1996. évi LXXVIII. törvény

a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény módosításáról1

ELSŐ RÉSZ

1. § A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló - az 1996. évi XLI. törvénnyel, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi LXII. törvénnyel módosított - 1995. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: KTv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § Az Országgyűlés az 1996. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét a 2. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások nélkül 2 114 013,3 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 1 981 141,9 millió forintban,

c) hiányát 132 871,4 millió forintban

állapítja meg.”

2. § A KTv. 4. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Magyar Nemzeti Banknak, az általa az 1996. évre előre jelzett veszteségét a központi költségvetés a XXXI. A költségvetés belföldi adóssága fejezet kiadásai terhére 1996. december 31-ig megtéríti. A Magyar Nemzeti Bank várható vesztesége alakulásáról 1996. december 15-ig tájékoztatja az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottságát.”

3. § A KTv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § A központi költségvetés - a 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott - kiadásából az általános tartalék 15 764 millió forint.”

4. § A KTv. 6. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bérpolitikai intézkedésre 15 873 millió forint céltartalékot kell képezni a VII. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcímen. Az előirányzat a központi költségvetési szervek (kivéve a társadalombiztosítási önkormányzatok által finanszírozott intézményeket) közalkalmazottai illetmény-előmeneteli rendszerének módosításával, az 1992. július 1-jét megelőző munkaviszonyok beszámításával összefüggő; a fegyveres szervek hivatásos állományának, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal köztisztviselőinek, a költségvetési szerveknél a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján foglalkoztatottaknak, a normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmények és a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemények munkavállalóinak illetményemelésére; a bírák, ügyészek pótlékának növelésére; a központi költségvetési szférában 1050 millió forint rendkívüli közalkalmazotti keresetemelésre, valamint a minimálbér emelésére szolgál. A céltartalék magában foglalja az illetményemelésekhez kapcsolódó járulékokat és a központi költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos egyszeri kiadásokhoz történő hozzájárulást is. A céltartalékból kell fedezni a köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény 44. §-a (1) és (3) bekezdésében felsorolt szerveknél foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének növelését is.”

5. § (1) A KTv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendkívüli kiadások közül kormányzati rendkívüli kiadás)

„a) a pénzbeli kárpótlás

1. pénzbeli kárpótlás 1996 előtt keletkezett jogcímeire (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport),

2. pénzbeli kárpótlás törvénymódosításból eredő új jogcímeire (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport);”

(2) A KTv. 7. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A rendkívüli kiadások közül kormányzati rendkívüli kiadás)

„g) Északkelet-Magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Rt. támogatása az M3-as autópálya építésének gyorsítására (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 9. alcím).”

6. § A KTv. 8. §-a (2)-(3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek, a § kiegészül a következő (4)-(6) bekezdéssel és egyidejűleg a § jelenlegi (4)-(6) bekezdésének számozása (7)-(9) bekezdésre változik:

„(2) Az ÁPV Rt. a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából - az 1995. évre tervezett 150 000 millió forint áthúzódó privatizációs bevétel teljesítésén felül - 100 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(3) Az ÁPV Rt. - állami vagyon utáni részesedés címén - 10 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az 1995-1996. évekre tervezett 250 000 millió forint központi költségvetési privatizációs bevétel és az államadósság törlesztésére fordított bevétel teljesítése esetén a további privatizációs bevételekből 40-60% arányban, de legfeljebb 5000 millió forint - a központi költségvetés bevételeként - a XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezetben használható fel kizárólag területfejlesztési célokra, 7000 millió forint pedig a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg.

(4) Az ÁPV Rt. a privatizáció kapcsán várhatóan felmerülő jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kötelezettségeinek fedezetére 41 000 millió forint tartalékot köteles képezni, és azt elkülönített számlára helyezni. A tartalék felhasználására a privatizációért felelős miniszter és a pénzügyminiszter együttes hozzájárulása mellett kerülhet sor.

(5) A (2), (3), (4), (6), valamint a (10)-(13) bekezdésekben előírt kötelezettségek teljesítése után fennmaradó privatizációs bevételt az államadósság törlesztési kiadásaira kell fordítani. A végrehajtás módjáról és összegéről a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.

(6) Az ÁPV Rt. bevételeiből

a) az általa működtetett állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadásra 17 000 millió forintot, az ÁPV Rt. működési kiadásaira 4000 millió forintot, a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadásaira 10 000 millió forintot fordíthat,

b) az ÁPV Rt. a belterületi föld értéke alapján az alapítói jogon kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető járandóságokra 36 000 millió forintot, a társaságoknak a privatizáció után a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján visszautalandó 20% részesedés teljesítésére 12 000 millió forintot, a kárpótlási jegy utáni életjáradék kifizetésére 2000 millió forintot fordíthat,

c) reorganizációs feladatokra az ÁPV Rt. 20 000 millió forintot fordíthat a Kormány egyedi jóváhagyása szerint. Ezen belül az ÁPV Rt. Igazgatósága 200 millió forintig egyedileg dönthet, de ez összességében éves szinten nem haladhatja meg a 2000 millió forintot. Az ÁPV Rt. ezen döntéseiről a Kormányt félévente utólag tájékoztatja,

d) az ÁPV Rt. 1000 millió forintot utal át a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából - félévente egyenlő összegben, a félév utolsó napjáig - a Központi Környezetvédelmi Alapba a gazdálkodók által okozott, vagyonfedezettel nem rendelkező környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatására. A bevételt a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 29. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a vagyonfedezettel nem rendelkező környezeti károk és veszélyeztetések felméréséhez és elhárításához szükséges pénzügyi fedezetként használhatja fel.”

7. § A KTv. 8. §-a a következő (10)-(13) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 63. § (4) bekezdésében előírt kötelezettség alapján és az ott meghatározott feltételekkel az ÁPV Rt. az állam vállalkozói vagyonának értékesítendő részéből az országos kisebbségi önkormányzatoknak, pénzbeli térítés nélkül - működési költségeik biztosítására, egyszeri vagyonjuttatásként - 1996. december 31-ig 300 millió forint árfolyamértékű vagyont adjon át. A még meg nem alakult ruszin és ukrán országos kisebbségi önkormányzatok részére juttatandó 15-15 millió forint árfolyamértékű vagyont a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak kell átadni azzal, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság ezen önkormányzatok megalakulását követő két hónapon belül azonos árfolyamértékű vállalkozói vagyont köteles részükre biztosítani.

(11) A hazai uránbányászat helyzetének rendezéséig az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 1996. évben 1000 millió forint összeghatárig biztosítsa a Mecsekurán Kft. termelési vesztesége fedezetét.

(12) A szovjet csapatok által okozott környezeti károkkal összefüggésben az ÁPV Rt. a privatizációs bevételei terhére 150 millió forintot fordíthat a nem portfoliójába tartozó ingatlanok kárelhárítására.

(13) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat érintően - foglalkoztatáspolitikai, ipartelepítési, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, illetőleg iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.”

8. § A KTv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő állami vagyon hasznosításából, értékesítéséből származó bevételekből összesen 350 millió forint összegben teljesíthetők a vagyonkezeléssel (őrzéssel), hasznosítással, értékesítéssel, továbbá a kincstári vagyonkataszter elkészítésével kapcsolatos - más forrásból nem fedezhető - kiadások. A bevétel további hányada a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi hányad terhére teljesített tényleges kiadások értékével a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a kiadási előirányzatokat módosítja.”

9. § A KTv. 11. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Magyar Televízió Rt.-nél az 1996. évben megkezdett „műholdas hírgyűjtő rendszer mozgóállomás” központi beruházás folytatható, illetve befejezhető az 1997. évben a Magyar Televízió 1996. évi központi beruházási előirányzatának maradványa terhére.

(8) A területi államigazgatási szervek reformjának fő irányairól szóló 1105/1995. (XI. 1.) Korm. határozat végrehajtása érdekében az Országos Testnevelési és Sporthivatal a megyei testnevelési és sporthivatalok által ellátott feladatokhoz használt tárgyi eszközöket a megyei önkormányzatoknak térítésmentesen adja át.”

10. § A KTv. 12. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A „Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítése” kiemelt jelentőségű beruházás előirányzata (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 3. alcím, 4. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat) előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülhet a német Újjáépítési és Hitelbank (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW) által nyújtott hitel 1995. évi üteméből fel nem használt hitelrész felhasználásával és az árfolyamváltozással összefüggésben.