1996. évi XLVIII. törvény

a közraktározásról1

Az Országgyűlés az áru- és pénzforgalmi viszonyok fejlesztése, a termelés hiteligényeinek jobb kielégítése, a közraktári tevékenység és a közraktárak működésének szabályozása érdekében a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A KÖZRAKTÁROZÁS INTÉZMÉNYEI

I. Fejezet

A közraktározás szervezeti és személyi feltételei

A közraktározással kapcsolatos fogalmak

1. § (1) A közraktár olyan gazdálkodó szervezet, amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján megőrzésre letétbe helyezhetnek.

(2) Közraktári tevékenység az áru közraktári szerződés alapján e törvényben meghatározott módon történő tárolása és őrzése, a közraktári jegy kibocsátása, valamint az áru kiszolgáltatása.

(3) Közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja.

(4) Művi tárolás a közraktár által bérelt raktárban történő közraktározás.

(5) E törvény szerint áru a pénz és az értékpapír kivételével minden forgalomképes ingó dolog.

Szervezeti és működési feltételek

2. § (1) Közraktár kizárólag részvénytársaságként működhet, amelyre a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közraktárnak legalább ötszáz millió forint alaptőkével (jegyzett tőkével) kell rendelkeznie. Az alaptőke pénzbeli részének legalább ötven százalékát a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásáig szolgáltatni kell. A nem pénzbeli hozzájárulásként a részvénytársaság rendelkezésére bocsátott, tehermentes ingatlannak szakértő által megállapított értéke nem lehet kevesebb kétszázötven millió forintnál, s e feltételnek a közraktári tevékenység folytatása alatt is folyamatosan fenn kell állnia.

(3) Cégnevében a „közraktár” kifejezést, annak bármely képzett, összetett vagy jelzős alakját kizárólag az e törvény rendelkezéseinek megfelelő gazdálkodó szervezet használhatja.

3. § (1) A közraktár csak névre szóló részvényeket bocsáthat ki. A közraktár igazgatósága köteles olyan részvénykönyvet vezetni, amely a névre szóló vagy ideiglenes részvényekről tartalmazza

a) a részvénytulajdonosok nevét (cégét), lakcímét (székhelyét), a részvényes állampolgárságát;

b) a részvény jelét, sorszámát, névértékét, fajtáját és a részvényhez fűződő jogokat;

c) a részvényvásárlásnak és a részvénykönyvbe történő bejegyzésnek időpontját, a részvény bevonásának és törlésének időpontját;

d) közös tulajdonban lévő részvények esetén a közös képviselő nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét).

(2) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a közvetett tulajdonnal rendelkező személyek személyi vagy cégjogi adatait is.

4. § (1) Közraktár kizárólag a közraktári tevékenység folytatásával közvetlenül összefüggő célra vehet fel kölcsönt, zálogjogot kizárólag ennek biztosítására engedhet vagyontárgyain. A közraktár harmadik személy tartozásának visszafizetéséért kezességet nem vállalhat.

(2) A közraktár által felvett kölcsön biztosítékául zálogjogot a 2. § (2) bekezdése szerinti ingatlanra alapítani nem lehet.

(3) A közraktározáshoz felhasznált ingatlanaira a közraktár köteles az ingatlanoknak és az azokban tárolható vagyonértéknek megfelelő vagyonbiztosítást kötni. A közraktár köthet felelősségbiztosítást is, ha ezt nem teszi, az általa kiállított közraktári jegyeken feltüntetett áruérték nem lehet több, mint saját tőkéjének ötszöröse.

(4) A közraktár a nála közraktározott áru tulajdonjogát a közraktár által történő értékesítés során nem szerezheti meg.

A közraktári engedély

5. § (1) A törvény rendelkezéseinek megfelelően alapított és a cégjegyzékbe bejegyzett közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti meg, ha azt az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: felügyelet) az Állami Bankfelügyelet egyetértésével engedélyezte, és a közraktárat nyilvántartásba vette. A közraktár vámszabadterületen való működéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.

(2) A közraktári engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a részvénytársaság alapszabályát, valamint a cégbejegyzésre irányuló kérelem előterjesztését igazoló okiratot, mely a tevékenységi kör meghatározásánál tartalmazza a közraktári tevékenység megjelölést is;

b) a 2. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló okiratokat;

c) a közraktári tevékenységhez szükséges műszaki feltételek meglétét igazoló okiratokat, valamint a szakhatósági engedélyeket;

d) a közraktár üzletszabályzatának tervezetét;

e) a kölcsönnyújtással kapcsolatos szabályzatokat, ideértve a fedezetek minősítésére, illetőleg értékelésére, valamint a céltartalékképzésre vonatkozó szabályzatot;

f) a használni kívánt közraktári jegy, letéti könyv (letéti szelvény) nyomtatványainak mintáját két példányban;

g) a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személyek cégjogi és személyi adatait, ideértve az állampolgárságra vonatkozó tájékoztatást;

h) nemleges nyilatkozatot a már működő részvénytársaság, valamint az igazgatóság tagjai köztartozásairól, továbbá ez utóbbiak tekintetében a büntetlen előéletet igazoló okiratot.

(3) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket a befizetésről szóló pénzintézeti okirat, illetve a tulajdonszerzést valószínűsítő (széljeggyel ellátott) tulajdoni lap igazolja. Az engedély azonban csak akkor adható meg, ha a részvénytársaság részére a tulajdonjogot bejegyezték.

(4) Ha a kérelmet hiányosan nyújtják be, a kérelmezőt megfelelő határidővel hiánypótlásra kell felszólítani.

6. § (1) Az engedély kiadásáról vagy annak megtagadásáról a felügyelet a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül köteles határozni.

(2) A felügyelet az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha

a) a kérelem hiányos, és a kérelmező a hiánypótlásra való felhívásnak határidőben nem tett eleget, vagy

b) a kérelmező nem rendelkezik az e törvényben meghatározott feltételekkel.

Személyi feltételek

7. § (1) A közraktár ügyvezetését megfelelő szakképzettséggel rendelkező, a közraktárral munkaviszonyban álló személynek kell ellátnia.

(2) Ügyvezetéssel csak büntetlen előéletű, felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkező személyt lehet megbízni, feltéve, hogy nincs jogerős határozattal megállapított köztartozása.

(3) Az ügyvezetésre jelölt személyéről - megbízatását megelőző harminc nappal - a jelölt részletes szakmai önéletrajzának megküldésével a felügyeletet tájékoztatni kell.

8. § (1) Közraktárban befolyásoló részesedést, illetve azt eredményező vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodást a felügyeletnek előzetesen be kell jelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező adatait, cégmásolatát, külföldi kérelmező esetén a saját államában vezetett cégnyilvántartásba bejegyzett cégadatainak kivonatát, hiteles magyar fordításban;

b) a kérelmező által megszerezni kívánt részesedés mértékének megjelölését;

c) a megállapodás tartalmát.

(3) A befolyásoló részesedés szerzése a bejelentés megtételétől számított tizenöt napon belül megtiltható, ha a részesedést megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos működést, illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A befolyásoló részesedésre, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló módosított 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pit.) fogalmait kell használni.

II. Fejezet

A közraktárak állami felügyelete

A felügyelet tartalma

9. § (1) A közraktárak felügyeletét az 5. § (1) bekezdésében meghatározott szerv látja el. Feladata e körben a közbizalom érdekében a közraktári tevékenység engedélyezése, s a közraktár - e törvényben és a rá vonatkozó egyéb jogszabályokban előírt - kötelezettségei betartásának folyamatos ellenőrzése.

(2) A felügyelet hatáskörébe tartozó ügyekben - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló módosított 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A felügyelet az Állami Bankfelügyelettel együttműködve évente ellenőrzi a közraktári tevékenység törvényben előírt feltételeinek meglétét, a közraktározás és a kölcsönnyújtás gyakorlatát (általános ellenőrzés). A felügyelet az általános ellenőrzésen kívül - egy-egy részterületre kiterjedően - további vizsgálatot rendelhet el.

(4) Az ellenőrzés során a közraktár köteles

a) az ingatlanra vonatkozó, harminc napnál nem régebbi tulajdoni lapot,

b) az éves beszámolóját, és a beszámoló óta eltelt időszakról készült jelentést,

c) a közraktári szerződésekről és a kiállított közraktári jegyekről, valamint a közraktározott áru becsértékéről vezetett nyilvántartását,

d) az általa nyújtott kölcsönökről készített kimutatást, továbbá

e) egyéb az ellenőrzéshez szükséges iratokat

a felügyelet rendelkezésére bocsátani.

(5) Az egyes részterületek vizsgálatához a felügyeleti ellenőrzés során a közraktártól be lehet kérni a szükségesnek tartott iratokat, amit a közraktár köteles megküldeni. A vizsgálat során helyszíni ellenőrzés rendelhető el.

(6) A felügyelet részéről eljáró személy az ellenőrzés során jogosult a közraktár helyiségeibe belépni, az iratokba betekinteni, s felvilágosítást kérni. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. A felügyelet előírhatja a közraktár számára egyes adatok időszakonkénti jelentését.

(7) A felügyeleti vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a közraktár részére át kell adni, lehetőséget adva, hogy arra észrevételt tegyen.

Felügyeleti jogkörben hozott határozatok

10. § (1) Ha a felügyeleti vizsgálat eredményeként jogsértést állapítanak meg, annak súlyától függően a felügyelet

a) kötelezheti a közraktárat, hogy a megadott határidőn belül küszöbölje ki a jogsértést, illetve tevékenységét a jogszabályoknak megfelelően végezze;