1996. évi LXI. törvény

a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról1

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) a következők szerint módosul:

1. § (1) Az Ftv. preambuluma a következő mondattal egészül ki:

„A felsőoktatás mint kiemelt jelentőségű ágazat iránt az Országgyűlés különös felelősséget érez, ennek szellemében mindent megtesz annak érdekében, hogy a megfelelő korosztályból a felsőoktatásba bekerülő hallgatók létszáma a fejlett demokratikus társadalmakban elért szintre emelkedhessék.”

(2) Az Ftv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felsőoktatási intézmények: az állami és az állam által elismert nem állami egyetemek és főiskolák.

(2) A felsőoktatási intézmény - az e törvényben foglalt keretek között - szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező jogi személy, amelynek kizárólagos joga a törvény 84. §-a (2) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott egyetemi és főiskolai szintű alapképzés, szakirányú továbbképzés és doktori, illetve mesterképzés folytatása, valamint a 97-99. §-ban megállapított oklevelek kiadása. A felsőoktatási intézmény jogosult továbbá a törvény 7. §-ának (8) bekezdésében meghatározott akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés folytatására és a 97. § (7) bekezdése értelmében a felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítványok kiadására.

(3) A felsőoktatási intézmény alapító okirat alapján működik.

(4) Az állami felsőoktatási intézmény költségvetési szerv, amely kincstári vagyonnal, a központi költségvetés meghatározott előirányzataiból, valamint más kiegészítő forrásokkal gazdálkodik.

(5) A felsőoktatási intézmények és székhelyeik felsorolását e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(6) Az egyetem, a főiskola elnevezést, valamint ezek idegen nyelvű megfelelőit csak az Országgyűlés által, illetve hozzájárulásával létesített, az e törvény 1. számú mellékletében felsorolt, továbbá a 110. § (1) bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmény használhatja.”

2. § (1) Az Ftv. 3. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, valamint a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Egyetem abban az esetben létesíthető, illetve működhet, ha több tudományterületen és tudományterületenként több tudományágban, valamint több szakon képes és alkalmas

a) legalább négyéves egyetemi alapképzésre, általános és szakirányú továbbképzésre;

b) tudományos kutatásra, doktori, illetőleg mesterképzésre (a továbbiakban együtt: doktori képzés) és doktori (PhD), illetőleg mester (DLA) fokozat (a továbbiakban együtt: doktori fokozat) odaítélésére; valamint”

(2) Az Ftv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyetemnek létesítésekor időarányosan, illetve működése során folyamatosan rendelkeznie kell

a) az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához szükséges, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatói állománnyal és azon belül a megfelelő számú egyetemi tanárral és docenssel;

b) a képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel (e céloknak megfelelő épülettel, intézményi könyvtárral, informatikai háttérrel, laboratóriummal, kísérleti és gyakorlóhelyekkel, műszerekkel és más eszközökkel).”

3. § Az Ftv. 4. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, valamint a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Főiskola abban az esetben létesíthető, illetve működhet, ha több tudományágban, több szakon képes és alkalmas

a) legalább hároméves főiskolai alapképzésre, általános és szakirányú továbbképzésre;

b) kutatási, illetve fejlesztési tevékenység folytatására; továbbá, ha”

4. § Az Ftv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § A felsőoktatási intézmények e törvény 1. számú melléklete szerinti felsorolása 1998. december 31-ével hatályát veszti. Eddig az időpontig az állami felsőoktatási intézmények e törvény 3. § (1) bekezdésében, illetőleg 4. § (1) bekezdésében foglalt feltételeinek megfelelő alapító okiratát a Kormány az Országgyűlés elé terjeszti. Szövetségbe társult felsőoktatási intézmények legfeljebb két évig működhetnek szövetségi formában, azt követően alapító okiratuk benyújtásával többkarú felsőoktatási intézménnyé alakításukra kell javaslatot tenni.”

5. § Az Ftv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Állami felsőoktatási intézményt az Országgyűlés létesíthet, alakíthat át és szüntethet meg.”

6. § (1) Az Ftv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a következő e) ponttal egészül ki:

„d) a tudományok, a művészetek és a kultúra művelése és fejlesztése;

e) az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztése, a szaknyelvi ismeretek kialakítása.”

(2) Az Ftv. 7. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Jogszabályokban meghatározott feltételek mellett a felsőoktatási intézmények természetbeni és pénzbeli juttatások, továbbá ösztöndíjak és más eszközök felhasználásával látják el képzési és kutatási feladataikat.

(4) Az állami felsőoktatási intézmény alapfeladatainak körét az (1) bekezdés alapján az intézménynek az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint megalapozott tartalmú alapító okirata határozza meg.

(5) Az állami felsőoktatási intézmény alapfeladatai állami finanszírozásának módját és mértékét a 9/A-9/C. § rendelkezéseinek alkalmazásával kell megállapítani.”

(3) Az Ftv. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (6) bekezdés számozása (10) bekezdésre módosul:

„(6) Az állami felsőoktatási intézmény az államilag finanszírozott alapfeladatán túl is folytathat felsőfokú szakemberképzést költségtérítéses szolgáltatásként, e törvény rendelkezései alapján.”

(4) Az Ftv. 7. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) A nem állami felsőoktatási intézmények a fenntartó által meghatározott alapító okirat keretei között feladataikat maguk határozzák meg. A nem állami felsőoktatási intézmények felsőfokú szakemberképzését az állam az erre vonatkozó megbízás alapján finanszírozza.

(8) A felsőoktatási intézmények az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést a képzési profiljuknak megfelelő szakterületeken, a törvényben előírt akkreditáció alapján folytathatnak.”

(5) Az Ftv. 7. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A felsőoktatási intézmények - a szakképzésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - költségtérítéses formában, illetőleg vállalkozási tevékenységként iskolai rendszeren kívüli szakképzést is folytathatnak.”

(6) Az Ftv. 7. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A felsőoktatási intézmények költségtérítéses szolgáltatásként, illetőleg vállalkozási tevékenységként - alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül - külső megbízók, megrendelők számára oktatási, kutatási, fejlesztő, szaktanácsadó, szolgáltató és egyéb feladatokat láthatnak el.”

(7) Az Ftv. 7. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A felsőoktatási intézmények - az intézményben folyó sajátos képzési tevékenységgel összefüggésben - a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (a továbbiakban: FTT) véleménye alapján, a művelődési és közoktatási miniszter engedélyével fenntarthatnak közoktatási intézményt. E tevékenységre a közoktatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közoktatásban résztvevők jogállása és képzésfinanszírozása megegyezik a helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény tanulóinak jogállásával és finanszírozásával.”

7. § Az Ftv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) A felsőoktatási intézmények e törvény rendelkezései szerint - a szakképzésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést akkor folytathatnak, és ennek megfelelő bizonyítványt akkor adhatnak ki az Országos Képzési Jegyzék felsőfokú képzettségi szintre külön előírt követelményei szerint, ha az egyetemi-főiskolai képzési szintre való továbblépés lehetőségét a felsőoktatási intézmény saját keretei között biztosította, és a felsőfokú szakképzésben szerzett ismeretanyag egyharmada az egyetemi-főiskolai képzési szinten kreditértékként beszámítható. Az egyetemi-főiskolai képzésben szerzett ismeretanyagnak a felsőfokú szakképzésbe történő beszámítására ugyanezek a szabályok vonatkoznak.

(2) Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést az intézmények csak e törvény szerinti akkreditáció után indíthatnak.”

8. § Az Ftv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami felsőoktatási intézményekben a 7. § (1)-(4) bekezdésében foglalt feladatok ellátásának, a felsőoktatás fejlesztésének alapvető anyagi feltételeit az állam biztosítja a 9/A-9/F. §-ban foglalt rendelkezések szerint.

(2) Az állami felsőoktatási intézmények feladatai ellátásának forrásai:

a) központi költségvetési támogatás;

b) az államháztartás más alrendszereiből származó források;

c) az igénybe vett szolgáltatások díja, más hallgatói térítések, tandíj és költségtérítés;

d) az alap- és vállalkozási tevékenység bevétele;

e) adomány jellegű és más bevételek, továbbá alapítványi források;

f) az e célra rendelkezésre álló kincstári, és ezen belül a 9/G. §-ban meghatározott vagyon.

(3) A működés és a fejlesztés pénzügyi forrásait központi költségvetési előirányzatként kell megtervezni. E forrásokból történő finanszírozásra, a velük való gazdálkodásra, a felhasználásukat bemutató beszámolásra a költségvetési szervekre vonatkozó előírásokat - a jelen törvényben foglaltakra figyelemmel - kell alkalmazni.”

9. § Az Ftv. a következő 9/A-9/H. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) A hallgatói előirányzat - az államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzés területén - az állami felsőoktatási intézményekben magyar állampolgárságú és - nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső - külföldi állampolgárságú, első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, illetőleg első kiegészítő alapképzésben, valamint első szakirányú továbbképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók, továbbá az első doktori képzésben nappali tagozaton résztvevők képesítési követelmények szerinti tanulmányi időszakára nyújtott támogatására szolgál.

(2) A hallgatók állami támogatásának előirányzatát az (1) bekezdésben megjelöltek létszáma, a költségvetési törvényben az egy főre megállapított hallgatói normatíva és a doktori képzésben résztvevők támogatási normatívája határozza meg. A hallgatói előirányzat másik részét képezi a hallgatók pénzbeli és természetbeni juttatásaira fordítható egyéb állami támogatás: a köztársasági ösztöndíj, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés vagy az ezt kiváltó lakhatási támogatás is.