1996. évi LXIV. törvény

a sportról1

Az Országgyűlés - az egyetemes kultúra részeként elismerve a sport kiemelkedő jelentőségét az egészségmegőrzésben, a személyiség formálásában, a közösségi magatartás kialakítása területén, különleges szerepét az ifjúság fizikai és erkölcsi nevelésében - a sportról, a sport igazgatásáról, működtetéséről az Alkotmánnyal, az Európai Sport Chartával és a nemzetközi szerződésekkel összhangban a következő törvényt alkotja:

Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

1. sporttevékenység: meghatározott szabályok szerint időtöltésként, vagy versenyszerűen végzett testedzés, szellemi gyakorlat, amely az egyetemes kultúra része, és magában foglalja mind a szabadidősport, mind a versenysport művelését;

2. versenysport: a sportszövetség, sportági szakszövetség által szervezett versenyrendszer keretében végzett sporttevékenység;

3. sportoló: a sporttevékenységet folytató természetes személy;

4. amatőr sportoló: aki sporttevékenységet az egészség megőrzése, a szabadidő hasznos eltöltése vagy kedvtelés céljából végez, függetlenül attól, hogy részt vesz-e sportági szövetség vagy szakszövetség versenyén;

5. hivatásos sportoló: aki hivatásszerűen, szerződéses jogviszony keretében sporttevékenységet folytat;

6. sportszervezet: alapvetően sporttevékenység folytatására, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) alapján létrehozott sportegyesület, sportszövetség, és e törvény alapján létrejött sportági szakszövetség, köztestület, valamint az alapvetően sporttevékenység folytatására, támogatására alapított alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, valamint gazdasági tevékenységét döntően sporttevékenység folytatása érdekében végző, vagy sporttevékenységgel megvalósító gazdasági társaság.

Az állam feladatai

2. § A sport társadalmilag hasznos funkcióinak kiteljesítése érdekében az állam

a) meghatározza a szervezetszerű sporttevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeit;

b) gondoskodik a mindennapos testedzés nevelési-oktatási intézményekhez kötött feltételeiről;

c) támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a fogyatékosok sportját, az olimpiai mozgalmat és a versenysportot;

d) elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport népszerűsítését, feltételeinek megteremtését;

e) gondoskodik egyes sportszakember-képzési és sport-egészségügyi feladatokról;

f) támogatja a sporttudomány fejlődését;

g) működteti a sportinformatikai rendszert;

h) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározottak szerint gazdálkodik a törvény hatálybalépésekor tulajdonában lévő sportcélú ingatlanokkal mint kincstári vagyonnal;

i) támogatja a Magyar Köztársaság képviseletét a nemzetközi sporteseményeken;

j) támogatja az olimpiai felkészülést és a versenysport központi céljait szolgáló létesítmények működtetését;

k) ellenőrzi a tiltott teljesítményfokozásra (doppingra) vonatkozó rendelkezések betartását.

A helyi önkormányzatok feladatai

3. § (1) A helyi önkormányzat a működési területén figyelemmel a magyar sportban meghatározott célkitűzésekre, fejlesztési elvekre, irányokra

a) meghatározza a testnevelési és sportfejlesztési célkitűzéseit és feladatait;

b) a célkitűzéseivel összhangban támogatja a testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezeteket;

c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sport-létesítményeket;

d) együttműködik az illetékességi területén tevékenykedő testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezetekkel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a megyei, a fővárosi önkormányzat a testnevelési és a sportszervezési feladatai körében

a) segíti a területi versenyrendszerek kialakítását, működtetését, sportrendezvények szervezését;

b) közreműködik a sportszakemberek alapfokú képzésében és továbbképzésében;

c) részt vesz a nemzetközi testnevelési és sportkapcsolatokban;

d) gondoskodik - a sportági szakszövetségekkel együttműködve - a játékvezetők, versenybírók, túravezetők képzéséről és továbbképzéséről;

e) segíti a főváros, illetőleg a megye területén (a továbbiakban: illetékességi területén) működő testnevelési, diák-, szabadidő- és versenysport, valamint természetjáró szervezetek tevékenységét, biztosítja az illetékességi területén a diáksport, valamint a sportági szakszövetségek működésének alapvető feltételeit;

f) közreműködik a diák-, szabadidő- és versenysport, valamint a természetjáró események lebonyolításában, illetőleg szervezi azokat;

g) összeállítja és közreadja az éves megyei versenynaptárt és szabadidősport-naptárt;

h) közreműködik a mozgásgazdag életmóddal összefüggő sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében;

i) ellátja a hatáskörébe utalt ellenőrzési, pénzügyi és gazdasági feladatokat;

j) ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat;

k) együttműködik az illetékességi területén működő testneveléssel és sporttal foglalkozó állami, önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel, különösen a nevelési-oktatási intézményekkel.

Az Országos Testnevelési és Sporthivatal

4. § (1) Az e törvényben meghatározott egyes központi állami feladatokat az Országos Testnevelési és Sporthivatal (a továbbiakban: OTSH) látja el, amely a Kormány irányítása alatt működő önálló országos hatáskörű államigazgatási szerv.

(2) Az OTSH felügyeletét a Kormány kijelölt tagja (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(3) Az OTSH élén elnök áll.

5. § Az OTSH elnöke

a) kidolgozza a sporttal kapcsolatos központi fejlesztési elveket, irányokat, programok tervezeteit, kezdeményezi és előkészíti a sportra vonatkozó állami döntéseket;

b) elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport népszerűsítését, feltételeinek megteremtését;

c) gyakorolja az e törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott jogkörét, irányítja az OTSH alá tartozó intézményeket;

d) a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint dönt a 33. §-ban részletezett sportcélú központi állami pénzeszközök felosztásáról;

e) ellátja a nemzetközi sportkapcsolatokkal összefüggő állami feladatokat;

f) elősegíti a testnevelési és sporttevékenységet végző szervezetek tevékenységének összehangolását, és együttműködik e szervezetekkel;

g) közreműködik a sporttal kapcsolatos tudományos kutatómunka összehangolásában és fejlesztésében, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításában;

h) gondoskodik az érdekelt miniszterekkel és társadalmi szervezetekkel együttműködve a sportszakemberek képzéséről és továbbképzéséről;

i) együttműködik az érdekelt miniszterekkel a sportegészségüggyel, az iskolai testneveléssel és a sporttal kapcsolatos feladatok meghatározásában;

j) működteti a nemzeti válogatottak központi felkészítését szolgáló létesítményeket;

k) az OTSH vagyonkezelésében lévő vagyon tekintetében a 2. § h) pontjában meghatározott feladat végrehajtása érdekében a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott - engedélyével a kincstári vagyon kezelésére, működtetésére közhasznú társaságo(ka)t alapíthat;

l) szervezi a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek tilalmának betartását, ellenőrzését;

m) kialakítja és működteti a sportinformatikai rendszert;

n) a külön törvényben meghatározott sportcélú ingatlanok működtetését ellenőrzi;

o) együttműködik a helyi önkormányzatokkal.

A Sporttanács

6. § A sporttal kapcsolatos állami feladatok ellátásának társadalmi segítése, összehangolása, a végrehajtás ellenőrzése céljából, a sportigazgatás társadalmi jellegének erősítése érdekében a sport kiemelkedő szakembereiből, tizenhárom főből álló Sporttanács működik.

7. § (1) A Sporttanács

a) közreműködik a sportszervezetek támogatására szolgáló központi költségvetési pénzeszközök elosztási elveinek, irányainak kidolgozásában, és ellenőrzi az ennek megfelelő felosztást;

b) javaslatot tesz a sporttal kapcsolatos központi fejlesztési elvekre, irányokra, programokra, részt vesz azok kidolgozásában;

c) véleményezi a sportra vonatkozó állami döntések tervezeteit, valamint ilyen döntést kezdeményezhet.

(2) A Sporttanács az (1) bekezdésben foglalt feladatainak ellátásával összefüggésben a miniszternél intézkedést kezdeményezhet.

8. § (1) A Sporttanács tagjai:

a) a Magyar Olimpiai Bizottság,

b) a Magyar Sportszövetség,

c) a Sportegyesületek Országos Szövetsége,

d) az Önkormányzati Szövetségek Tanácsa,

e) az OTSH,

f) a miniszter,

g) a Magyar Diáksport Szövetség,

h) a Magyar Szabadidősport Szövetség,

i) a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége,

j) a Magyar Természetbarát Szövetség,

k) a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség,

l) a Sportlétesítmények Magyarországi Szövetsége,

m) a Magyar Testnevelési Egyetem

egy-egy jelöltje.

(2) A Sporttanács tagjait az érdekelt szervezetek javaslatára a miniszterelnök kéri fel négyéves időtartamra.

9. § (1) A Sporttanács elnökét a testület tagjai maguk közül választják meg négyéves időtartamra; elnökké nem választható az OTSH, illetve a miniszter jelöltje.

(2) A Sporttanács szervezeti és működési rendjét maga határozza meg.

(3) Az OTSH látja el a Sporttanács titkársági feladatait, és biztosítja működési költségeit.

A Magyar Olimpiai Bizottság

10. § A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) önkormányzati elven szervezett, jogi személyként működő köztestület.

11. § (1) A MOB feladatai különösen

a) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) alapszabályában és szabályaiban a nemzeti olimpiai bizottságok számára meghatározott feladatok ellátása és az azokban meghatározott célkitűzések megvalósítása;

b) a szakszövetségekkel együttműködve a sportolók olimpiai játékokon való részvételének előkészítése és segítése, a sportágak és a sportolók nevezése az olimpiai játékokra;

c) a sportmozgalomban ható káros jelenségek - elsősorban a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek alkalmazása - elleni fellépés a NOB szabályait és elveit figyelembe véve;

d) az olimpiai játékok jelképeinek védelmezése az olimpiai mozgalom érdekében;