevékenységtől tartózkodni.

(2) A képzés, gyakorlati felkészítés során az oktató köteles a hallgatók életének és testi épségének megóvása érdekében a balesetvédelmi rendszabályok betartására és betartatására.

(3) Az e §-ban foglalt kötelezettségek megsértése esetén fegyelmi eljárásnak is helye van.

A vezetőkre vonatkozó külön szabályok

11. § (1) A miniszter az intézményi tanács felterjesztésére a művelődési és közoktatási miniszter egyetértésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a magyar állampolgárságú egyetemi tanárok közül a rektor, a miniszterelnöknek a magyar állampolgárságú egyetemi és főiskolai tanárok közül a főiskolai főigazgató megbízására, illetve felmentésére.

(2) A honvédelmi miniszter az intézményi tanács felterjesztését a honvédség parancsnokának véleményezésre megküldi.

(3) A belügyminiszter az intézményi tanács felterjesztését az érintett országos parancsnokoknak véleményezésre megküldi.

(4) A rektor és a főiskolai főigazgató felett a munkáltatói jogkört - a kinevezési és felmentési jogkör kivételével - a miniszter gyakorolja. Egyes munkáltatói jogok gyakorlása az intézményi tanácsra rendelettel átruházható.

12. § (1) A rektor és a főiskolai főigazgató helyetteseit, a főtitkárt, a gazdasági (fő)igazgatót, a dékánt és a kari főigazgatót az intézményi tanács javaslata alapján a belügyminiszter, illetőleg - a honvédség parancsnoka véleményének kikérésével - a honvédelmi miniszter 5 évi időtartamra bízza meg. A megbízás további 5 évre meghosszabbítható.

(2) Rektorhelyettesi, dékáni és kari főigazgatói megbízást egyetemi tanár vagy docens és főiskolai tanár, főiskolai főigazgató-helyettesi megbízást rajtuk kívül főiskolai docens kaphat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vezető megbízását - a saját kérésére vagy az intézményi tanács javaslatára - a miniszter a határidő lejárta előtt visszavonhatja.

13. § A Rendvédelmi Főiskola rendvédelmi szolgálati ismereteket oktató szervezeti egységeinek vezetőit az oktatott szakterület szerint illetékes országos parancsnok véleményét kikérve kell kinevezni, illetve megbízásukat visszavonni.

14. § Az intézmény vezetője köteles a tananyag összeállítása során az érintett fegyveres szerv véleményét beszerezni.

III. Fejezet

A HALLGATÓK

Hallgatói jogviszony

15. § (1) A hallgatói jogviszony az intézménybe történő első beiratkozás napján létesül.

(2) Az Ftv. 27. §-a szerinti hallgató e törvény alkalmazása során

a) ösztöndíjas hallgató: ha a felvételt nyert nappali tagozatos személy a katonai felsőoktatási intézményben a honvédséggel vagy a határőrséggel kötött ösztöndíjszerződés alapján a honvédség, illetve a határőrség tényleges állományú tagjaként, vagy a Rendvédelmi Főiskolán valamely fegyveres szervvel kötött ösztöndíjszerződés alapján végzi a tanulmányait,

b) kettős jogállású hallgató: ha az intézménybe felvett, Hszt. szerinti hivatásos állomány tagja folytat tanulmányokat,

c) polgári hallgató: ha nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá.

16. § A hallgatói jogviszony megszűnik

a) a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján,

b) a hallgató által írásban beadott lemondó nyilatkozattal, a benyújtását követő 8. napon,