1996. évi LXXXIII. törvény
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról1
1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha nemzetközi szerződés e törvénytől eltérően rendelkezik, annak szabályait kell alkalmazni. Ilyen szerződés hiányában a viszonosság elvét lehet alkalmazni, amelynek kérdésében a pénzügyminiszternek a külügyminiszterrel egyeztetett állásfoglalása az irányadó. A nemzetközi szerződésben nem szabályozott egyéb adókötelezettségekre (adóelőleg-levonás, adatszolgáltatás, nyilatkozattétel, bevallás stb.) e törvény szabályait alkalmazni kell.
(6) A külföldről származó jövedelem adókötelezettségét - a nemzetközi szerződések vagy a viszonosság figyelembevételével - e törvény alapján kell megállapítani.”
2. § (1) Az Szja tv. 3. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„5. A kifizető fogalma alatt az adózás rendjéről szóló törvényben ilyenként meghatározottak azzal értendők, hogy a kamat, az osztalék, az árfolyamnyereség, a tőzsdei határidős, opciós ügyletből származó jövedelem kifizetőjének azt kell tekinteni, aki ezeket a jövedelmeket ténylegesen kifizeti.”
(2) Az Szja tv. 3. §-ának 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„9. Szokásos piaci érték: az ügylet időpontjában vagy az időpontot magában foglaló időszakban ismert (az általános forgalmi adót is tartalmazó) ár, amelyet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szokásos piaci árra vonatkozó rendelkezései szerint kell meghatározni. Az értékpapír szokásos piaci értéke az értékpapír tulajdonosváltozása időpontjában érvényes kibocsátási (jegyzési) ár, a jegyzés lezárását követően a tulajdonosváltozás időpontját megelőző utolsó érvényes tőzsdei átlagár (átlagárfolyam). A tőzsdén kívüli kereskedelemben az értékpapír tulajdonosváltozása időpontjában érvényes ismert árat kell alapul venni.”
(3) Az Szja tv. 3. §-ának 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„15. Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosításról szóló törvény, valamint a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás.”
(4) Az Szja tv. 3. §-ának 17., 18. és 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„17. Egyéni vállalkozó: az a magánszemély, aki az egyéni vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási tevékenységet végez, az igazolványában feltüntetett vállalkozási tevékenysége tekintetében, továbbá ettől függetlenül is
a) az a magánszemély, aki az egészségügyi és szociális vállalkozásról szóló minisztertanácsi rendelet alapján orvosi, klinikai, szakpszichológusi, illetve egyéb egészségügyi és szociális magántevékenységet folytat;
b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély;
c) az egyéni ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő;
d) a közjegyző;
e) a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bírósági végrehajtó;
f) a magánállatorvosi tevékenységet folytató magánszemély, ha e tevékenységét nem munkaviszonyban és nem társas vállalkozás tagjaként végzi;
A vállalkozói tevékenység kezdetének az egyéni vállalkozói igazolvány megszerzésének napját, illetőleg a tevékenység folytatásához kiadott engedély megszerzésének napját kell tekinteni.
18. Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, kizárólag e tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.
a) Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és a termelés eredményének felhasználása felett.
b) Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott igazolvány, amely tartalmazza
ba) a mezőgazdasági őstermelő azonosító adatait, kamarai nyilvántartási számát;
bb) a választott adózási módot;
bc) a termelésre, az értékesítésre vonatkozó adatokat, így különösen a használt földterület helyét, nagyságát, a művelési ágak, a fő termékek megnevezését, az állattartásra alkalmas épületek adatait (terület, férőhely, egyéb) a tartott állatok adatait (fajta, darabszám, egyéb);
bd) az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb, a kormányrendeletben meghatározott adatokat.
A mezőgazdasági őstermelői tevékenység kezdetének az őstermelői igazolványban feltüntetett időpontot kell tekinteni.
19. Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek ezen tevékenységéből az adóévben elért bevétele a 3 millió forintot nem haladja meg.”
(5) Az Szja tv. 3. §-ának 23. és 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„23. Nyugdíj: a társadalombiztosításról szóló törvény, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján folyósított nyugellátás - ideértve a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjat, az előnyugdíjat és az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló törvény 2. § (2) és (3) bekezdésének alapján folyósított pótlékot is, valamint a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről szóló kormányrendelet 1. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott nyugellátásokat és az egyházi nyugdíjalapból kifizetett nyugdíjat -, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegyének özvegyi járadéka, a szakszövetkezeti tag részére járó növelt összegű öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, a nyugdíjas bányász részére jogszabály alapján folyósított pénzben megváltott szénjárandóság, valamint a nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka. Nyugdíjnak minősül a külföldről származó, nyugdíj címén folyósított jövedelem, továbbá a nemzeti helytállásért folyósított pótlék is, valamint a politikai üldözésre tekintettel a nyugdíjfolyósító szervezet által törvény vagy kormányrendelet alapján folyósított ellátás.
24. Ösztöndíj: az a tanulói (hallgatói) juttatás, amelyet jogszabály alapján a közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási intézmény vagy helyi önkormányzat nyújt a közoktatási, szakképzési vagy a felsőoktatási intézmény tanulója részére, ideértve a felsőoktatási intézmény hallgatójának jogszabály alapján a szakmai gyakorlat idejére adott költségtérítést is, a szakképző iskolai tanulónak a jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján nyújtott kötelező pénzbeli juttatást is, valamint a szakképző iskolával tanulószerződés nélkül létesített tanulói jogviszony esetén a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára nyújtott díjazás kötelező összegét is.”
(6) Az Szja tv. 3. §-ának 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„26. Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek minősül, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül. E pont alkalmazásában jogszabály alatt törvényt, kormányrendeletet és a népjóléti miniszter rendeletét kell érteni.”
(7) Az Szja tv. 3. §-ának 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„31. Vagyoni értékű jog: a tartós földhasználat, a földhasználat, a haszonélvezet, a használat, a telki szolgalom, a lakás és a helyiség bérleti joga (ide nem értve az albérletet, az ágybérletet), az üdülőhasználati jog, a külföldiek ingatlanhasználati joga.”
(8) Az Szja tv. 3. §-ának 33. és 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„33. Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, az erdőbirtokossági társulat.
34. Értékpapír: minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk. értékpapírnak tekint, továbbá a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével.”
(9) Az Szja tv. 3. §-ának 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 44., 45., 46., 47. és 48. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„43. Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően
a) legalább 6 hónapig a megyei (fővárosi) munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli volt, vagy
b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján munkanélküli ellátásban, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült, vagy
c) a b) pontban említett ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is együttműködött,
azzal, hogy az a)-c) pontokban foglalt feltételek fennállása szempontjából azt az időtartamot, amely alatt a munkanélküli terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben részesül, továbbá az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés időtartamát, valamint a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, a polgári szolgálatban töltött időt (a szolgálat megkezdése és befejezése közötti időtartamot) figyelmen kívül kell hagyni.
44. Azonos munkakör: a 9001/1993. (SK 1.) KSH közleménnyel kiadott, 1996. október 1-jén hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minősülő munkakör.