(4) A taggyűlés a területi kamara éves költségvetési tervéről és az éves költségvetési beszámolóról csak a felügyelő bizottság véleményének ismeretében dönthet.

(5) A felügyelő bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a taggyűlésnek tartoznak felelősséggel, és feladataik ellátása körében részükre csak a taggyűlés adhat utasítást.

8. § (1) Az etikai-fegyelmi bizottság első ülésén tagjai közül elnököt választ.

(2) Az etikai-fegyelmi bizottság az e törvényben és az országos kamara etikai-fegyelmi szabályzatában meghatározott módon

a) közreműködik a szakmai és etikai normák kialakításában,

b) kivizsgálja a szakmai és etikai panaszokat és lefolytatja az első fokú szakmai és etikai-fegyelmi eljárást.

A területi kamara alapszabálya

9. § (1) A területi alapszabályban meg kell határozni:

a) a területi kamara nevét, illetékességi területét és székhelyét,

b) a területi kamara ügyintéző szerveinek feladataira, hatáskörére és működésére vonatkozó főbb szabályokat,

c) mindent, aminek a területi alapszabályban történő rendezését e törvény kötelezően előírja.

(2) A területi kamara nevének ki kell fejeznie illetékességi területét.

A területi kamarák egyesülése és szétválása

10. § (1) A területi kamarák egyesülhetnek és szétválhatnak.

(2) A területi kamarák egyesülése esetén az új területi kamara illetékességi területe az egyesülő területi kamarákéhoz igazodik.

(3) Az egyesüléssel létrejövő területi kamara az egyesült területi kamarák általános jogutódja.

(4) A területi kamara szétválásával megyénként, illetve a fővárosban működő területi kamarák hozhatók létre.

(5) A szétválásról hozott döntésben rendelkezni kell a vagyon megosztásáról. A területi kamara joga és kötelezettségei a vagyonmegosztás arányában a szétválás során létrejött területi kamarákra, mint jogutódokra szállnak át.

(6) A területi kamarák egyesülése, illetve szétválása nem érinti tagjaik jogait és kötelességeit.

III. Fejezet

Az országos kamara

11. § (1) Az országos kamarák országos feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestületek.

(2) Az országos kamarák a mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében az alábbi közfeladatokat látják el:

a) az érvényes jogszabályok alapján, az államigazgatási eljárás általános szabályait alkalmazva másodfokon döntenek a tervezői, illetve szakértői jogosultsági kérelmekről, és határoznak a Tervezői, illetve Szakértői Névjegyzékbe vételről, kizárásról és törlésről,

b) országos összesítésben vezetik a Tervezői, illetve Szakértői, továbbá a Műszaki Ellenőri Névjegyzéket és biztosítják annak nyilvánosságát,

c) a nemzetközi szakmai előírásokkal összhangban lévő módszertani útmutatók, segédletek, irányelvek, kamarai szabályzatok (etikai kódex, versenyszabályzat) kidolgozásával és közreadásával elősegítik a mérnöki és építészeti tevékenység fejlődését,

d) véleményezik a szakmai illetékességüket érintő felsőoktatási képzési, illetve továbbképzési célokat és azok tartalmát, a képesítési követelményeket, továbbá - az adott felsőoktatási intézménnyel való kölcsönös megállapodás alapján - részt vesznek ezek végrehajtásában,

e) közreműködnek a - szakmai illetékességüket érintő - műszaki szabályozási, szabványosítási, akkreditálási és minőségügyi tevékenységben,

f) közreműködnek a mérnöki és építészeti tervezői, illetve szakértői tevékenység minőségellenőrzési rendszerének kialakításában, és elősegítik annak alkalmazását,

g) kidolgozzák tájékoztatásul a mérnöki és építészeti tevékenységek ajánlott díjszabását a hozzá tartozó szolgáltatások tartalmi követelményeivel együtt,

h) szervezik a fiatal mérnökök és építészek szakmai gyakorlati képzését, elősegítve az önálló tevékenységre, a szakmai jogosultság megszerzésére való felkészülésüket,

i) együttműködnek más szakmai kamarákkal.

(3) Az országos kamarák képviselik a mérnöki, illetve építészeti tevékenység érdekeit. Ennek keretében:

a) elősegítik a mérnöki, illetve építészeti tevékenység társadalmi elismertségének javítását,

b) figyelemmel kísérik és értékelik a különböző vállalkozási és szervezeti formák működését,

c) képviselik tagjaiknak a szakmai felelősségbiztosítással kapcsolatos érdekeit,

d) tájékoztatják a mérnököket, illetve építészeket az aktuális szakmai kérdésekről, a pályázatokról, az ösztöndíjakról, a szabad állásokról,

e) együttműködnek a mérnöki, illetve az építészeti tevékenységet érintő kérdésekben a parlamenti és kormányszervekkel, kapcsolatot tartanak más országok szakmai szervezeteivel,

f) szakmai kérdésekben együttműködnek a kapcsolódó tudományos egyesületekkel, illetve azok szövetségeivel,

g) véleményezik a mérnökök, illetve az építészek szakmai tevékenységét és anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló jogszabályok tervezeteit,

h) véleményezik a külföldi diplomák honosítását.

(4) A kamarák szakterületeit érintő - jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó intézkedés meghozatalára irányuló - előterjesztések esetében az illetékes kamarának véleményezési joga van.

(5) Az országos kamara önigazgatási feladatkörében:

a) megalkotja - e törvény keretei között - az országos alapszabályt,

b) megalkotja az etikai-fegyelmi szabályzatot,

c) másodfokon etikai-fegyelmi eljárást folytat le,

d) a mérnöki és az építészeti tevékenységével kapcsolatban tagjainak - ezen törvény felhatalmazása alapján - egyéb, általános szakmai szolgáltatásokat nyújt.

(6) Az országos kamarák a bírósági nyilvántartásba vételükkel jönnek létre, az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal.

(7) A területi kamarák az országos kamarák létrejöttével válnak azok tagjaivá.

12. § (1) Az országos kamara szervei:

a) a küldöttgyűlés,

b) az országos elnökség,

c) az országos felügyelő bizottság,

d) az országos etikai-fegyelmi bizottság,

e) az országos alapszabály szerint létrehozott szakmai tagozatok,

f) az országos alapszabály szerint létrehozott más állandó bizottságok.

(2) Az országos kamara legfelsőbb szerve a küldöttgyűlés. Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott szervek az országos kamara ügyintéző, illetve ellenőrző szervei (a továbbiakban együtt: országos ügyintéző szervek).

(3) Az országos kamara tisztségviselői: az elnök, az alelnök(ök), az elnökség tagjai, a titkár, az országos felügyelő bizottság, az országos etikai fegyelmi bizottság és a szakmai tagozatok elnökei.

(4) Az országos ügyintéző szervek működésének rendjét, a tisztségviselők számát az országos alapszabály állapítja meg.

13. § (1) A küldöttgyűlést a területi kamarák, valamint a szakmai tagozatok szavazati joggal rendelkező küldöttei alkotják az alapszabályban meghatározottak szerint.

(2) Szavazati jogosultság nélkül vehetnek részt az országos kamara küldöttgyűlésének munkájában az országos kamara elnökségének tagjai, az országos kamara állandó bizottságainak elnökei és a szakmai tagozatok elnökei, ha nem küldöttek.

14. § (1) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az országos alapszabály megállapítása, módosítása,

b) az országos kamara tisztségviselőinek - a titkár kivételével - és a bizottságok tagjainak megválasztása,

c) az éves költségvetési terv - ennek részeként az éves tagdíjnak a jövedelmi viszonyok alapján sávosan történő megállapítása és ebből az országos kamara részesedési arányának - meghatározása, továbbá az éves költségvetési beszámoló elfogadása,

d) az etikai-fegyelmi, valamint más országos - önkormányzati - szabályzat elfogadása,

e) az országos ügyintéző szervek beszámolóinak elfogadása.

(2) Az országos alapszabály - e törvény keretei között - a küldöttgyűlés részére más kizárólagos hatáskört is megállapíthat.

(3) A küldöttgyűlést az országos alapszabályban meghatározott eljárás szerint évente legalább egyszer össze kell hívni.

(4) A küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek többsége jelen van. A küldöttgyűlést határozatképtelenség esetén 15 napon túli és 60 napon belüli időpontra újra össze kell hívni. A megismételt küldöttgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes.

(5) A küldöttgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben a döntéshez a jelenlévők kétharmadának a szavazata szükséges.

(6) Az országos ügyintéző szervek évente beszámolnak a küldöttgyűlésnek.

15. § (1) Az országos elnökség elnökből, alelnök(ök)ből és elnökségi tagokból áll, akiket a küldöttgyűlés választ meg.

(2) Az országos elnökség feladata - a küldöttgyűlések közötti időszakban - a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően az országos kamara működésének irányítása és feladatainak végrehajtása.

(3) Az országos kamarát az elnök képviseli. Helyettesítésének rendjéről az országos alapszabályban kell intézkedni.

(4) Az országos kamara képviseletében aláírásra az elnök, továbbá az elnökség azon tagjai jogosultak, akiket az országos elnökség aláírási joggal ruházott fel.

(5) Az országos elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez a tagok többségének jelenléte szükséges.

(6) Az országos kamara ügyviteli szervének vezetője a kamara titkára, aki a kamarával munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban áll. Titkár csak az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai végzettséggel, vagy

b) a kamara szakterületébe tartozó felsőfokú szakirányú végzettséggel, közigazgatási alapvizsgával, és legalább 5 év közigazgatási gyakorlattal

rendelkezik.

(7) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(8) Az országos kamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben a titkár jár el és gyakorolja a másodfokú hatáskört. Ezekben az ügyekben ügyintézőként csak az működhet közre, aki a Ktv. szerint köztisztviselőnek - nyilvántartás vezetése esetén ügykezelőnek - kinevezhető lenne.

(9) A titkár gyakorolja az országos kamara szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

16. § (1) Az országos felügyelő bizottság elnökét a bizottság első ülésén a tagok választják meg. A bizottság maga állapítja meg ügyrendjét.