1996. évi LXVI. törvény

az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról1

Az Országgyűlés - a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényre figyelemmel - a Társadalombiztosítási Azonosító Jel, az adóazonosító jel és a személyi azonosító használatára feljogosított adatkezelőkre, az adatkezelésekre és adattovábbításokra vonatkozó részletes szabályok meghatározása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

AZ ADÓAZONOSÍTÓ JELLEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Adó- és vámigazgatás

1. § Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 11. §-a (6) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) Az állami és - a h) és j) pont kivételével - az önkormányzati adóhatósághoz az adózó bejelenti:]

„k) a vállalkozási tevékenységet vagy általános forgalmiadó-köteles értékesítést folytató magánszemély levelezési címét és adóazonosító jelét is. Ha a magánszemély adóazonosító jellel még nem rendelkezik, akkor a bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti a 12. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét is.”

2. § Az Art. 12. §-ának - az 1995. évi CX. törvény 1. §-ával megállapított - (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg az Art. 12. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha nem végez általános forgalmiadó-köteles tevékenységet és nem rendelkezik adóazonosító számmal

a) jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése,

b) költségvetési támogatás igénylése

előtt adóazonosító jelének közlése végett az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon írásban bejelenti nevét, születési helyét, idejét, anyja leánykori nevét és lakóhelyét (a továbbiakban: természetes azonosító adatok), a nem magyar állampolgárságú magánszemély útlevélszámát és állampolgárságát is. Az állami adóhatóság jogosult a bejelentett természetes azonosító adatokat a magánszemély személyazonosító igazolványának adataival egybevetni. A bejelentés alapján az adóhatóság a magánszemély adóazonosító jelét megállapítja és arról 15 napon belül hatósági igazolványt (a továbbiakban: adóigazolvány) állít ki.

(2) Az állami adóhatóság az adózó által bejelentett természetes azonosító adatokat egyezteti a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervével.

(3) Az állami adóhatóság az adóazonosító jelről első ízben 60 napra érvényes ideiglenes adóigazolványt állít ki, ha a magánszemély által az (1) bekezdés szerint bejelentett és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől igényelt adatok között eltérés van.

(4) Az állami adóhatóság a (3) bekezdésben meghatározott esetben - az adateltérés okának tisztázása érdekében - a magánszemélyt a bejelentett adatok igazolására szólítja fel. Ha a magánszemély által igazolt és az állami adóhatóság nyilvántartásában javított adatok nem egyeznek a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adataival, az adóhatóság az adateltérés rendezése érdekében haladéktalanul megkeresi a magánszemély lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét. Az állami adóhatóság az ideiglenes adóigazolvány érvényességét 60 nappal meghosszabbítja, ha az adateltérés annak érvényességi idején belül nem javítható.

(5) Az ideiglenes adóigazolványra a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvénynek a hatósági igazolványra és az adóigazolványra vonatkozó rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes adóigazolvány annak érvényességi idejét is tartalmazza.”

3. § Az Art. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő változást - a megváltozott természetes azonosító adatok és a 14. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon az adóhatóságnak be kell jelentenie.”

4. § Az Art. 16. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az adózónak az adóazonosító számát az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie. A magánszemélynek az adóazonosító jelét közölni kell a munkáltatóval, a kifizetővel és az adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosító igazolást (bizonylatot) kiállító, adatszolgáltatásra kötelezett szervvel, továbbá a biztosítóintézettel, pénzintézettel, ha az olyan kifizetést teljesít, amelynek alapján a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége keletkezik.

(6) Az adózó költségvetési támogatást csak akkor igényelhet, ha rendelkezik adóazonosító számmal. Ha az adóazonosító számot az adóhatóság a bejelentést követő 30 napon belül nem közli, a költségvetési támogatás igényléséhez való jog a 30. nap elteltét követő legközelebbi esedékességkor megnyílik.”

5. § (1) Az Art. 45. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartások különösen a személyek azonosítására alkalmas nyilvántartások közül a személyi adat- és lakcímnyilvántartás és a cégnyilvántartás, az adóalap megállapítására és ellenőrzésére alkalmas vagyonnyilvántartások közül az ingatlan-nyilvántartás és a gépjármű-nyilvántartás. Az adóhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot természetes azonosító adattal, illetőleg kapcsolati kódon igényelhet.”

(2) Az Art. 45. §-ának (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[(4) A 3. mellékletben megállapított feltételek szerint az adóhatósághoz adatot szolgáltat:]

„m) az adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatot (nyomtatványt) forgalmazó, illetve alforgalmazó.”

6. § A vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 157. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A vámhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől természetes személyazonosító adatokkal vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve által képzett kapcsolati kóddal vehet át adatokat.”

II. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI AZONOSÍTÓKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Nyugdíj- és egészségbiztosítás

7. § A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: Tbtv.) 98. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor a jogosult bemutatja a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (a továbbiakban: TAJ szám) igazoló hatósági igazolványt vagy hatósági bizonyítványt, illetőleg Társadalombiztosítási Igazolványt, és a jogosultság fennállásáról nyilatkozik.

(3) A külföldi állampolgárnak az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennállását - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - igazolnia kell.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak bejelentését és a (3) bekezdésben említett igazolás módját rendeletben szabályozza.”

8. § A Tbtv. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„99. § (1) A nyugellátást, a baleseti nyugellátást, továbbá a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátást a nyugdíjfolyósító szervek nyugdíjfolyósítási törzsszámmal folyósítják.

(2) A nyugdíjfolyósítási törzsszám olyan, személyes és különleges adatra nem utaló kilenc számjegyből álló számjegysor, amely a nyugdíjfolyósító szervek által folyósított ellátások azonosítására szolgál. A nyugdíjfolyósítási törzsszámot a nyugdíjfolyósító szervek képezik, és arról az érintettet írásban értesítik.”

9. § A Tbtv. 119/E. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„119/E. § (1) A társadalombiztosítási igazgatási szervek - ideértve a társadalombiztosítási feladatokat külön jogszabály vagy megállapodás alapján ellátó munkáltatókat és egyéb szerveket - természetes személyről adatokat - 1996. december 31-ét követően:

a) a társadalombiztosítási ellátások, illetőleg a társadalombiztosítás szerveinek hatáskörébe utalt más ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából TAJ számon vagy nyugdíjfolyósítási törzsszámon, továbbá

b) a társadalombiztosítási alapokat illető befizetések teljesítése érdekében társadalombiztosítási folyószámla-számon

tarthatnak nyilván.

(2) Társadalombiztosítási igazgatási szervek az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célra az általuk folyósított ellátások elszámolása, továbbá a járulékbevallás, -befizetés és egyéb követelés nyilvántartása, elszámolása, illetve a kintlévőségek behajtása céljából a kötelezettek társadalombiztosítási folyószámlájának azonosítására társadalombiztosítási folyószámlaszámot használhatnak. A társadalombiztosítási folyószámlaszámot az illetékes egészségbiztosítási szervek képezik, és arról az érintettet írásban értesítik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:

a) személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap),

b) családi állapot, állampolgárság,

c) lakóhely (tartózkodási hely),

d) foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység,

e) a társadalombiztosítási ellátás megállapításához azon, egészségi állapotra vonatkozó adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek,

f) jövedelemre vonatkozó adatok.

(4) A társadalombiztosítási igazgatási szervek a jogszabályban előírt járulékelszámolással kapcsolatos bizonylatot, nyilvántartást - ideértve a mágneses adathordozón rögzített adatokat is - úgy állítják ki, illetve vezetik, hogy az a járulékok alapjának, a járulékok, a késedelmi pótlék, a járulék- és mulasztási bírság összegének, továbbá ezek megfizetésének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.

(5) A társadalombiztosítási igazgatási szervek nem társadalombiztosítási szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.

(6) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, e törvény felhatalmazása alapján - a TAJ szám kivételével - a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak. A rendőrség és a büntetés-végrehajtás szervei a fogvatartottak tekintetében jogosultak a TAJ szám igénylésére is.