(2) Az Itv. 53. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránti eljárás illetékére a polgári peres eljárás illetékére vonatkozó szabályok az irányadók.”

18. § Az Itv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § Választottbírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1%-a, de legalább 2000 forint, legfeljebb 100 000 forint. Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, az illeték 5000 forint.”

19. § Az Itv. 57. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Illetékmentes a polgári ügyekben:)

„m) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása.”

20. § (1) Az Itv. 62. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő l) ponttal egészül ki:

(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)

„k) a lakásszövetkezetet a tagjával, valamint a társasház közösségét a tulajdonostárssal szemben üzemeltetési, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban;

l) a büntetőeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése iránt indított perben.”

(2) Az Itv. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a)-c) és g)-h), továbbá l) pontjaiban említett perek esetén, ha az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges pervesztesség esetén a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti.”

21. § (1) Az Itv. 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fizetendő díj mértéke nem haladhatja meg az adott eljárással (szolgáltatással) felmerülő költségeket. Változó költségigényű eljárások (szolgáltatások) esetében a díj összegét átalány jelleggel kell meghatározni. A díjköteles eljárásért (szolgáltatásért) megállapított díjon felül az ügyfél terhére illeték vagy egyéb költség - kivéve a díjat külön jogszabály alapján terhelő adót - nem számítható fel.”

(2) Az Itv. 67. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Pénzfizetés esetén a díjjogszabályban meg kell jelölni a díj beszedésére jogosultat, valamint a bankszámla megnevezését és számát.”

(3) Az Itv. 67. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A díjat megállapító jogszabályban rendelkezni kell a díj - ideértve a jogorvoslati díjat is - beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével stb. kapcsolatos részletes szabályokról. A díjjogszabályban nem szabályozott kérdésekre - ideértve a személyes és tárgyi mentességet is - az illetéktörvénynek csak azok a rendelkezései alkalmazhatók, melyekre a díjat megállapító jogszabály konkrétan utal.”

22. § Az Itv. 71. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az idegen állam pénznemében megjelölt értéket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni.”

23. § Az Itv. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott életkor szerinti többszörösét.”

24. § Az Itv. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„101. § Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét.”

25. § (1) Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„i) gépjármű: az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz - a mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár kivételével -, amelyet beépített erőgép hajt és rendőrhatósági nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő;”

(2) Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének l) pontja a következő mondattal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

[l) lakóház építésére alkalmas telektulajdon:]

„A lakás kialakítására szolgáló, az ingatlan-nyilvántartásban tetőtér, padlás elnevezéssel feltüntetett önálló ingatlan a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnal egy tekintet alá esik.”

(3) Az Itv. 102. §-ának (1) bekezdése a következő n) és o) pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„n) ingatlanlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó: a kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet folytató vállalkozók közül azok, amelyeknél a Magyar Lízingszövetség igazolja, hogy éves nettó árbevételük legalább 50%-a ingatlanlízingből származik;

o) gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó: a kizárólag pénzügyi lízingtevékenységet folytató vállalkozók közül azok, amelyeknél a Magyar Lízingszövetség igazolja, hogy éves nettó árbevételük legalább 50%-a gépjárműlízingből származik.”

26. § Az Itv. melléklete e törvény mellékletének megfelelően módosul.

MÁSODIK RÉSZ

A HITELES TULAJDONILAP-MÁSOLAT IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJA

27. § A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.

28. § (1) A hiteles másolatért, valamint a már kiadott hiteles másolatra rávezetett változásért 1000 forint összegű díjat kell fizetni, mely összeg az általános forgalmi adót tartalmazza.

(2) Annak feltüntetéséért, hogy a hiteles másolat adataiban változás nem következett be, az (1) bekezdés szerint járó díj felét kell fizetni, a hiteles másolat kiadását elutasító határozat elleni fellebbezés díja pedig az (1) bekezdésben megállapított díj kétszerese.

29. § (1) A díjat annak kell megfizetnie, aki a hiteles másolat kiadását kéri.

(2) A díjfizetési kötelezettség - ideértve a fellebbezés díját is - kizárólag az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy a megyei földhivatal előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő átutalási megbízással teljesíthető.

(3) A díj átutalási megbízással történő megfizetése esetén a hiteles másolat iránti kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.

(4) A díj megfizetésének, illetve a megfizetés igazolásának elmulasztása esetén - ha az ügyfél a hiányt felszólítás ellenére nyolc napon belül nem pótolja - a földhivatal a hiteles másolat iránti kérelmet elutasítja. A hiánypótlásra történő felszólításban az ügyfelet figyelmeztetni kell a mulasztás jogkövetkezményeire.

30. § Teljes személyes díjmentességben részesül:

a) a Magyar Állam,

b) a helyi önkormányzat,

c) a költségvetési szerv, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,

d) a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság,

e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,

f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,

g) a vízgazdálkodási társulat,

h) a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási önkormányzat.

31. § (1) Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles másolat kiadása, ha az

a) hagyatéki eljáráshoz,

b) gyámügyi, szociális vagy kisajátítási eljáráshoz,

c) birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt indított eljáráshoz,

d) részarány-földtulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz

szükséges, illetve ha azt

e) az önálló bírósági végrehajtó az általa folytatott bírósági végrehajtási eljárásban történő felhasználás céljából, vagy

f) az eljáró szerv hivatalból indult közigazgatási eljáráshoz, közérdekű bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz vagy bírósági eljáráshoz

kéri.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokhoz szükséges hiteles másolat kiadását kezdeményezők - a személyes díjmentességben részesülőket kivéve - a felhasználás célját hitelt érdemlően igazolják.

32. § (1) A díjat vissza kell téríteni, ha a kérelem visszavonásáról - az ügyfél szóbeli vagy írásbeli bejelentésének a földhivatalhoz történő beérkezése alapján - a földhivatal az érdemi intézkedést megelőzően tudomást szerzett. A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.

(2) Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni.

(3) A visszatérítést hivatalból kell elrendelni, és annak teljesítéséről harminc napon belül intézkedni kell.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. § (1) E törvény 1997. január 1. napján lép hatályba.

(2) Az 1-20. és 22-26. §-ok rendelkezéseit - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint az ezt követően kezdeményezett elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. A 21. § rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően igazgatási és bírósági szolgáltatási díjkötelezettséget megállapító vagy módosító jogszabályokra kell alkalmazni.

(3) Ha az illetékkötelezettség 1997. január 1. napja előtt keletkezett, akkor az öröklési illeték megállapítására az 1996. december 31-én hatályos illetékrendelkezéseket kell alkalmazni, feltéve, hogy ezek a rendelkezések az örökös számára kedvezőbb fizetési kötelezettséget eredményeznek.4

(4) A 27-32. §-ok rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően kezdeményezett földhivatali eljárások esetében kell alkalmazni.