45. Személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

46. Törvényben meghatározott mértékű végkielégítésnek minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján folyósított végkielégítés, leszerelési segély és továbbszolgálói jutalom is.

47. Lízingnek minősül a tárgyi eszköz használatba adása 1997. január 1-je előtt kötött olyan szerződés alapján, amely annak határozott időre szóló, de 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít.

48. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár: az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet.”

3. § Az Szja tv. 4. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A magánszemélyek közös tulajdonában lévő vagyontárgy hasznosításából, átruházásából származó bevételt a tulajdonosok között tulajdoni hányaduk arányában - a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe véve - kell megosztani.

(5) A házassági vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyak hasznosításából, átruházásából származó bevételt a házastársak között egyenlő arányban - a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe véve - kell megosztani, kivéve, ha a házastársak házassági szerződésben az egymás közötti vagyoni viszonyaikról másként rendelkeztek. Ilyenkor ennek megfelelő arányban kell a bevételt figyelembe venni.”

4. § (1) Az Szja tv. 5. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A külföldi pénznemben keletkezett és forintra át nem váltott, illetőleg nem pénzintézet által átváltott bevételt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Ebben az esetben az adóelőleg kiszámításához, valamint a jövedelem igazolásához és az adatszolgáltatáshoz is az előzőekben jelzett összeget kell figyelembe venni.

(4) Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján, az APEH által közzétett, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes, USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.”

(2) Az Szja tv. 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Külföldi kiküldetés esetén az erre tekintettel külföldi pénznemben kapott bevételt és elismert költséget az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza árfolyamlapján, az APEH által közzétett, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes, USA dollárban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.”

5. § Az Szja tv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, továbbá a 0 százalékos adómérték alá eső jövedelmet, valamint az egyes külön adózó jövedelmek közül az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelmet, ha annak összege kevesebb évi 100 ezer forintnál, valamint azokat, amelyek után az adót a kifizető megállapította és levonta, de be kell vallani - ha e törvény másként nem rendelkezik - az utóbbiak közül az osztalékból és árfolyamnyereségből származó jövedelmet. A földbérbeadásból származó jövedelmet az arra vonatkozó rendelkezések alapján kell bevallani.”

6. § (1) Az Szja tv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkáltató a magánszemély nyilatkozata alapján az összevont adóalapot és annak adóját megállapítja, befizeti, túlfizetés esetén az adókülönbözetet visszatéríti. Ez a nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű.”

(2) Az Szja tv. 12. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával lehet eljárni - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - akkor, ha]

„a) a magánszemélynek kizárólag egy munkáltatótól származik önálló vagy nem önálló tevékenységből bevétele, továbbá egyéb jövedelme, valamint akkor is, ha kizárólag a munkáltatójától szerez osztalék, árfolyamnyereség címén jövedelmet;”

(3) Az Szja tv. 12. §-a (3) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Nem helyettesítheti az adóbevallást a munkáltatónak tett nyilatkozat akkor, ha]

„e) a magánszemély olyan mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 250 ezer forintot meghaladja;

f) a magánszemélynek az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint költségkülönbözet vagy adóelőleg-különbözet alapján meghatározott adót kell fizetnie.”

7. § Az Szja tv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatás, ez utóbbinál feltéve, hogy a tagnak a bevétele érdekében felmerült költségét a társaság a költségei között nem számolja el.

(2) Az önálló tevékenységből származó bevételből - kivéve, ha törvény másként rendelkezik - a 17-23. § rendelkezéseinek figyelembevételével számított rész a jövedelem.

(3) Önálló tevékenységből származó bevételnek számít az a bevétel, amelynek adózására e törvény választási lehetőséget ad és a magánszemély e fejezet rendelkezéseinek alkalmazását választja.

(4) Az egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek az egyéni vállalkozói tevékenysége során személyes munkavégzés címén költségként elszámolt összeg (a továbbiakban: vállalkozói kivét) minősül, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető.”

8. § Az Szja tv. 17. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az e törvény szerint bevételnek nem számító tételeket, továbbá azt a bevételt,]

„a) amelyből a jövedelem megállapítására és annak adózására a magánszemély e törvény rendelkezései szerint az átalányadózást, a tételes átalányadózást alkalmazza;”

9. § Az Szja tv. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén a korábban és a 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési, előállítási értékének erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírását a 11. számú melléklet rendelkezései szerint elszámoltnak kell tekinteni. A 10 százalék költséghányad alkalmazását megelőző évekből fennmaradt összes elhatárolt veszteségből a 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában minden évben 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.”

10. § (1) Az Szja tv. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az önálló tevékenységet folytató magánszemély jogszabály vagy államközi megállapodás alapján az önálló tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatást (a továbbiakban e § alkalmazásában: támogatás) kap, akkor a támogatás céljának teljesítésével összefüggésben felmerült kiadásait a felmerülés (kifizetés) évében egy összegben elszámolhatja költségként.”

(2) Az Szja tv. 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha jogszabály vagy államközi megállapodás valamely vissza nem térítendő támogatást adómentesnek vagy bevételnek nem számító összegnek minősít, akkor a támogatás céljának teljesítésével összefüggő, a támogatás összegéig felmerült kiadások költségként nem (értékcsökkenési leírásként sem) vehetők figyelembe.”

11. § Az Szja tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § A magánszemély csökkentheti az erdő véghasználattal érintett faállományának értékesítéséből származó bevételét a normatív erdőfelújítási támogatási érték legfeljebb 30 százalékának megfelelő - az Erdőfelügyelőség által erre a célra nyitott, elkülönített számlára befizetett - összeggel. Az erdőfelújítási kiadásainak fedezetére az erdőfelújítás kezdő évét követő négy éven belül az Erdőfelügyelőség határozata alapján visszakapott összeget abban az évben kell bevételként figyelembe vennie, amely évben az igazolt kiadásokat költségként elszámolja. A fennmaradó összeg az erdőfelújítás kezdő évét követő ötödik évben teljes egészében bevételnek számít.”

12. § Az Szja tv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A mezőgazdasági őstermelő, ha nem alkalmaz átalányadózást, az e tevékenységéből származó bevételét a legalább 50 százalékban csökkent munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havi 3000 forinttal, a szakképző iskolai tanulóval kötött - jogszabályban meghatározott - tanulószerződés alapján, illetve az iskolával kötött megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén személyenként havi 6000 forinttal csökkentheti minden megkezdett hónap után.

(2) A sikeres szakmai vizsgát tett - az (1) bekezdésben említett - szakképző iskolai tanulót folyamatosan tovább foglalkoztató, valamint a korábban munkanélküli személyt alkalmazottként foglalkoztató mezőgazdasági őstermelő (e § alkalmazásában: munkáltató), ha nem alkalmaz átalányadózást, az ezen tevékenységéből származó bevételét csökkentheti e személy után a foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék összegével, függetlenül attól, hogy tételes költségelszámolás esetén egyébként költségként is elszámolhatja azt.