b) amelynek az alapítói vagyonából az adóévben a belföldi illetőségű adózó közvetlenül vagy közvetve - megszakítással vagy anélkül - legalább 30 napon át és az adóév utolsó napján, legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik;

12. előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység: kizárólag a külföldi személy részére végzett olyan tevékenység, amely nem tartozik a külföldi személy társasági szerződésben meghatározott tevékenységi körébe, de az abban meghatározott tevékenységek végzését segíti, készíti elő;

13. előleg: a kifizetett összeg (átadott ellenérték), amely időben megelőzi a szolgáltatás nyújtásának megkezdését, illetve a dolog átadását azzal, hogy összege nem haladhatja meg a jogügylet (megállapodás) szerinti ellenértéket;

14. első kötelezettségvállalás időpontja: az a nap, amikor az adózó a vállalkozási tevékenységgel - beleértve a megalakulást is - kapcsolatos első jognyilatkozatot írásban vagy szóban megteszi;

15. építkezés befejezésének napja: a használatbavételi, fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a napja;

16. építkezés kezdetének napja: az építési, szerelési naplóba történő első bejegyzés;

17. független képviselő: az adózótól gazdaságilag és jogilag független személy, amely/aki a szokásos üzletmenete szerint jár el, amikor az adózót képviseli; nem számít szokásos üzletmenetnek, ha a képviselő olyan tevékenységet is végez, amely az adózó tevékenységi körébe tartozik; nem független a képviselő, ha üzleti tevékenységét az adózó részletes utasítása vagy átfogó ellenőrzése mellett végzi, vagy ha a kockázatot az adózó és nem a képviselő viseli;

18. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;

19. ipari park: infrastruktúrával ellátott, jogszabályban meghatározott feltételekkel ipari vállalkozási célra kialakított, behatárolt terület, amely pályázati úton „ipari park” minősítést kap;

20. jogdíj:

a) a szabadalomnak, a védett eljárásnak, a védjegynek, illetve hasonló jognak,

b) a know-hownak, az üzleti titoknak,

c) az irodalmi, a művészeti vagy a tudományos művek szerzői jogának, valamint a szerzői joggal szomszédos jogoknak

használatáért, hasznosításáért, felhasználásáért vagy a használati jogáért kapott ellenérték;

21. jövedelem: az e törvényben az adó alapjaként meghatározott összeg;

22. jövedelemszerzés helye:

a) vállalkozási tevékenységből származó jövedelem esetében az a hely, ahol a jövedelmet szerző telephelye található; ha azonban a vállalkozást nem telephelyen folytatják, akkor - kivéve a b)-f) pontokban meghatározott jövedelmeket - az a hely, ahol a vállalkozást folytató belföldi illetőséggel bír,

b) kamatjövedelem esetében - a c) pontban foglalt kivétellel - az a hely, ahol a kölcsön szerződés szerinti igénybe vevője belföldi illetőséggel bír, illetve ahol a kölcsönt a szerződés szerint igénybe vevő telephely adóköteles,

c) kötvény utáni kamatjövedelem esetében az a hely, ahol a kötvényt kibocsátó belföldi illetőséggel bír,

d) előadói, művészeti és sporttevékenységért, bemutatókért (kiállításokért) járó díj esetében az a hely, ahol a tevékenységet végzik,

e) jogdíj esetében az a hely, ahol a jogdíjat fizető belföldi illetőséggel bír, illetve ahol a jogdíjat fizető telephely adóköteles,

f) osztalék esetében az a hely, ahol az osztalékot nyújtó személy belföldi illetőséggel bír;

23. kapcsolt vállalkozás: az egymással szerződéses kapcsolatban állóknál, ha

a) az egyik adózó, a másik adózót érintően,

b) az adózó az adózónak nem minősülő belföldi vagy külföldi személyt érintően,

c) az adózónak nem minősülő belföldi vagy külföldi személy az adózót érintően,

közvetlenül vagy közvetve részt vesz az irányításban, ellenőrzésben vagy közvetlenül, illetve közvetve 25 százaléknál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkezik a döntések meghozatalakor, vagy a jegyzett tőkéből 25 százalékot meghaladó részesedéssel bír, illetve

d) ugyanazon adózó(k) más adózók,

e) ugyanazon adózó(k) adózónak nem minősülő belföldi vagy külföldi személyek,

f) ugyanazon, adózónak nem minősülő belföldi vagy külföldi személyek az adózó(k)

irányításában, ellenőrzésében, közvetlenül vagy közvetve részt vesz(nek) vagy együttesen, közvetlenül, illetve közvetve, a jegyzett tőkéből 25 százalékot meghaladó részesedéssel bír(nak), vagy 25 százaléknál nagyobb mértékű szavazati joggal rendelkeznek legalább az egyik felet érintő döntésekben;

g) az a)-f) pontokban foglalt rendelkezések alkalmazásában az irányításban, ellenőrzésben való részvételt jelent közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az üzletvezetésben, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanácsban, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezetésben, részvénytársaságnál és szövetkezetnél az igazgatóságban való részvétel; leányvállalatnál az igazgatót, minden más esetben a képviseletre jogosultat kell az irányításban, ellenőrzésben részt vevőnek tekinteni, azzal, hogy a feltételek meghatározásához magánszemélyek esetében a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozók szavazati jogát, részesedését együtt kell figyelembe venni;

24. kiemelt térség: a megyei munkaügyi központ kirendeltsége által ellátott foglalkoztatási körzet, amelyben a munkanélküliségi mutató az adóévet megelőző év júniusában, a mérés napján meghaladta a 15 százalékot;

25. közhasznú tevékenység bevétele: a 4. számú melléklet C) fejezetében meghatározott tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a közhasznú társaságnak a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - helyi önkormányzattal, társadalombiztosítási önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel - folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységéből származik;

26. KSH besorolás: az 1995. december 31. napján érvényes statisztikai besorolási rend;

27. külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet;

28. külföldön tevékenységet végző: az a belföldön bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkező, megszakítás nélkül száz százalékig külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, amely az adóévben folyamatosan megfelel az a)-e) pontokban megjelölt valamennyi feltételnek, azaz

a) rendelkezik a pénzügyminiszter vámszabad területi társaságokat megillető kedvezményeket biztosító - 1992. december 31. napját követően megadott - engedélyével, vagy amelyet 1996. december 31. napjáig a pénzügyminiszter, ezt követően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-Budapesti Igazgatósága a feltételek együttes fennállására tekintettel nyilvántartásba vett,

b) kizárólag külföldön végez kereskedelmi tevékenységet és/vagy külföldi személynek, külföldi magánszemélynek nyújt - a KSH Szolgáltatások Jegyzéke (a továbbiakban: SZJ) alapján pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő - más olyan szolgáltatást, amelynek a teljesítési helye az általános forgalmi adóról szóló törvény előírása szerint külföld,

c) belföldi államigazgatási és bírósági eljárásaiban kizárólag belföldi ügyvédeket foglalkoztat, valamint külön-külön számítva, a társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsága tagjainak és az alkalmazottainak többsége belföldi magánszemély, továbbá könyvvizsgálati kötelezettségének belföldön bejegyzett könyvvizsgáló által tesz eleget,

d) a működéséhez szükséges bankszámláját belföldön vezeti,

e) sem a társaságnak, sem a tulajdonosainak nincs belföldi gazdasági társaságban, szövetkezetben érdekeltsége, illetve belföldön képviseletet nem tart fenn, valamint sem közvetlen, sem közvetett tulajdonosai között nincs belföldi személy;

29. osztalék:

a) a belföldi vagy külföldi személy adózott eredményéből a tag, a tulajdonos részesedése,

b) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás - a jogszabály vagy államközi megállapodás alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatás kivételével -, továbbá az elengedett kötelezettség (ideértve a más által átvállalt tartozás összegét is),

c) a befektetés jogutód nélküli megszűnés miatti kivonásakor a vagyonfelosztási javaslat szerint, átalakuláskor a vagyonmérleg szerint a befektetés számvitelben kimutatott nyilvántartási, könyv szerinti értékét (a továbbiakban: könyv szerinti érték) meghaladóan realizált vagyoni részesedés, továbbá a jegyzett tőke leszállításakor kivont vagyoni értéknek a megszűnt befektetés ráfordításként elszámolt könyv szerinti értékét meghaladó része,

d) az adózott eredményből a vagyonjegy, részjegy alapján kapott összeg;

30. osztalékelőleg: az osztalékra jogosult adózónak a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetőnél követelésként nyilvántartásba vett összeg;

31. reprezentációs költség: az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel, ital és az ezen felül nyújtott szolgáltatás, az üzleti ajándék, továbbá az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen, a taggyűlésen, közgyűlésen, igazgatósági, felügyelőbizottsági értekezleten felmerült költségek általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül;

32. személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó; személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor;

33. telephely:

a) olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen az üzletvezetés helyét, a fiókot, a belföldi székhellyel létesített képviseletet, az irodát, a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, vagy a természeti erőforrás feltárására, kiaknázására szolgáló más létesítményt,