1996. évi LXIII. törvény

az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról1

Az Alkotmány 70/D. §-ának (2) bekezdésében foglalt egészségügyi ellátás megszervezésével kapcsolatos állami kötelezettség alapján az Országgyűlés az egészségügyi ellátási kötelezettség rendjét a következők szerint határozza meg:

1. § Az egészségügyi ellátó rendszer része minden olyan egészségügyi szolgáltató, amely a szakmai normák alapján meghatározott egészségügyi szolgáltatás nyújtására - a külön jogszabályban foglalt eljárási rend szerint - működési engedéllyel rendelkezik.

2. § (1) Az 1. §-ban foglalt szolgáltatók működtetői közül a központi költségvetés egyes fejezeteiben szereplő egészségügyi intézmények fenntartóit - egyetemi klinikák esetében az egyetemet - és az egészségügyi intézménytulajdonos helyi önkormányzatokat, valamint a területi egészségügyi ellátásra állami szervvel vagy helyi önkormányzattal szerződést kötött egyéb fenntartókat - egyház, alapítvány, egészségügyi vállalkozás, magángyakorlatot folytató orvos stb. (a továbbiakban: fenntartó) - együttesen és a kötelező egészségbiztosításban az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervet kötelezettség terheli, hogy a kapacitáslekötési megállapodásokban kijelölt szolgáltatások tekintetében, a szakmai szabályok szerinti minőségben az egészségügyi szolgáltatónál ellátásokat biztosítsanak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség keretében a fenntartó biztosítja a szolgáltatás nyújtásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az intézmény működőképességét, továbbá a szakellátást nyújtó intézményekben a kapacitáslekötési megállapodással érintett terület lakosságának ellátását.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség keretében az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv biztosítja a 3. §-ban meghatározott mértékig a szolgáltatásokhoz szükséges kapacitás időben történő lekötését, a teljesített és ellenőrzött szolgáltatások finanszírozását.

(4) A kapacitáslekötési megállapodásban nem szereplő szolgáltatások tekintetében a fenntartó mentesül a (2) bekezdésben előírt kötelezettségek alól.

3. § Az Egészségbiztosítási Alap kezelője köteles finanszírozni

a) a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő valamennyi háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatot,

b) az e törvény hatálybalépése napján teljesített, de legfeljebb az 1. számú melléklet szerinti szakrendelési összóraszámig a járóbeteg-szakellátást azzal, hogy amennyiben ez a megyében nem éri el a mellékletben meghatározott összóraszámot, az legfeljebb 10%-kal megemelhető - a fenntartók ajánlata alapján -,

c) a 2. számú mellékletben foglalt területi normatívákig a fekvőbeteg-szakellátást,

d) a b) és c) pontban foglalt finanszírozható óraszámokból és normatívákból a 3. számú mellékletben szereplő területi normákig az országos, a regionális és a speciális szakellátást.

4. § (1) Az országos és a regionális szakfeladatok ellátására szolgáló intézményi kapacitások a 4. számú mellékletben szereplő intézményekben köthetők le a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A népjóléti miniszter a kapacitáslekötési megállapodások megkötési határidejét megelőző 130 nappal - 1996-ban az e törvény hatálybalépését követő 5 napon belül - a 3. számú mellékletben foglalt területi finanszírozási normatívák alapján

a) felkéri a 4. számú mellékletben szereplő intézménnyel rendelkező fenntartókat, hogy az egyes szakterületek országos, regionális ellátására szolgáló kapacitásaikat bocsássák rendelkezésre;

b) kijelöli az általa közvetlenül irányított intézményekben az e feladatok ellátásához szükséges kapacitásokat.

(3) A népjóléti miniszter a felkérést, illetve a kijelölést megelőzően kikéri az országos tisztifőorvos állásfoglalását a szolgáltatók szakmai megfelelőségéről, továbbá a Magyar Orvosi Kamara véleményét.

(4) A fenntartók által felajánlott, továbbá a (2) bekezdés b) pontja szerinti kapacitásokról a népjóléti miniszter - a 3. számú melléklet szerinti normákra figyelemmel - országos és regionális szakellátást nyújtó kapacitásösszesítést készít, amelyet a (2) bekezdésben megjelölt határidőtől számított 20 napon belül megküld az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (a továbbiakban: OEP), valamint megyénkénti bontásban a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztáraknak (a továbbiakban együtt: MEP) és a megyei tisztifőorvosnak, aki gondoskodik arról, hogy azt a fenntartók haladéktalanul megkapják.

5. § (1) A MEP és a fenntartó a területi szakellátást szolgáló kapacitásokról megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza intézményenként, szakmai összetétel szerint tagolva a lekötött kapacitásokat - a járóbeteg-szakellátásban szakrendelési óraszámban, a fekvőbeteg-szakellátásban ágyszámban meghatározva. A kapacitáslekötési megállapodások megkötésének határidejét (a továbbiakban: megállapodási határidő) a társadalombiztosítási alapok költségvetéséről szóló törvény tartalmazza.

(2) Az OEP és a MEP a lekötött kapacitásokkal teljesítendő szolgáltatások finanszírozására a szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval köt szerződést, a járóbeteg-, illetőleg a fekvőbeteg-ellátás finanszírozásának részletes szabályairól rendelkező jogszabályokban foglaltak szerint.

6. § (1) A 3. § d) pontjában foglaltakat kivéve - a lekötendő kapacitásokra a megye területén járó-, illetőleg fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatót (intézményt) fenntartó állami szervek - beleértve az orvostudományi egyetemeket -, helyi önkormányzatok és területi ellátásra állami szervvel vagy helyi önkormányzattal szerződésben kötelezettséget vállaló egyéb fenntartók tesznek ajánlatot a MEP-nek.

(2) Külön-külön kell ajánlatot tenni a járóbeteg-, illetőleg a fekvőbeteg-szakellátásokra. Az ajánlatot szolgáltatónként (intézményenként) és ezen belül szakmánként kell részletezni.

(3) Az ajánlat összeállítása során ki kell kérni az ajánlatban szereplő szolgáltatókra és szolgáltatásokra a megyei (fővárosi) tisztifőorvos (a továbbiakban együtt: megyei tisztifőorvos) állásfoglalását.

(4) A megyei tisztifőorvos - az ajánlattevő megkeresésétől számított 15 napon belül - állásfoglalásában az 1. § szerinti működési engedélyek kiadásáig nyilatkozik az állami és helyi önkormányzati fenntartású, illetőleg az egyéb, működési engedéllyel nem rendelkező szolgáltatók szakmai megfelelőségéről.

(5) A megyei tisztifőorvos állásfoglalása kialakításához kikéri a Magyar Orvosi Kamara véleményét.

(6) Az ajánlattevő nem tehet, illetőleg a MEP nem fogadhat el ajánlatot olyan szolgáltatói kapacitásra, melynek szakmai megfelelőségét a működési engedély vagy a megyei tisztifőorvos nem tanúsítja.

(7) Az ajánlattevő az ajánlatot legkésőbb a megállapodási határidőt 95 nappal megelőzően küldi meg a MEP-nek, illetőleg a 7. § szerinti közös ajánlat kialakítása érdekében a megyei tisztifőorvosnak.

7. § (1) A 6. § (1) bekezdése szerinti ajánlattevők a megye egészére vonatkozó közös ajánlatokat állíthatnak össze. A közös ajánlatok kialakításakor is követni kell a 6. § (2) bekezdés szerinti részletezést, és figyelembe kell venni a megyén belüli települési és közlekedési viszonyokat.

(2) Budapest és Pest megye területére csak összevont közös ajánlatok készíthetők. A 8. § (2)-(4) bekezdése szerinti megyei egyeztető fórumok egymással egyeztetett közös ajánlattal élhetnek az illetékes MEP-ekhez.

(3) Ha a megyében működő területi járóbeteg-, illetőleg fekvőbeteg-ellátást szolgáló intézményi kapacitás összességében meghaladja az 1. és 2. számú mellékletben foglalt területi normák szerint finanszírozható mennyiséget, a közös ajánlatot úgy kell összeállítani, hogy

a) ha a normákat meghaladó kapacitások mennyisége és szakmai összetétele alapján lehetséges, akkor az Egészségbiztosítási Alap kezelője egy-egy intézmény teljes finanszírozási kötelezettsége alól mentesüljön;

b) ha meghatározott szakellátási területen a normákat meghaladó kapacitások vannak és egy-egy szolgáltató elkülönült telephelyének vagy részlegének

ba) átalakításával e többletkapacitás kiváltható oly módon, hogy a telephely/részleg más típusú olyan szolgáltatás nyújtására alkalmas, amelyből a rendelkezésre álló kapacitás a megyei normát nem éri el, a közös ajánlatban javaslatot kell tenni a szolgáltatási struktúra átrendezésére,

bb) a finanszírozási kötelezettség alóli mentesítésével a többletkapacitás megszüntethető, az elkülönült telephely/részleg egészét ki kell hagyni a közös ajánlatból;

c) ha a területi normákat meghaladó kapacitás összessége nem teszi lehetővé az a) és b) pontok szerint egy intézmény, illetve elkülönült telephelye vagy részlege kivonását a finanszírozási kötelezettség alól, a közös ajánlatban arra kell törekedni, hogy önálló szervezeti egységeket, illetve osztályokat vonjanak ki a finanszírozási kötelezettség alól.

(4) Az ajánlattevők a közös ajánlatot legkésőbb a megállapodási határidő előtt 50 nappal juttathatják el a MEP-nek.

8. § (1) Az ajánlattevők közös ajánlatukat a 7. § (4) bekezdésében meghatározott határidőig megyei egyeztető fórumon alakítják ki.

(2) A megyei egyeztető fórum tagjai:

a) a megyében járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátó intézményt fenntartó helyi önkormányzat(ok), önkormányzati társulás(ok) 1-1 képviselője,

b) állami szervtől vagy önkormányzattól járóbeteg- vagy fekvőbeteg-szakellátási feladatot átvállaló szolgáltató(k) képviselője,

c) a megye területén működő, a központi költségvetés fejezeteiben szereplő egészségügyi intézmény fenntartójának képviselője,

d) a megye területén működő orvostudományi egyetem képviselője,

e) a megyei tisztifőorvos vagy képviselője.

(3) A megyei egyeztető fórumon állandó meghívott a (2) bekezdés a) és c) pontjában jelzett egészségügyi intézmény képviselője, a Magyar Orvosi Kamara és az egészségügyben dolgozók megyében működő reprezentatív szakszervezetének képviselője, továbbá a Magyar Kórházszövetség és a Magyar Ápolási Egyesület képviselője.

(4) Az 1. és 2. számú melléklet Pest megye területi normáit a fővárosi normákkal együtt tartalmazza, ezért e terület egyeztető fórumán értelemszerűen részt vesznek mind a főváros, mind pedig Pest megye (1)-(2) bekezdésben foglalt képviselői.

9. § (1) A megyei egyeztető fórum titkári teendőit a megyei tisztifőorvos látja el. A 8. § (4) bekezdése szerinti egyeztető fórum titkára a fővárosi tisztifőorvos.

(2) A fórum ülését levezető elnököt a jelenlevő tagok minden ülés alkalmával maguk közül, szótöbbséggel választják meg.

(3) A megyei egyeztető fórumon külön kell kialakítani és elfogadni a járóbeteg-, illetőleg a fekvőbeteg-ellátásra vonatkozó közös ajánlatokat. A közös ajánlatok elfogadásában az adott szakellátásban intézménnyel rendelkező fenntartó vesz részt.