1996. évi LVIII. törvény

a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról1

Az Országgyűlés - a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve - a környezet alakítása, fejlesztése és védelme szempontjából meghatározó tervező- és szakértő mérnökök és építészek tevékenységének jelentőségét elismerve, a szakmai és etikai elvek érvényesítéséhez szükséges szakmai önigazgatást támogatva, a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet (a továbbiakban: jogszabály) által engedélyhez és névjegyzékbe vételhez (a továbbiakban együtt: jogosultság) kötött önálló mérnöki és építészeti tervezői és műszaki szakértői tevékenység (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti tevékenység) csak az ezen törvényben szabályozott kamarai tagság alapján folytatható.

(2) A kamarai tagsághoz kötött mérnöki és építészeti tevékenységet a kamara tagja az ország egész területén végezheti.

(3) A Ptk. 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet és más jogi személy az (1) bekezdésben megjelölt mérnöki, illetve építészeti tevékenységet csak az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő alkalmazottja vagy tagja - ideértve az egyéni vállalkozót is - útján végezhet.

2. § (1) A megyékben (több megyére kiterjedően vagy megyénként) és a fővárosban az e törvényben szabályozott kamarai tagsági feltételeknek megfelelő természetes személyek által létrehozott területi mérnöki, illetve építész kamarák (a továbbiakban együtt: területi kamara) nyilvántartott tagsággal, önkormányzattal, területi feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestületek.

(2) A területi kamarák az e törvényben szabályozott módon hozzák létre az országos mérnöki kamarát (Magyar Mérnöki Kamara), illetve az országos építész kamarát (Magyar Építész Kamara) (a továbbiakban együtt: országos kamarák). Az országos kamarák országos feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestületek. Az országos kamaráknak az azonos tevékenységi körű területi kamarák a tagjai. A területi kamara a bírósági nyilvántartásba vétellel - alapszabálya elfogadása napjára visszaható hatállyal - válik az országos kamara tagjává.

(3) A területi kamarák az alapszabályukban (a továbbiakban: területi alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint helyi csoportokat alakíthatnak, melyek ellátják a területi kamara által rájuk átruházott kamarai feladatokat. A területi kamara alapszabálya a helyi csoportokat jogi személyiséggel ruházhatja fel.

(4) Az országos kamarákon belül a Magyar Mérnöki Kamara legalább építési, tartószerkezeti, épületgépészeti, közlekedési, hírközlési, vízgazdálkodási, vízépítési, környezetvédelmi, földmérő és térképészeti, erdészeti és faipari, mezőgazdasági, gépészeti, hő- és villamosenergetikai, gázipari szakterületeken, illetve a jogosultsághoz kötött egyéb szakértői és tervezői mérnöki szakterületeken, a Magyar Építész Kamara legalább terület- és településrendezési, táj- és kertépítészeti, építészeti, belsőépítészeti és műemlékvédelmi szakterületeken szakmai tagozatokat hoz létre.

(5) Az országos és a területi kamara jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.

(6) A területi kamara tagja jogosult hivatalos irataiban kamarai tagságának tényét feltüntetni.

II. Fejezet

A területi kamara

3. § (1) A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:

a) a hatályos jogszabályok alapján - első fokon - az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint eljárva elbírálja a tervezői, illetve a szakértői tevékenység folytatásához előírt feltételek teljesülését, és határoz a Tervezői, illetve Szakértői Névjegyzékbe vételről, kizárásról és törlésről,

b) figyelemmel kíséri, hogy a mérnöki és építészeti tevékenységet csak az arra jogosultak végezzék, szükség esetén az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez,

c) ellenőrzi, hogy tagjai, valamint az 1. § (3) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezetek, vállalkozók tevékenységének minősége megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek, szükség esetén saját hatáskörben eljár, vagy az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez,

d) kivizsgálja a tagjait érintő szakmai és etikai panaszokat, eljár ezen panaszok okának mielőbbi megszüntetésében,

e) együttműködik a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet érintő kérdésekben a helyi önkormányzati szervekkel,

f) a megbízók és tagjai érdekeit figyelembe véve közreműködik a tervezői és szakértői tevékenység minőségellenőrzési rendszerének kialakításában és működtetésében,

g) vezeti a Műszaki Ellenőri Névjegyzéket.

(2) A területi kamara képviseli tagjainak érdekeit a hatáskörébe tartozó mérnöki, illetve építészeti tevékenységgel összefüggő ügyekben. Ennek keretében:

a) támogatja a felsőoktatásban tanulók és a pályakezdők szakmai gyakorlaton való részvételét,

b) együttműködik a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet érintő kérdésekben a területi érdekképviseleti és egyéb társadalmi szervezetekkel, ezen belül a műszaki tudományos egyesületekkel, valamint más köztestületekkel,

c) véleményezi az igazságügyi mérnök, illetve építész szakértővé történő kijelölést,

d) figyelemmel kíséri és nyilvántartja a tevékenységi körét érintő versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását és lebonyolítását.

(3) A területi kamara önigazgatási feladatkörében:

a) megalkotja - e törvény keretei között - a területi alapszabályt,

b) tagjaival szemben első fokon etikai-fegyelmi eljárást folytat le,

c) nyilvántartást vezet tagjairól és tagjelöltjeiről, ennek során a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek a személyes adatvédelemre vonatkozó szabályai szerint jár el,

d) tagjai mérnöki, illetve építészeti tevékenységével kapcsolatban egyéb szolgáltatásokat nyújt.

4. § (1) A területi kamara szervei:

a) a taggyűlés,

b) az elnökség,

c) a felügyelő bizottság,

d) az etikai-fegyelmi bizottság,

e) a területi alapszabályban meghatározott egyéb bizottságok.

(2) A területi kamara legfelsőbb szerve a taggyűlés. Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban szereplő szervek a területi kamara ügyintéző, illetve ellenőrző szervei (a továbbiakban együtt: területi ügyintéző szervek).

(3) A területi kamara tisztségviselői: az elnök, az alelnök, az elnökség tagjai, a titkár, valamint a felügyelő bizottság és az etikai-fegyelmi bizottság elnökei.

(4) A területi ügyintéző szervek működésének rendjét - az e törvényben meghatározott és a közigazgatási ügyekre vonatkozó kivételekkel - és a bizottságok tagjainak számát a területi alapszabály állapítja meg.

(5) A területi alapszabály úgy rendelkezhet, hogy - nagy létszám esetében - a taggyűlést küldöttgyűlés helyettesítse.

5. § (1) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) e törvény keretei között a területi alapszabály elfogadása, módosítása,

b) a területi kamarák egyesüléséről, szétválásáról szóló döntés,

c) a területi kamara elnökének, ha a taglétszám indokolja: alelnökének, elnökségének és a bizottságok tagjainak megválasztása,

d) az országos kamara küldöttgyűlésébe az országos alapszabályban meghatározott számú, 20-50 tag után egy-egy küldött megválasztása,

e) a területi kamara éves tevékenységének, költségvetési tervének és éves költségvetési beszámolójának, valamint a területi ügyintéző szervek éves tevékenységéről készített beszámolóknak elfogadása.

(2) Törvény az (1) bekezdésben meghatározottakon túl más feladat ellátását is a taggyűlés hatáskörébe utalhatja.

(3) A taggyűlés határozatképes, ha a bejegyzett tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt, azonos napirenddel összehívott taggyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

(4) A taggyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben való döntéshez a jelenlévők kétharmadának a szavazata szükséges.

(5) A taggyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A területi alapszabály a taggyűlés kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.

6. § (1) A területi kamara elnöksége az elnökből, az alelnökből és az elnökségi tagokból áll, akiket a taggyűlés választ meg.

(2) Az elnökség feladata, hogy a taggyűlések közötti időszakban - a taggyűlés határozatainak megfelelően - a területi kamara működését irányítsa, és feladatait végrehajtsa.

(3) A kamarát az elnök képviseli. Helyettesítésének rendjét a területi alapszabályban kell meghatározni.

(4) Az elnökség nevében aláírásra az elnök jogosult, továbbá azok, akiket az elnökség aláírási joggal ruházott fel.

(5) Az elnökség döntéseit szótöbbséggel hozza. A határozatképességhez az elnökségi tagok többségének jelenléte szükséges.

(6) A területi kamara ügyviteli szervének vezetője a kamara titkára, aki a kamarával munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban áll. Titkár csak az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai végzettséggel, vagy

b) a kamara szakterületébe tartozó felsőfokú szakirányú végzettséggel, közigazgatási alapvizsgával és legalább 5 év közigazgatási gyakorlattal

rendelkezik.

(7) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(8) A területi kamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben a titkár jár el. Közigazgatási ügyekben ügyintézőként csak az működhet közre, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerint köztisztviselőnek - nyilvántartás vezetése esetén ügykezelőnek - kinevezhető lenne.

(9) A titkár gyakorolja a területi kamara szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

7. § (1) A felügyelő bizottság első ülésén tagjai közül elnököt választ, ügyrendjét maga állapítja meg.

(2) A felügyelő bizottság ellenőrzi a területi kamara működését, gazdálkodását, a pénzügyi-számviteli rendre vonatkozó jogszabályok, a területi alapszabály és az egyéb szabályzatok érvényesülését.

(3) A felügyelő bizottság a területi ügyintéző és ügyviteli szervektől, illetve a területi kamara tisztségviselőitől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, továbbá minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. Az érintetteknek az adatokat rendelkezésre kell bocsátaniuk.