19. § A Btk. 300/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Számítógépes csalást követ el az is, aki az (1)-(2) bekezdésben írt cselekményt közcélú távbeszélő szolgáltatás, illetve közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére szolgáló elektronikus kártya felhasználásával vagy közcélú mobil telefont vezérlő mikroszámítógép programjának megváltoztatásával követi el.”

20. § A Btk. 309. §-ának alcíme és (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Devizabűncselekmény

309. § (1) Aki a devizáról szóló törvény rendelkezéseinek megszegésével

a) a konvertibilis devizára, valutára, aranyra vonatkozó hazautalási, hazahozatali, illetőleg forintra történő átváltási kötelezettségének nem tesz eleget,

b) a megvásárolt devizát, valutát devizahatósági engedély vagy a devizahatóságnak történő előzetes bejelentés nélkül olyan célra használja fel, amelyhez ilyen engedély vagy bejelentés szükséges,

c) devizakülföldivel szemben devizában fennálló követelését nem jelenti be,

d) külföldi vagy belföldi fizetőeszközt, aranyat, vagyoni értéket visz ki vagy küld ki,

e) külföldi közvetlen vállalkozásra, külföldi ingatlanra, értékpapír- vagy hitelműveletre, valamint pénzpiaci és átruházható eszközzel végzett műveletre vonatkozó engedélyeztetési, bejelentési vagy elidegenítési kötelezettségének nem tesz eleget,

ha a bűncselekményt kisebb értékre követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

21. § A Btk. 312. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„312. § (1) Aki

a) vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámteher, illetve a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz (csempészet),

b) csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik (vámorgazdaság),

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) üzletszerűen,

b) bűnszövetségben,

c) jelentős értékű vámárura,

d) muzeális tárgyra

követik el.

(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) különösen nagy értékű vámárura,

b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben jelentős értékű vámárura

követik el.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben különösen nagy értékű vámárura követik el.”

22. § A Btk. a következő 312/A. §-sal és alcímmel egészül ki:

„Fedezetlen bankkártya felhasználása

312/A. § Aki fedezetlen bankkártyát használ fel, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

23. § A Btk. 313/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„313/D. § A 312/A. §, valamint a 313/B-313/C. § alkalmazásában bankkártya minden olyan, pénzintézeti tevékenységet végző jogi személy által kibocsátott kártya, amely pénz felvételére, illetőleg áru vagy szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítésére szolgál.”

24. § A Btk. XVII. fejezete, V. Címének jelölése IV. Címre változik.

25. § A Btk. 314. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Pénzmosás, csempészet és vámorgazdaság esetén el kell kobozni azokat az anyagi javakat, azt az árut, amelyre a bűncselekményt elkövetik. Ha az anyagi javak, az áru nem az elkövető tulajdona és az elkobzás a tulajdonosra méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki, az elkövetőt az anyagi javak, az áru értékének megfizetésére kell kötelezni.”

26. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 27. §-ának (2) bekezdésében a „devizagazdálkodás megsértését” szövegrész helyébe a „devizabűncselekményt” szövegrész lép.

27. § (1) A Btké. 27/A. §-ának alcíme és (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A jelentős, a különösen nagy és a nagyobb elkövetési érték

27/A. § (1) A rossz minőségű termék forgalomba hozatalát (292-293. §), a minőség hamis tanúsítását (295. §), a devizabűncselekményt [309. § (3) bek. a) pont és (5) bek.], a lopást [316. § (5) bek. a) pont], a sikkasztást [317. § (5) bek. a) pont], a rablást [321. § (3) bek. b) pont], a kifosztást [322. § (2) bek. a) pont] és az orgazdaságot [326. § (4) bek. a) pont] akkor követik el jelentős értékre, a számítógépes csalással [300/C. § (2) bek. a) pont], a bankkártyával visszaéléssel [313/C. § (4) bek. a) pont], a csalással [318. § (5) bek. a) pont] és a rongálással [324. § (4) bek. a) pont] okozott kár, illetőleg a hűtlen kezeléssel [319. § (3) bek. b) pont] és a szerzői és szomszédos jogok megsértésével [329/A. § (2) bek.] okozott vagyoni hátrány akkor jelentős, ha az érték, a kár, illetőleg a vagyoni hátrány egymillió forintot meghalad.”

(2) A Btké. 27/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A devizabűncselekményt [309. § (4) bek. a) pont], a lopást [316. § (6) bek. a) pont], a sikkasztást [317. § (6) bek. a) pont], a rablást [321. § (4) bek. a) pont] és az orgazdaságot [326. § (5) bek.] akkor követik el különösen nagy értékre, a számítógépes csalással [300/C. § (2) bek. b) pont], a bankkártyával visszaéléssel [313/C. § (5) bek. a) pont], a csalással [318. § (6) bek. a) pont] és a rongálással [324. § (5) bek.] okozott kár, illetőleg a közveszélyokozással [259. § (2) bek. b) pont és (4) bek.], a közérdekű üzem működésének megzavarásával [260. § (2)-(3) bek.], a hűtlen kezeléssel [319. § (3) bek. c) pont], a hanyag kezeléssel [320. § (2) bek.] és a szerzői és szomszédos jogok megsértésével [329/A. § (3) bek.] okozott vagyoni hátrány akkor különösen nagy, továbbá az adó-, társadalombiztosítási csalással [310. § (3) bek.] okozott adóbevétel, társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék bevétel csökkenés, Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegésével [310/A. § (3) bek.] okozott bevételcsökkenés akkor különösen nagy mértékű, illetőleg csempészetnél és vámorgazdaságnál [312. § (3)-(4) bek.], a vámáru akkor különösen nagy értékű, ha az érték, a kár, a vagyoni hátrány, illetőleg az adó, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék bevétel csökkenése ötmillió forintot meghalad.”

(3) A Btké. 27/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A rossz minőségű termék forgalomba hozatalát (292-293. §) akkor követik el nagyobb értékre, ha az érték kétszázezer forintot meghalad.”

28. § A Btké. a következő 27/D. §-sal és alcímmel egészül ki:

„A fedezetlen bankkártya felhasználása bűncselekményének értékhatára

27/D. § A fedezetlen bankkártya felhasználása (312/A. §) akkor bűncselekmény, ha az elkövetési érték - az óvadékul lekötött összeg, illetve a rendelkezésre bocsátott hitelkeret igénybevételén túl - húszezer forintot meghalad.”

29. § A Btké. 28. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha)

„d) a devizabűncselekményt (309. §) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre,”

(követik el.)

30. § A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A devizabűncselekmény (Btk. 309. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha adóra nézve követik el (Btk. 310. §), a csempészet és vámorgazdaság (Btk. 312. §), a visszaélés csekkel (Btk. 313. §), valamint az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) és bélyeghamisítás (Btk. 307. §) nyomozását külön jogszabály rendelkezései szerint a vám- és pénzügyőrség végzi, külön jogszabály rendelkezése alapján más államigazgatási szervek is végezhetnek nyomozási cselekményeket.”

31. § A Be. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A devizabűncselekmény (Btk. 309. §) a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetőleg a megyei bíróság székhelyén levő helyi bíróság illetékessége alá tartozik.”

32. § A Be. 118. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„118. § A büntető ügyekben eljáró hatóságok az állami szervekhez, a társadalmi szervezetekhez és a gazdálkodó szervezetekhez megkeresést intézhetnek.”

33. § A Be. 283. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„283. § E fejezet rendelkezéseit akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a perújítási indítványt, illetőleg kérelmet az eljárást megszüntető, próbára bocsátó vagy tárgyalás mellőzésével hozott végzés ellen terjesztették elő.”

34. § A Be. a következő 304/A. §-sal és alcímmel egészül ki:

„A tárgyalás mellőzése

304/A. § A 353. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül tárgyalás tartását kérheti a törvényes képviselő, a fiatalkorú hozzájárulása nélkül is.”

35. § A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (Sztv.) 108/G. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

„(2) Azt a terméket, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.”

36. § Az Sztv. 114. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámteher, illetve a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, feltéve, hogy az áru belföldi forgalmi értéke az ötvenezer forintot nem haladja meg, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

37. § (1) Az Sztv. 116. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki a devizáról szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban meghatározott valamely kötelezettséget vagy tilalmat”