b) felfüggesztheti a közraktár tevékenységét;

c) visszavonhatja a közraktári engedélyt.

(2) Ha a közraktár az (1) bekezdés a) pontja szerinti felszólításnak az abban meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, a felügyelet újabb határozattal a közraktári tevékenység felfüggesztéséről vagy az engedély visszavonásáról határozhat.

(3) A felügyelet határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de határozatait - a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül - bíróság előtt megtámadhatja az, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz.

(4) A felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseken kívül a közraktár vezetőjét - a jogsértés mértékétől függően - egymillió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezheti.

11. § (1) Ha tevékenységét felfüggesztik, vagy engedélyét visszavonják, a közraktár - a határozatban megjelölt időponttól kezdődően - újabb közraktári szerződést akkor sem köthet, ha a határozatot bíróság előtt megtámadta. Felfüggesztés esetén a korábban kötött közraktári szerződésekből eredő kötelezettségeket teljesíteni kell.

(2) A közraktári engedély visszavonása esetén a határozatban megjelölt időponttól kezdődően a közraktárhoz felügyeleti biztost kell kirendelni. A kirendeléstől kezdődően a közraktár közraktári tevékenységgel, kölcsönügylettel kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével tehet. Ha a felügyelet álláspontja szerint fennáll a veszélye annak, hogy a közraktár a törvény szerinti kártérítési kötelezettségének nem tud eleget tenni, a felügyelet a közraktár vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatok érvényességét a felügyeleti biztos ellenjegyzéséhez kötheti.

12. § (1) Ha a közraktár a közraktározásból folyó kötelezettségeinek eleget tett vagy a felügyeleti biztos további munkájára nincs szükség, a felügyelet a biztost visszarendeli, egyben kötelezi a közraktárat a kirendeléssel kapcsolatos költségek megtérítésére. A felügyeleti biztos javadalmazását a felügyelet biztosítja.

(2) A felügyeleti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyet az ipari és kereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel együttes rendeletben határoz meg.

(3) A közraktári engedély visszavonásáról a felügyelet értesíti az illetékes cégbíróságot, s határozatát a Cégközlönyben is közzé kell tenni.

Bejelentési kötelezettség

13. § A közraktár köteles a felügyeletnek haladéktalanul írásban bejelenteni

a) fizetésképtelensége veszélyét, fizetéseinek vagy közraktári tevékenységének beszüntetését;

b) a közraktári tevékenységgel kapcsolatos személyi és tárgyi feltételekben bekövetkezett változást, illetve a tárgyi feltételek megszűnését;

c) az alaptőke (jegyzett tőke) felemelésére vagy leszállítására irányuló szándékát;

d) cégadatainak megváltozását;

e) a részvénytársaság tulajdonosi szerkezetének megváltozását;

f) az alapszabály, alapító okirat engedélyt nem igénylő változását; valamint

g) az üzletszabályzat módosítását.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZRAKTÁRI TEVÉKENYSÉGRŐL

III. Fejezet

A közraktározás

A közraktári szerződés fogalma

14. § (1) Közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. A szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.

(2) Ha a közraktár a letett áruról nem állít ki közraktári jegyet, az ügylet a Ptk. szerinti letétnek minősül.

A szerződés tárgya és tartalma

15. § (1) A közraktári szerződés tárgya olyan áru lehet, amely a személy- és vagyonbiztonságot, illetve a közraktárban letett más árukat nem veszélyeztet.

(2) Jövedéki terméket csak jövedéki engedéllyel rendelkező jövedéki alany helyezheti el a közraktárban, és válthatja ki onnan.

(3) A semmis közraktári szerződés alapján kiállított közraktári jegy nem értékpapír. A közraktári jegy vagy bármely részének jóhiszemű megszerzőjével szemben a semmisségre nem lehet hivatkozni.

(4) A közraktár a semmisség megállapítását követően felszólítja a letevőt az áru harminc napon belül történő átvételére. Az átvétel elmulasztása esetén a közraktár jogosult az árut értékesíteni, a befolyt összegből a költségeit levonni, és köteles a fennmaradó összeget bírói letétbe helyezni.

16. § (1) A közraktári szerződésben meg kell határozni a szerződés időtartamát, a teljesítés helyét, az áru mennyiségét, minőségét, értékét, a raktárban történő elhelyezésének és a raktározásának módját, valamint a közraktári díjat.

(2) Közraktári szerződést csak határozott időtartamra, legfeljebb egy évre lehet kötni, s annak időtartamát nem lehet meghosszabbítani. Ha a szerződés lejártát követően az árut nem értékesítik, a közraktári jegy birtokosa és a közraktár új szerződést köthetnek. Ilyenkor a korábbi szerződés alapján kiállított közraktári jegyet be kell vonni és érvényteleníteni kell.

(3) A közraktározás - a felek megállapodása alapján - történhet oly módon, hogy az árut

a) a többi árutól elkülönítve, vagy

b) a többi letevő azonos fajú helyettesíthető áruival összekeverve

tárolják.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában írt esetben a közraktárnak a közraktári jegy alapján a letevő által letett árut kell kiadni, a b) pont szerinti esetben a közraktári jegy birtokosa a közraktártól a letett áru alapján megállapított és közraktári jegyen megjelölt minőségnek és mennyiségnek megfelelő áru kiadására tarthat igényt.

(5) A közraktárnak és a letevőnek meg kell állapítania, hogy a közraktár által történő átvétel időpontjában az áru milyen értéket képvisel és azt a közraktári jegyre, valamint a letéti könyvbe is be kell jegyezni. Eltérő megállapodás hiányában az áru értéke a letevő könyveiben az áru értékeként megjelölt összeg. A felek megállapodhatnak abban is, hogy az áru értékét szakértő állapítsa meg. Az áru így megállapított értéke az alapja a kártérítési igénynek, valamint az áru kiszolgáltatásakor az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségnek.

17. § (1) A közraktár üzleti és díjszabályzatot köteles készíteni és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben közzétenni.

(2) A szabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a raktározható áru körét, az áru közraktárban történő elhelyezésének, őrzésének, az áru kísérőokmányainak, a közraktári tevékenységből eredő és egyéb szolgáltatásoknak, az áru árverés útján történő értékesítésének szabályait, feltételeit, valamint

b) a közraktári tevékenységből eredő és az egyéb szolgáltatás után járó díjakat.

(3) A díjszabályzat változása a letevővel megkötött közraktári szerződésben rögzített díjat nem érinti.

18. § (1) Az áru közraktári megőrzésre való átvételének ideje az, amikor az árut a közraktárba beszállítják, a kiszolgáltatásé pedig az, amikor a közraktár a jogosult részére az árut kiadja, függetlenül az áru kísérőokmányainak átadásától.

(2) A közraktár az áru átvételét megtagadhatja, ha az áru kísérőokmányai nyilvánvalóan nem valódiak. Egyébként a közraktár az okiratok valódiságát nem köteles vizsgálni.

(3) Az áru beszállításának befejezésekor jegyzőkönyvet kell kiállítani, s annak alapján a letevő részére a közraktári jegyet ki kell adni. Ha az áru beszállítása több részletben történik, minden részmennyiségről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a beszállítás befejezésekor a jegyzőkönyvek alapján a közraktári jegyet a teljes mennyiségről kell kiállítani.

A felek jogai és kötelezettségei

19. § (1) A közraktár a nála elhelyezett árut a szerződésben meghatározott módon köteles megóvni a mennyiségi és minőségi változásoktól. Az e törvényben szabályozott módon köteles eljárni, ha az árut a megromlás veszélye fenyegeti.

(2) A letevő köteles tájékoztatni a közraktárat arról, hogy az áru milyen különleges kezelést igényel. Az ennek elmulasztásából eredő károkért a közraktár a letevővel szemben felelősséggel nem tartozik, illetve a károk megtérítését a letevőtől követelheti.

20. § (1) A közraktár a közraktározást végezheti saját tulajdonában lévő raktárában, illetve bérelt raktárban. Művi tárolást csak abban az esetben vállalhat, ha a letenni kívánt árut a raktárt bérbeadó áruitól elkülönítve, zárható helyen lehet raktározni.

(2) A művi tárolás megkezdéséig a közraktár a bérelt raktárt birtokba veszi és a felügyeletet a közraktározás ideje alatt biztosítja.

(3) A letevő - ha az áru jellegéből vagy a felek megállapodásából más nem következik - csomagolva köteles átadni az árut úgy, hogy az ne károsodjék, illetve más áruban kárt ne okozzon, a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.

(4) A letevő a közraktári szerződés szerint köteles megfizetni a közraktárnak a raktározási időre a közraktári tevékenység és az egyéb szolgáltatások után felszámított díjakat. A közraktári jegyre fel kell vezetni és a letéti könyvbe be kell jegyezni a közraktárat megillető díjkövetelést.

(5) A meg nem fizetett közraktári díj, valamint a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díjai biztosítékául a közraktárat az árura - minden zálogjogosultat megelőzően - zálogjog illeti meg.

A közraktár egyéb szolgáltatásai

21. § (1) A közraktár a közraktári szerződésben vállalhatja az áru általános kezelésén felül egyéb szolgáltatások teljesítését is.

(2) Egyéb szolgáltatás lehet különösen: az áru raktárban történő elhelyezésének, fuvarozásának a letevőtől történő átvállalása, az áru csomagolása, minőségi és mennyiségi meghatározása, értékbecslése, vámkezelésének és egyéb hatósági vizsgálatának elvégeztetése. A közraktár üzleti szabályzatában köteles megjelölni, hogy az egyes áruk tekintetében mely szolgáltatások tartoznak az általános kezelés körébe.

Közraktári felelősség

22. § (1) A közraktár felel azért a kárért, amely a közraktározásra elhelyezett áruban az átvételtől a kiszolgáltatásig különösen a teljes vagy részleges elveszésből, megsemmisülésből, megromlásból vagy megsérülésből keletkezik, kivéve, ha

a) a közraktár tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok,

b) az áru belső tulajdonsága (természetes minősége),

c) a csomagolás rejtett hiányossága,

d) a letevő, illetve a képviseletében eljáró személy felróható magatartása

miatt következett be.

(2) A közraktárat terheli annak bizonyítása, hogy a kárt a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta, a letevőt terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem az áru belső tulajdonságaira vezethető vissza. A csomagolás hiányosságát a közraktár, azt, hogy a kár nem ennek következtében állott elő, a letevő köteles bizonyítani. A letevő köteles bizonyítani, hogy maga vagy képviselői úgy jártak el, ahogy az általában elvárható.