2. adó fizetésére nem kötelezett személy, szervezet: az a személy, szervezet, aki (amely) adó fizetésére e törvény rendelkezései alapján nem kötelezett;

3. különbözet szerinti adózás: az e fejezetben szabályozott adózási mód;

4. eladási ár: az adóalanynak a termék értékesítésével szerzett követelése, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;

5. beszerzési ár: az adóalanynak a termék átvételével vállalt tartozása, beleértve a rá áthárított, illetve - termék import esetén - az általa megfizetett adót is.

(3) A (2) bekezdés 1. pontjából következően nem alkalmazhatók e fejezet rendelkezései a jellegéből adódóan ismételt felhasználásra, hasznosításra nem alkalmas termékre, így különösen: a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari eredetű termékre, illetve a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: jövedéki törvény) hatálya alá tartozó termékre.”

15. § Az áfa-törvény 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § (1) Az adóalany - választása szerint - a termékértékesítés adóalapjaként azt a különbözetet veheti figyelembe, mellyel a termék eladási ára meghaladja annak beszerzési árát (a továbbiakban: különbözet szerinti adózás).

(2) Nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany olyan terméket szerez be, amelyre a különbözet szerinti adózást alkalmazták.

(3) Az adóalany nem jogosult az előzetesen felszámított adó levonására, ha a beszerzett termék értékesítésére a különbözet szerinti adózást alkalmazza.

(4) A különbözet szerinti adózást választó adóalany számlaadási kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a termékértékesítésről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában és számlát helyettesítő okmányban nem tüntethet fel áthárított adót, felszámított adómértéket és a 44. § (2) bekezdése szerinti százalékértéket.

(5) A különbözet szerinti adózást választó adóalany köteles nyilvántartásában külön kimutatni a termék azonosításához szükséges adatokat, az átvétel időpontját, az átadó nevét és címét, a beszerzési és eladási árat, illetve az adó alapját és összegét.”

16. § Az áfa-törvény 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64. § (1) Az adóalany a különbözet szerinti adózást az adóév végéig választja. A jelzett időszak elteltét követően az adóalany ismét élhet választási jogával.

(2) Az adóalany az (1) bekezdés szerinti időszakon belül is lemondhat a különbözet szerinti adózás alkalmazásáról, ha azt az időpont megjelölésével az adóhatóságnak bejelenti. Ekkor azonban az adóéven belül nem élhet az ismételt választás jogával.

(3) Ha az adóalany az ismételt választás jogával nem él, vagy a választásról az adóéven belül lemond, a 63. § (3) bekezdése alól oly módon mentesül, hogy adólevonási jogát legkorábban attól az időponttól gyakorolhatja, melytől kezdődően a különbözet szerinti adózás alkalmazásának joga megszűnik.”

17. § Az áfa-törvény 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66. § (1) Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany adóalapja az általa elért árrés. Az árrés az utas által fizetendő - adóval növelt - ellenérték, csökkentve az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany által a saját nevében, az utas javára megrendelt, más adóalany által értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adóval növelt ellenértékével.

(2) A fizetendő adó az (1) bekezdés szerinti árrés és a 44. § (2) bekezdés a) pontja szerinti százalékérték szorzatának egy század része.

(3) Előleg fizetése esetén a 17. §-ban foglalt szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy adófizetési kötelezettség legfeljebb a kalkulált árrés erejéig keletkezik.

(4) Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany a saját nevében, az utas javára megrendelt, más adóalany által értékesített termék, nyújtott szolgáltatás tekintetében adólevonási jogát nem gyakorolhatja.”

18. § Az áfa-törvény 73. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti felmentés nem adható annak az adóalanynak, aki (amely) a jövedéki törvény hatálya alá tartozó terméket értékesít, kivéve, ha egészségügyi helyzete miatt a nyugtaadási kötelezettség teljesítése az adóalanyra aránytalanul nagy terhet róna.”

19. § (1) Az áfa-törvény 52. § (1) bekezdésében szereplő „2 000 000 forintot” szövegrész helyébe „4 000 000 forintot” szövegrész lép.

(2) Az áfa-törvény 4. számú melléklete az e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.

(3) Az áfa-törvény 6. számú mellékletének helyébe az e törvény 2. számú melléklete lép.

Záró rendelkezés

20. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás tárgykörében az Európai Közösségek 77/388. (EGK) számú irányelvéhez való közelítést célozza.

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

21. § (1) Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba. Az adófizetési kötelezettség keletkezésére, az adó alapjára, az adó levonására, az adó fizetésére kötelezett személyekre vonatkozó szabályait - az (5)-(8) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jogosultság 1996. december 31. napját követően keletkezik.

(2) Az áfa-törvény 4. §-ának (3) bekezdése e törvény hatálybalépésével egyidejűleg, az áfa-törvény 78. §-a 1998. január 1. napján hatályát veszti.

(3) Az áfa-törvény 68. §-a e törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti. A hatálybalépés napjáig hiánytalanul benyújtott kérelmek elbírálásakor azonban az áfa-törvény 1996. december 31-én hatályos 68. §-át még alkalmazni kell.

(4) A 3. §-ban foglalt rendelkezést az 1996. december 31. napját követő vagyonátadás esetén kell alkalmazni.

(5) Az 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést abban az esetben kell alkalmazni először, amelyben a termék tulajdonba adására, vagy - ha az előbb történik - birtokba adására 1996. december 31. napja után kerül sor. Az 1997. január 1-je előtt tulajdonba vagy birtokba adott termék esetén az áfa-törvény 16. §-ának az 1996. december 31. napján hatályos (5) bekezdését még alkalmazni kell.

(6) A 9. §-ban foglalt rendelkezést az említett külön jogszabály hatálybalépése hónapjának utolsó napját követő hatodik hónap utolsó napjától teljesített kifizetésekre kell alkalmazni.

(7) A 10. §-ban foglalt rendelkezést az 1997. január 1-jén meglévő lejárt fizetési határidejű tartozásokra is alkalmazni kell.

(8) A 18. §-ban foglalt rendelkezést az 1997. január 1-je előtt benyújtott, de el nem bírált kérelmekre is alkalmazni kell.

(9) Az áfa-törvény XI. fejezetében meghatározott egyéb feltételek betartása mellett élhet az alanyi adómentesség választásának jogával az az adóalany is, akinek (amelynek) 1995., illetve 1996. évben a gazdasági tevékenységéből származó tényleges bevétele időarányosan meghaladta az 1 000 000 forintot, de nem haladta meg a 2 000 000 forintot.

(10) Az áfa-törvény XII. fejezetében meghatározott egyéb feltételek betartása mellett élhet a különleges adózási mód választásának jogával az az adóalany is, akinek (amelynek) 1995., illetve 1996. évben a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységéből származó tényleges bevétele időarányosan meghaladta a 2 000 000 forintot, de nem haladta meg a 4 000 000 forintot.

22. § (1) Az 1997. január 1-jétől az 1999. december 31. napjáig terjedő időszakban beszerzett elektronikus kártyaolvasó terminál üzembe helyezéséhez kedvezmény vehető igénybe.

(2) E § alkalmazásában elektronikus kártyaolvasó terminál (a továbbiakban: kártyaolvasó) minden olyan elektronikusan kódolt fizetési kártya olvasására alkalmas, pénztárgéppel egybeépített, vagy azzal összekapcsolható berendezés, amely alkalmas a kártyán tárolt, valamint a kártyaművelet során az elfogadónál előállított információk elektronikus úton történő továbbítására és fogadására.

(3) A kedvezmény minden nyilvántartásba vett adóalanyt megillet.

(4) A kedvezmény adóalanyonként, illetve amennyiben az adóalanynak több üzlete van, üzletenként egy darab kártyaolvasó egyszeri beállítására terjed ki.

(5) A kedvezmény összege a kártyaolvasó beszerzéséről szóló bizonylatban szereplő ellenérték

a) 75 százaléka, legfeljebb azonban 75 000 forint, ha a beszerzés 1997. június 30-ig történik;

b) 50 százaléka, legfeljebb azonban 50 000 forint, ha a beszerzés 1997. július 1-je és 1997. december 31-e között történik;

c) 25 százaléka, legfeljebb azonban 25 000 forint, ha a beszerzés 1997. december 31-ét követően történik.

(6) A kedvezmény formáját, igénybevételének egyéb feltételeit és módját, valamint visszafizetésének eseteit a nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló jogszabály határozza meg.

23. § (1) Az az adó fizetésére kötelezett adóalany, aki (amely) a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló, 1997. év január hónap 1. napjától hatályos 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 1. számú mellékletének 3., 4., 5/a), 5/b), 5/c), 6., 7., 8., 10., 11., 12., 14., 15/a), 15/b), 17/a), 17/c), 17/d), 19. és 20/c) pontjaiban meghatározott termékeket e törvény hatálybalépése előtt továbbértékesítési céllal szerezte be, illetve a termelő vagy a termeltető saját kiskereskedelmi hálózatában, üzlethelyiségében készletezi, és azokat az e törvény hatálybalépésétől kezdődően értékesíti, köteles az 1996. év december hónap 31. napját követő első adómegállapítási időszakot tartalmazó adóbevallásában a fizetendő adót a (2)-(3) bekezdésben meghatározott összeggel növelni.

(2) A fizetendő adót növelő tétel annak a szorzatnak az eredménye, melynek

a) egyik tényezője a terméknek az 1997. év január hónap 1-jei fordulónappal, leltározással alátámasztott nyitókészlete a termék Fat. szerinti mértékegységében;

b) másik tényezője a termékre az 1997. év január hónap 1. napján, illetve az 1996. év december hónap 31. napján érvényes

ba) fogyasztásiadó-tétel, továbbá

bb) Útalap-hozzájárulás mértéke

különbözetének együttes összege.

(3) A Fat. 1. számú mellékletének 15/a), 17/a) és 17/c) pontjaiban meghatározott termékek és a 20/c) pontból a rúddá formált félkész cigaretta esetében a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel lehet alkalmazni, hogy a (2) bekezdés ba) alpontja szerint megállapított fogyasztásiadó-tétel különbözetből, annak erejéig az adóalany levonhatja annak a szorzatnak az eredményét, melynek

a) egyik tényezője az a hányados, melynek számlálójában a termékre az 1996. év december hónap 31. napján érvényes fogyasztásiadó-kulcs egy század része szerepel, nevezőjében pedig a számlálóban szereplő érték növelve 1,0-ával;

b) másik tényezője az a Fat. szerinti mértékegységre vetített tényleges, adó és - az 1996. év december hónap 31. napján érvényes - fogyasztásiadó-tétel nélküli beszerzési ár, melyen az adóalany a terméket 1996. évben utolsó alkalommal beszerezte, illetve annál a termelőnek vagy termeltetőnek minősülő adóalanynál, aki (amely) a terméket saját kiskereskedelmi hálózatába, üzlethelyiségébe szállította ki, az a Fat. szerinti mértékegységre vetített érték, mely 1996. évben utolsó alkalommal együttesen képezte a fogyasztási adó alapját és összegét.