(4) Amennyiben az (1)-(2) bekezdés alapján meghozott határozattal és a (3) bekezdés szerint tett jognyilatkozattal a 12. §-ban foglaltak szerint számított tulajdoni hányaduk alapján kisebbségben maradt, vagy a határozathozatalban részt nem vett tulajdonosok nem értenek egyet,
a) önálló vadászterület kialakítását vagy más vadászterülethez való csatlakozást kezdeményezhetnek, feltéve, hogy a tulajdonukban levő terület természetben összefüggő egységet alkot, és az e törvényben írt feltételeknek megfelel, illetőleg
b) ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, a kisebbség vagy a határozathozatalban részt nem vett tulajdonosok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár,
a határozat annak meghozatalától számított harminc napon belül a bíróságnál megtámadható.
(5) A 12. § szerinti kérdésekben hozott határozat a vadászterület mindenkori tulajdonosát a vadászati jog haszonbérbeadása esetén a haszonbérleti szerződés időpontjának lejártáig, egyébként a vadgazdálkodási üzemterv érvényessége idejéig köti.
(6) A képviselő köteles a kezéhez teljesített bevétellel, valamint költségeivel az általa képviselt részére elszámolni.
A vadászati jog haszonbérlete
15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A mezőgazdasági földterület haszonbérbe adása csak a felek e törvényben írtaknak megfelelő tartalmú megállapodása esetében jelenti egyben a vadászati jog haszonbérbe adását is.
16. § (1) A vadászati jog haszonbérlője lehet:
a) vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság);
b) a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve;
c) kizárólagosan belföldi tulajdonban levő mezőgazdasági, illetőleg erdőgazdálkodás ágazatba sorolt gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület több mint a felét mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység folytatása céljából használja.
(2) Egy haszonbérlő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - legfeljebb egy vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti szerződést.
(3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az új jogosult az okszerű gazdálkodás mértékéig köteles megtéríteni a korábbi haszonbérlő által létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések ellenértékét. A vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések körét a miniszter rendeletben teszi közzé.
(4) A vadászterület a törvény hatálybalépését követően történt ismételt haszonbérbe adása esetén a korábbi haszonbérlőt e törvény alapján előhaszonbérleti jog illeti meg. Az előhaszonbérleti jog gyakorlására a Polgári Törvénykönyvnek az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) A (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az állami tulajdonban levő és a kincstári vagyon részét képező, vadászterületnek minősülő ingatlan vagyonkezelői szerződésének megszűnésekor is.
17. § (1) A haszonbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:
a) becslés alapján a haszonbérbe adás időpontjában a vadászterületen élő vadállomány faj- és darabszámát;
b) a vadászterületen található vadgazdálkodási és vadászati létesítmények leírását, azok tulajdoni, illetőleg használati viszonyait, a létesítési, illetőleg fenntartási költségek viselését;
c) a haszonbérlő kötelezettségvállalását arról, hogy a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek megfelelő szinten tartja;
d) a szerződésben foglaltak teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségek vállalását;
e) a haszonbérleti díj mértékét.
(2) A haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani.
(3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv érvényességének időtartamára kell megkötni.
(4) A bérbeadó a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a haszonbérlő
a) a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint az e törvényben írt kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti, és ezáltal a vadászati jog szakszerű hasznosítását a mező-, illetőleg erdőgazdálkodás, a mesterséges vizekben folytatott halászat, valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti;
b) a vadászati jogot alhaszonbérletbe adja.
(5) Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat, valamint a bérvadászat.
(6) Amennyiben a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő megszűnik, jogutódja három hónapon belül egyoldalú jognyilatkozattal és változatlan feltételekkel folytathatja a haszonbérleti jogviszonyt, feltéve, ha rendelkezik a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges, e törvény szerinti feltételekkel. Ha a jogutód e határidőn belül igényét nem érvényesíti, akkor a haszonbérleti szerződés további harminc nap elteltével megszűnik.
(7) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a Magyar Állam önálló vadászati jogát vagyonkezelői szerződés útján hasznosítja.
18. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést annak aláírásától számított hatvan napon belül - a vadgazdálkodási üzemtervvel együtt - a haszonbérlőnek a vadászati hatósághoz jóváhagyásra be kell nyújtania. A kérelem benyújtása egyidejűleg a haszonbérlő jogosultként történő nyilvántartásbavételi kérelmének is minősül.
(2) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést a vadászati hatóság, az erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, védett természeti területet érintő rész vonatkozásában pedig a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával hagyja jóvá. A vadászati hatóság a szerződés jóváhagyásával egyidejűleg határoz a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról, valamint a haszonbérlő jogosultként történő nyilvántartásba vételéről is.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés módosításakor is.
(4) A vadászati hatóság nem hagyja jóvá a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést, amennyiben nem biztosított:
a) hogy a vadászterületen egy vadászra legalább száz hektár vadászterület-hányad jusson;
b) a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak - ideértve annak természetvédelmi előírásait is - végrehajtása, továbbá
c) hogy a haszonbérleti díj mértékét nem a 17. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével állapították meg.
(5) A vadászati hatóság a (4) bekezdés a) pontja szerinti feltételtől eltérhet, amennyiben a vadászati jog szakszerű gyakorlása vagy hasznosítása egyébként biztosítható.
(6) A vadászati jog haszonbérletével kapcsolatos vadászati hatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a Polgári perrendtartásnak a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint eljáró bíróság a határozatot megváltoztathatja.
A vadászterület határának megállapítása
19. § (1) A vadászterület határát a kialakítandó vadászterület tulajdonosának - társult vadászati jog esetén a kialakítandó vadászterület tulajdonosai képviselőjének - kérelmére az erdőt érintő rész vonatkozásában az erdészeti hatóság, védett természeti terület vonatkozásában a természetvédelmi hatóság, a HM kezelésében, illetve használatában levő rész vonatkozásában a HM előzetes szakhatósági hozzájárulásával a földterület, illetve a vízfelület fekvése szerint illetékes vadászati hatóság határozatban állapítja meg.
(2) A vadászterület határának megállapításánál figyelemmel kell lenni:
a) a vadászterület rendeltetésére;
b) a vadászterületté minősíthető föld tulajdoni, használati viszonyaira;
c) a vad mozgási körére, életfeltételeire, védelmére, valamint az élőhely ökológiai adottságaira;
d) az érintett földrészletek művelési ágára;
e) a területen mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási tevékenységet folytató szervezet belső szervezeti felépítésére;
f) a biztonságos vadászat lehetőségére;
g) az erdőgazdálkodási üzemterv betartásának lehetőségére;
h) államhatár esetében a szükséges védőtávolságra, továbbá arra, hogy
i) zárványterület ne keletkezzen;
j) a háromezer hektár vagy azt meghaladó természetvédelem alatt álló területek - a védelmükhöz szükséges övezettel együtt - lehetőleg önálló vadászterületet képezzenek;
k) a háromezer hektárnál kisebb területű természetvédelem alatt álló területek lehetőleg egy vadászterületre essenek.
(3) A vadászati hatóság a vadászterület legkisebb kiterjedésétől - a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével - legfeljebb ötszáz hektárral eltérhet, amennyiben a kialakítandó vadászterületen a vadászati jog szakszerű gyakorlása, illetőleg hasznosítása egyébként biztosított.
(4) Különleges rendeltetésű vadászterület esetén az azt elrendelő határozat a vadászterület legkisebb kiterjedésétől korlátozás nélkül eltérhet, amennyiben a kialakítandó vadászterületen a vadászati jog szakszerű gyakorlása, illetőleg hasznosítása egyébként biztosított.
20. § (1) A vadászterület határának megállapítása a vadgazdálkodási üzemterv időtartamára érvényes.
(2) A vadászterület határának megváltoztatásakor - ideértve a vadászterületek egyesítését, megosztását is - a vadászati hatóságnak egyidejűleg határoznia kell a vadgazdálkodási üzemterv, valamint - a vadászati jog haszonbérbe adása esetén - a haszonbérleti szerződés, jóváhagyásáról is.
(3) A vadászati hatóság nem utasíthatja el a vadászterület határának megállapítására irányuló kérelmet, ha
a) a kérelemben javasolt határ megfelel az e törvényben írt feltételeknek, és
b) a szomszédos vadászterülettel való érintkezés esetében az érintettek az e törvényben írtaknak megfelelő tartalmú egyezséget kötnek.
(4) Amennyiben a vadászterület határának megállapítására, megváltoztatására irányuló kérelem nem felel meg az e törvényben foglalt feltételeknek, illetőleg, ha az érintettek a vadászati hatóság által közölt időpontig az e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú egyezséget nem kötnek, a vadászati hatóság a vadászterület határát a vadászati jog kényszerhasznosítására vonatkozó szabályok szerint hivatalból állapítja meg.
A vadászterület rendeltetésének megállapítása
21. § (1) A vadászterület rendeltetése szerint
a) vadgazdálkodási, vagy