1996. évi LXXXVI. törvény

az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról1

1. § Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A társadalombiztosítási alapokat - a társadalombiztosításról szóló törvény szerint - megillető járulék tartozásokra és a vámtartozásra e törvényt az adóhatóság által a költségvetési támogatás vonatkozásában gyakorolható visszatartási jog tekintetében azonban alkalmazni kell.”

2. § Az Art. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az önkormányzati adóhatóság - ha az önkormányzat másként nem rendelkezik - az adózót a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint tartja nyilván. Amennyiben az adózó adóazonosító jellel nem rendelkezik, adóbevallásával egyidejűleg az adóazonosító jel megállapításához szükséges, a 12. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat közli az önkormányzati adóhatósággal. Az önkormányzati adóhatóság megkeresésére az állami adóhatóság a 12. § (1) bekezdésében foglalt adatok közlése esetén az adóazonosító számmal nem rendelkező magánszemély adóazonosító jelét megállapítja, és erről az önkormányzati adóhatóságot értesíti. Az önkormányzati adóhatóság a magánszemélyt erről tájékoztatja.”

3. § Az Art. 16. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg e § a következő (9)-(10) bekezdésekkel egészül ki:

„(8) Az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak.

(9) Az adóhatóság törli a 11. § (1) bekezdése alapján bejelentkezett és nyilvántartásba vett adózók közül azt,

a) aki (amely) az adószám kiadását követő 2 hónapon belül a cégbejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány megszerzése érdekében szükséges eljárás megindítását a cégbíróság, illetve az önkormányzat jegyzője által kiállított okirattal nem igazolja,

b) akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelmét a cégbíróság, illetve az önkormányzat jegyzője jogerősen elutasította,

c) akinek (amelynek) a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, illetőleg akinek vállalkozói igazolványát az önkormányzat jegyzője jogerősen visszavonta, vagy aki a vállalkozói igazolványát visszaadta,

d) aki bejelenti a tevékenységének megszüntetését vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyét visszavonják.

(10) A nyilvántartásból való törlésről az adóhatóság az adózót haladéktalanul, a cégbíróságot és az önkormányzat jegyzőjét a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül értesíti.”

4. § Az Art. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kifizető más személy adóját akkor állapítja meg, ha ezt törvény előírja.”

5. § Az Art. 20. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Nem kell éves adóbevallást benyújtania az általános forgalmi adóról és a költségvetési támogatásról a magánszemélynek, ha nem vállalkozó és ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett.”

6. § (1) Az Art. 23. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő g) ponttal egészül ki:

(...az adózónak 30 napon belül adóbevallást kell tennie - a magánszemélynek a jövedelemadóját kivéve -, ha)

„f) a cégbíróság a bejegyzés iránti kérelmet, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelmét az önkormányzat jegyzője jogerősen elutasította, vállalkozói igazolványát az önkormányzat jegyzője, vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerősen visszavonta, továbbá a cégbírósági bejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelmet az adózó elmulasztotta benyújtani,

g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetét megállapítja.”

(2) Az Art. 23. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdésben említett határidőt - ha törvény másként nem rendelkezik - a (3) bekezdés a) és b), továbbá e) és g) pontja esetében attól az időponttól kell számítani, amit a külön jogszabályban előírt zárómérleg, vagyonmérleg, éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló elkészítésére jogszabály megállapít. A (3) bekezdés c) és d) pontjában a bevallás benyújtására előírt határidőt a megszűnés, illetőleg a kötelezettség megszűnésének napjától kell számítani. A (3) bekezdés f) pontjában a bevallás benyújtására előírt határidőt az adóhatóság nyilvántartásából való törlés közlésének, illetve a cégbírósági végzés, az önkormányzat jegyzője vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt visszavonó hatóság határozatának jogerőre emelkedésétől kell számítani.”

7. § Az Art. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállal. Ha az adótartozást átvállaló az átvállalt tartozást az esedékességig nem fizeti meg, a tartozás a kezességet vállaló eredetileg kötelezett adózótól külön megfizetésére kötelező határozat nélkül végrehajtható.”

8. § Az Art. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény melléklete vagy törvény rendelkezik. Eltérő rendelkezés hiányában a költségvetési támogatást az igény (bevallás) benyújtásának napjától számított 30 napon belül kell kiutalni. A kiutalás napjának az számít, amikor az adóhatóság bankszámláját az azt vezető pénzintézet megterhelte.”

9. § Az Art. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fizetési kötelezettséget a bankszámlával rendelkező adózónak átutalási megbízással, bankszámlával (pénzforgalmi számlával) nem rendelkező adózónak belföldi postautalvánnyal vagy folyószámlájáról történő átutalással kell teljesítenie.”

10. § Az Art. 31. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget az adózó önadózás útján teljesíti. Törvény az adóelőleg-fizetési kötelezettség fizetési meghagyással történő megállapítását is előírhatja. Ez esetben az adóhatóság az éves bevallás, illetőleg a várható adó bejelentését követő 30 napon belül fizetési meghagyásban közli az előleg összegét és a fizetés határidejét.

(2) Az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.”

11. § (1) Az Art. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) Az adózó a költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) igénylésekor az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat időpontjában más adóhatóságnál (vámhatóságnál) vagy társadalombiztosítási szervnél van-e esedékessé vált tartozása és az milyen összegű.

(4) Az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adóvisszaigénylést, adóvisszatérítést) az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy a társadalombiztosítási szerv, a vámhatóság, illetőleg más adóhatóság megkeresésében közölt - társadalombiztosítási alapokat, vámhatóságot, más adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. Az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellőzheti, ha a költségvetési támogatás, az adóvisszaigénylés, az adóvisszatérítés elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A visszatartásról az adózót az adóhatóság határozattal értesíti. Az adóhatóság a visszatartott összegből 8 napon belül utalja át a nyilatkozatban szereplő szervnek az adózóval szemben fennálló követelését. Ha az igényelt költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el, a fennmaradó összeget pedig a követelések arányában utalja át.”

(2) Az Art. 32. §-a jelenlegi (4)-(5) bekezdésének számozása (5)-(6) bekezdésre változik, a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (6)-(7) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek és számozásuk (8)-(9) bekezdésre változik:

„(7) Az adóhatóság számlájára tévesen befizetett összeg visszafizetését a befizető a túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint igényelheti, amennyiben az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása nincs.

(8) Az állami és az önkormányzati adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról - feltéve, hogy az adószámla tartozást vagy túlfizetést mutat - évente, augusztus 31-ig értesítést ad ki.

(9) Az állami és önkormányzati adóhatóság a (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően az értesítést október 31-ig adja ki, ha az adózó valamely adójáról adóbevallását május 31-ig nyújthatja be.”

12. § Az Art. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot - az illeték kivételével - és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.”