e) a sportoló ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének segítése, jellemének fejlesztése, egészségének megszilárdítása, érdekeinek képviselete és védelme.
(2) A MOB kizárólagosan jogosult
a) a sportágak és a sportolók nevezésére az olimpiai játékokra;
b) az olimpiai zászló, jelvény, jelmondat, valamint az „olimpia” és az „olimpiai” elnevezés kereskedelmi célú használatára és használatának feltételekhez köthető engedélyezésére, a NOB előírásaival összhangban;
c) az „olimpiai” elnevezésnek és az olimpiai jelvénynek sportcélra, vagy ezzel összefüggő egyéb célra való felhasználásának engedélyezésére.
12. § (1) A MOB tagja kizárólag magyar állampolgár lehet.
(2) A MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. A közgyűlést szükség szerint, de évenként legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a törvényességi felügyelet gyakorlója elrendeli, illetőleg a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi.
(3) A MOB tagjai sorában az alapszabályában rögzített helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak szakszövetségei képviselőinek úgy, hogy a képviseleti arányuk a közgyűlésben meghaladja a tagok számának több mint a felét.
13. § A MOB szervezetét és működésének részletes szabályait - a NOB szabályainak és e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a közgyűlés által elfogadott alapszabálya határozza meg.
A sportági szakszövetségek
14. § (1) Az e törvényben, valamint a nemzetközi sportszövetségek alapszabályaiban a nemzeti szövetségek számára meghatározott feladatok ellátására, önkormányzati elven alapuló köztestületként, országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) működik, amennyiben megfelel a következő együttes feltételeknek:
a) a sportág nemzetközi szövetsége a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (AGFIS) tagja vagy a NOB által elismert sportágak között szerepel;
b) legalább a sportágában tevékenykedő két jogi személy tagja van, továbbá a versenyrendszerben rendszeresen részt vevő ötven fő nyilvántartott sportolóval rendelkezik;
c) legalább három éven keresztül folyamatosan működtetett országos jellegű bajnoki versenyrendszert; és
d) rendelkezik a jogszabályban vagy alapszabályában előírt szabályzatokkal.
(2) Sportáganként csak egy szakszövetség működhet.
(3) Az olimpiai sportágakra az (1) bekezdés b) pontjának a sportolói létszámra vonatkozó előírását és a c) pont rendelkezését nem kell alkalmazni.
(4) Az e törvényben foglalt feltételeknek megfelelő sportszervezeteket szakszövetségként az OTSH veszi nyilvántartásba.
(5) A nyilvántartásba vett szakszövetség a sportszervezet általános jogutódja.
15. § (1) A szakszövetségnek az alapszabályban meghatározottak szerint közvetlenül vagy a területi szövetség útján tagja lehet minden, az adott sportágban sporttevékenységet folytató magánszemély vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet. A szakszövetség taglétszámában a magánszemélyek aránya nem érheti el a teljes taglétszám felét.
(2) A szakszövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező a szakszövetség alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja, kivéve, ha a kérelmező magánszemély felvétele által a magánszemélyek aránya meghaladná az (1) bekezdés szerinti kötelező létszámarányt.
A szakszövetség feladatai
16. § (1) A szakszövetség a sportágában kizárólagosan jogosult
a) megállapítani a verseny-, a játék-, az igazolási és az átigazolási (nyilvántartási), valamint a fegyelmi szabályokat;
b) meghatározni a hazai és a nemzetközi versenynaptárt;
c) kialakítani és annak alapján szervezni a versenyrendszerét, a Nemzeti (Magyar, Országos) Bajnokságot és a Magyar (Köztársasági) Kupa versenysorozatot;
d) működtetni a válogatott kereteket és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sporteseményeken;
e) megadni vagy megtagadni a nemzetközi szövetségek által megkívánt versenyzési hozzájárulást a sportolók külföldi versenyzéséhez;
f) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében;
g) az általa szervezett, illetőleg rendezett sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítására.
(2) A szakszövetség a sportágában az (1) bekezdésben foglaltakon túl
a) meghatározza a fejlesztési célokat és gondoskodik megvalósításukról;
b) gondoskodik a játékvezetők, versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítéséről;
c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a sportolók nyilvántartásáról, versenyzési engedélyük megadásáról és minősítéséről, továbbá fegyelmi jogkört gyakorol;
d) fellép a sportmozgalomban ható káros jelenségek - elsősorban a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek alkalmazása - ellen;
e) engedélyezi tagjai számára a hazai és a nemzetközi versenynaptár alapján a hazai és a nemzetközi sportesemények megrendezését, illetőleg az azokon való részvételt;
f) ellátja a nemzetközi sportszövetségek által meghatározott egyéb feladatokat;
g) meghatározza a sportesemények megrendezésének, valamint a sportlétesítmények sportszakmai feltételeit;
h) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében;
i) versenyeket és sportrendezvényeket szervez, illetve a tagjai számára ilyen események szervezését engedélyezi;
j) ellátja az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
17. § A szakszövetség az alapszabályában rögzített, jogi személyiséggel rendelkező területi és helyi szakszövetséget hozhat létre.
A szakszövetség szervezete és működése
18. § (1) A szakszövetség alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, működésének céljáról, székhelyéről és a szervezeti összetételről. Az alapszabálynak biztosítania kell a szakszövetség demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, a tagok jogainak érvényesülését és kötelességeinek teljesítését.
(2) A szakszövetség elnevezésében a „magyar” megjelölést használhatja.
19. § A szakszövetség ügyintéző és képviseleti szervének az a magyar állampolgár, illetőleg bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet a tagja, akit a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától.
20. § A szakszövetség tagja - amennyiben eleget tesz az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek - részt vehet a szakszövetség tevékenységében és rendezvényein, közvetlenül vagy képviselője útján választhat és választható a szakszövetség szerveibe.
21. § (1) A szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.
(2) A szakszövetség ügyintéző és képviseleti szerveit legalább kettő, de legfeljebb négy évi időtartamra - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - titkos szavazással kell megválasztani. Az ügyintéző és a képviseleti szervek tagjai újraválaszthatók.
(3) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente kell összehívni. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli, illetőleg, ha a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével azt kezdeményezi.
22. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály elfogadása és módosítása;
b) az ügyintéző szerv szakmai és pénzügyi éves beszámolója, költségvetése és a mérleg elfogadása;
c) az ügyintéző és képviseleti szerveinek megválasztása, visszahívása;
d) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
(2) A közgyűlés az éves költségvetés meghatározását az ügyintéző szerv hatáskörébe utalhatja.
23. § A szakszövetség a tartozásaiért saját vagyonával felel. A szakszövetség tagja - a tagdíj megfizetésén túl - a szakszövetség tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
24. § (1) A szakszövetség vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, felajánlásokból, a központi költségvetési, a helyi önkormányzati és az alapítványi támogatásból, valamint a szakszövetség vállalkozási tevékenységéből képződik.
(2) A szakszövetség részére központi költségvetési támogatás, valamint az e törvény szerinti közalapítványi támogatás a 32. §-ban foglalt feltételek megléte esetén adható.
(3) A szakszövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, olyan vállalkozásban vehet részt, vagy olyan vállalkozást végezhet, amelynek alapján a felelőssége nem haladja meg vagyonának mértékét.
25. § A szakszövetség megszűnése esetén a vagyon a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és azt sportcélokra kell fordítani. A közgyűlés ettől eltérően nem rendelkezhet. A vagyon felhasználásáról a nyilvánosságot az OTSH tájékoztatja.
A szakszövetségek törvényességi felügyelete
26. § (1) Az OTSH elnöke törvényességi felügyeletet gyakorol a szakszövetségek felett.
(2) Az OTSH elnöke ellenőrzi, hogy a szakszövetség
a) alapszabálya és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak;
b) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.
27. § (1) Az OTSH elnöke a jogszabály, a szakszövetség alapszabálya, egyéb szabályzatai megsértése (a továbbiakban: jogszabálysértés) esetén - határidő kitűzésével - felhívja a szakszövetséget a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) A szakszövetség a felhívásban foglaltakat megvizsgálja és a megadott határidőn belül, az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről az OTSH elnökét tájékoztatja.
(3) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, az OTSH elnöke
a) a szakszövetség határozata ellen keresettel fordulhat a Fővárosi Bírósághoz;
b) a verseny, a játék, az igazolási és az átigazolási (nyilvántartási), valamint a fegyelmi szabályzatok alapján, továbbá a 16. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott ügyekben a szakszövetség határozatát megsemmisítheti és új eljárás lefolytatását rendelheti el;
c) a jogszabálysértés megszüntetése érdekében összehívhatja a szakszövetség közgyűlését;
d) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a szakszövetség, vagy egyes szerveinek, tisztségviselőinek működését felfüggesztheti. Ha a törvényességi felügyelet gyakorlója a szakszövetség működését felfüggesztette, egyidejűleg felügyelő biztost rendel ki a jogszabálysértés megszüntetésére és a törvényes működés helyreállítására.
28. § A 27. § (3) bekezdésének a) pontja alapján indított eljárásban a bíróság a jogszabálysértő határozatot megsemmisítheti és új eljárás lefolytatását rendelheti el.
A sport közalapítványok