e) a közlekedési, a hírközlési, a vízgazdálkodási tevékenység,

f) az infrastruktúra-fejlesztés,

g) az agrár- és térségfejlesztési tevékenység,

h) a természet- és környezetvédelmi tevékenység,

i) a bányászati szakigazgatás által elrendelt térképészeti tevékenységek, illetve geológiai nyilvántartások,

j) adózási célú nyilvántartások, és

k) statisztikai célú feladatok

térképi megalapozására.

(3) A meglévő térképállományt folyamatosan fel kell újítani, a fel nem újítható térképek helyett újakat kell készíteni.

(4) Új állami földmérési alaptérképet számítógépen kezelhető módon, számszerű (numerikus) meghatározással kell készíteni. Ugyanígy kell eljárni térképfelújítás esetén is.

III. Fejezet

AZ ÁLLAMI TÉRKÉPEK

Az állami földmérési alaptérkép

10. § (1) Az állami földmérési alaptérkép (a továbbiakban: alaptérkép) az egységes országos térképrendszerben készült olyan nagy méretarányú térkép, amely állami alapadatként tartalmazza a közigazgatási határokat, a földrészleteket, azok határvonalait, helyrajzi számait és egyéb azonosítóit, művelési ágait, a művelés alól kivett területeket, a földrészleteken lévő épületeket és a névrajzot. Tartalmazza továbbá a szakmai szabályzatokban foglalt módon a különféle építményeket és létesítményeket. Az alaptérképhez a földrészletek területi adatait tartalmazó területjegyzék tartozik.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt forgalomba adott, nem az egységes országos térképrendszerben készült földmérési alaptérképeket is - az új alaptérkép elkészültéig - állami földmérési alaptérképnek kell tekinteni.

(3) Az alaptérképet úgy kell elkészíteni, hogy az ingatlan-nyilvántartás igényeinek teljes körű kielégítése mellett a hatósági feladatok, a nemzetgazdaság, továbbá a honvédelem általános igényeinek is megfeleljen.

(4) Az alaptérkép az ingatlan-nyilvántartás kötelező alapja.

(5) Az alaptérkép állami alapadat-tartalma kötelező alapul szolgál nagy méretarányú térképekre alapozott közigazgatási és törvény által előírt önkormányzati nyilvántartásokhoz. Az ilyen jellegű térinformatikai rendszerek térképi adatbázisainak kialakításához kizárólag a 9. § (4) bekezdés szerint készült alaptérképek használhatók.

(6) Az alaptérkép állami alapadat-tartalma hiteles alapul szolgál a nagy méretarányú térképi ábrázolással, az ehhez kötődő földmérési feladattal, a területnagysággal, a helyrajzi számmal vagy egyéb azonosítóval kapcsolatos bírósági vagy más hatósági eljáráshoz.

11. § (1) Az alaptérkép kezelése, tárolása, a változások feldolgozása, valamint az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás az állami alapadatok kezelésére jogosult szervek feladata.

(2) Új alaptérkép készítésének előkészületi munkálatairól az állami alapadatok kezelésére jogosult szervek által feljogosított felmérő (a továbbiakban: felmérő) értesíti a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzatot, amely azt, a helyben szokásos módon kihirdeti.

(3) A földrészlet tulajdonosa (használója) köteles együttműködni a felmérővel annak érdekében, hogy az alaptérkép a földrészletek határvonalait a tényleges tulajdoni viszonyoknak megfelelően ábrázolja. A földrészletek tulajdonosai kötelesek a földrészlethatár állandó módon meg nem jelölt töréspontjait megjelölni (cövekkel, oszloppal), és a nevüket, lakcímüket jól látható módon feltüntetni.

(4) Ha a tulajdonos nem vagy egyértelmű azonosításra nem alkalmas módon jelöli meg a határt, a felmérő felhívja a tulajdonost mulasztása pótlására, illetve figyelmezteti a mulasztás esetleges jogi következményeire. Ismételt mulasztás esetén a felmérő a 13. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el.

(5) A tulajdonos felróható magatartásából származó térképezési hibák kijavításának költségei a tulajdonost terhelik. A költségeket a körzeti földhivatal határozattal állapítja meg.

(6) A települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzat jegyzője együttműködik a felmérővel - a rendelkezésére álló adatok szolgáltatásával és az adatok egyeztetésével - a közigazgatási határ, a belterületi határ, illetve az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok határvonalainak megállapításában.

(7) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba esetén az illetékes körzeti földhivatal az alaptérképet, illetve a hozzá tartozó területi adatokat bármikor, hivatalból is kijavíthatja.

12. § (1) A térképi változásokat az alaptérkép egy, kiemelt példányán, a nyilvántartási térképen kell átvezetni. Ez szolgál ingatlan-nyilvántartási térképként is.

(2) Ha az alaptérkép számítógépes adatállományként áll rendelkezésre (digitális alaptérkép), ezt a térképet kell nyilvántartási térképnek tekinteni. Ilyen esetben az ingatlan-nyilvántartásban a digitális adatokból számított területeket kell érvényesíteni.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási térkép a 10. § (1) bekezdésében felsorolt tartalmat - az adathordozótól függetlenül - valósághűen tartalmazza és hitelesen tanúsítja.

(4) A térkép tartalmát érintő változásokat - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a földrészlet tulajdonosa az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok előírásainak megfelelően köteles bejelenteni a körzeti földhivatalnak. A bejelentési kötelezettség az ingatlan-nyilvántartás tartalmát nem érintő térképi változásokra is kiterjed.

(5) Ha a körzeti földhivatal olyan változást észlel, amelyet nem jelentettek be, felszólítja a tulajdonost a változást tartalmazó munkarészek benyújtására. Ismételt mulasztás esetén a földhivatal intézkedik a változás beméréséről. A földhivatal által elrendelt bemérésért a tulajdonos külön jogszabályban meghatározott díjat köteles fizetni, amelyet a földhivatal határozattal állapít meg.

(6) A földrészlet határvonalának változását elrendelő, megállapító vagy engedélyező államigazgatási és bírósági határozatokat - az illetékes körzeti földhivatal által a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége szempontjából záradékolt - az alaptérkép méretarányában készített térkép (kisajátítási térkép, változási vázrajz) alapján kell meghozni. A földhivatal a változást a jogerős határozat alapján vezeti át.

13. § (1) Az alaptérkép területi alapegysége a földrészlet, ennek határvonalát az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályoknak a földrészletre vonatkozó előírásai alapján kell feltüntetni.

(2) A földrészlet határvonalának megállapításakor figyelemmel kell lenni az elhatárolás során készült munkarészekre, illetve a hatályos állami alaptérképeken található ábrázolásra, az ingatlan-nyilvántartásban található bejegyzésekre, a természetben megjelölt állapotra és - ha az nem ütközik jogszabályba vagy hatósági határozatba - a felek akaratára.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerint a földrészlet határvonala nem állapítható meg, a természetbeni állapotot kell mérni és térképezni.

(4) Az államhatár, valamint a közigazgatási határvonalak - mint különleges földrészlet-határvonalak - térképi ábrázolását törvény, nemzetközi szerződés, illetve jogszabályban meghatározott szerv határozata alapján kell elvégezni.

(5) Jogerős bírósági határozattal megállapított határvonalat az alaptérképen a határozatnak megfelelően kell feltüntetni.

Az állami topográfiai térkép

14. § (1) Az állami topográfiai térkép papírlapon, fólián, többszínnyomással vagy számítógépen kezelhető formában, az ország egész területéről nagy, közepes és kis méretarányban készülő térkép, amely a földfelszín természetes és mesterséges alakzatainak síkrajzi és domborzati elemeit, továbbá a névrajzot tartalmazza a tulajdoni viszonyokra vonatkozó információk nélkül.

(2) Az állami topográfiai térképet úgy kell elkészíteni, hogy az alkalmas legyen különösen

a) a közigazgatásban való felhasználásra,

b) védelmi, elsősorban a katonai feladatok térképigényének biztosítására,

c) az országos és regionális térinformatikai rendszerek térképi alapjainak létrehozására,

d) a domborzat ábrázolásához kapcsolódó általános igények kielégítésére, és

e) a területi, illetve az általános műszaki tervezésre.

(3) Az állami topográfiai térkép méretarányrendszerét, tartalmát, pontossági követelményeit, valamint alapfelületét és vetületi rendszerét a felhasználói igényeknek megfelelő szakmai szabályzatban, illetve szabványban kell meghatározni.

A térinformatikai rendszerek térképi alapjai

15. § (1) Az állami és helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek alapjául az állami térképeket és állami alapadatokat kell felhasználni.

(2) Az állami és a helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek összekapcsolhatósága érdekében e rendszerek térképi adatbázisaiban, az egységes országos vetületi rendszerben és annak koordinátarendszerében meghatározott, vagy az abba átszámított koordinátákat, továbbá az egységes országos magassági alapponthálózatra vonatkozó adatokat kell használni.

(3) Az állami és helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek térképi adatbázisaiban az ingatlan-nyilvántartási térképen érvényesített változásokat át kell vezetni.

(4) Nemzetközi egyezmény alapján, az országhatáron túlnyúló térinformatikai rendszerek alapjául az egyezményben előírt térképi alapot, vetületi és koordinátarendszert is fel lehet használni.

IV. Fejezet

A SAJÁTOS CÉLÚ FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉG

16. § (1) Sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységnek kell tekinteni az állami alapfeladatok körébe nem tartozó földmérési és térképészeti munkákat.

(2) Az állami alapadatok változását vagy bővítését eredményező sajátos célú földmérési és térképészeti munkát, ha a változás vagy bővítés több mint 30 földrészletet, illetve külterületen több mint 50 hektárt érint - annak megkezdése előtt - az illetékes megyei földhivatalhoz be kell jelenteni. A bejelentés alapján a földhivatal meghatározhatja a munka különleges szakmai követelményeit.

(3) Az alaptérkép tartalmának megváltoztatására irányuló munkákat az állami alapadatok kötelező felhasználásával úgy kell készíteni, hogy a keletkező új földmérési adatok beilleszthetők legyenek az állami alapadatok állományába.

(4) Az alaptérkép tartalmát nem érintő munkák során készült, de az állami alapadatok körébe tartozó, esetleges új adatokat tartalmazó munkarészeket át kell adni az illetékes körzeti földhivatalnak az állami alapadatok közé történő beillesztés céljából.

V. Fejezet

A FÖLDMÉRÉSI MUNKA VÉGZÉSE

A földmérési jelek elhelyezése és mérés az ingatlanokon

17. § (1) A földmérési, illetve térképészeti munkák végzésére jogosult személy (a továbbiakban: földmérő) a mérés helyét, illetve a földmérési jelet bármely ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést végezhet, és ideiglenes földmérési jelet helyezhet el. A mérés végzése érdekében - az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - bármely ingatlanra - a lakás és lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével - beléphet. Erről az ingatlanok tulajdonosait előzetesen értesíteni kell.