13. § (1) Az Art. 45. §-ának (4) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

[(4) A 3. számú mellékletben megállapított feltételek szerint az adóhatósághoz adatot szolgáltat:]

„n) az adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosító igazolást kiállító szerv.”

(2) Az Art. 45. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A munkáltató és a kifizető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai szerint az összevont adóalap adójának legmagasabb adókulcsával vonja le az adóelőleget, illetve az adót, amennyiben az adózó a 16. § (5) bekezdésében meghatározott módon adóazonosító számát nem tudja közölni. Ilyen esetben a munkáltató és a kifizető adatszolgáltatása az adóazonosító szám helyett az adózó nevét, születési helyét, idejét, lakóhelyét és anyja leánykori nevét tartalmazza.”

14. § (1) Az Art. 47. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[(1) Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha]

„d) a vállalkozási tevékenységet folytató adózó nevére, elnevezésére, székhelyére, telephelyére, adószámára vonatkozó adatok megismerésére más adózónak - az őt terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez - vagy állami szervnek, köztestületnek törvényben meghatározott feladata ellátásához van szüksége.”

(2) Az Art. 47. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az adóhatóság jogosult a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról más adóhatóság (vámhatóság) tájékoztatására, ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását lehetővé teszi vagy valószínűsíti.”

15. § Az Art. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról]

„d) az Állami Számvevőszéket, a Kormányzati Ellenőrzési Irodát, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez,”

16. § (1) Az Art. 49. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az adó, a költségvetési támogatás és a jogszabály alapján a központi költségvetés terhére garanciavállalás (kezesség) címén kifizetett tartozások behajtása ügyében - ha törvény másként nem rendelkezik - első fokon az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) területi szerve (első fokú állami adóhatóság) jár el.

(2) A Hivatal területi szervei

a) a fővárosban

- a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága a Budapest I., II., III., IV., V. és XIII. kerületei,

- a Hivatal Kelet-budapesti Igazgatósága a Budapest VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerületei,

- a Hivatal Dél-budapesti Igazgatósága a Budapest IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerületei

tekintetében;

b) a megyékben a Hivatal megyei igazgatóságai;

c) az e törvény 7. számú mellékletében meghatározott fővárosi, Pest megyei székhelyű jogi személyiséggel rendelkező adózókkal kapcsolatos adóztatási feladatokat a Hivatal Pest megyei és fővárosi kiemelt adózóinak igazgatósága (a továbbiakban: kiemelt adózók igazgatósága) látja el.”

„(4) Az illeték kiszabásával, megfizetésével, behajtásával, az illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos ügyben első fokon - ha törvény másként nem rendelkezik - a fővárosban Fővárosi Illetékhivatal elnevezéssel a fővárosi önkormányzat főjegyzője, a megyékben megyei illetékhivatal elnevezéssel a megyei önkormányzat főjegyzője jár el.”

(2) Az Art. 49. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban és a végrehajtási eljárásban a központi költségvetést megillető vám- és jövedéki követelések, valamint a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként, illetőleg végrehajtási eljárásban a végrehajtás foganatosítójaként - az illetékes szervek külön megállapodása alapján - az állami adóhatóság jogosult eljárni. Az állami adóhatóság az őt megillető követelések tekintetében képviselőként (végrehajtóként) történő eljárásra a társadalombiztosítási (vám-) követelések behajtására jogosult szervet megbízhatja.”

(3) Az Art. 49. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az állami adóhatóság az 51. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában foglaltakkal összefüggésben jogosult az egyébként a hatáskörébe nem tartozó pénzügyi kötelezettségek teljesítését is ellenőrizni.”

17. § Az Art. 50. §-ának (3)-(4) és (6)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha a vállalkozónak több telephelye van, az ellenőrzésre és az eljárásra az elsőként bejelentett telephely szerinti első fokú állami adóhatóság az illetékes. A később bejelentett telephely szerint illetékes első fokú állami adóhatóság is jogosult az adózó telephelyén - az egyes adó, költségvetési támogatás alapja és összege megállapításának kivételével - az egyéb adókötelezettségek vizsgálatára, illetve az egyes adókkal, költségvetési támogatásokkal kapcsolatos adatok, tények és körülmények előzetes rögzítésére.

(4) A 49. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott igazgatóság helyszíni ellenőrzést és eljárási cselekményt a főváros egész területén, a kiemelt adózók igazgatósága Pest megye és a főváros egész területén végezhet.”

„(6) A külföldi utas, a külföldön bejegyzett vállalkozás, továbbá a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és tagjaik általános forgalmi adó visszatérítésének elbírálására, illetőleg a Magyar Köztársaság területén sem székhellyel, sem telephellyel, sem állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy, továbbá a külföldön tevékenységet végző társasági adóalany adóügyében az eljárásra - ha jogszabály másként nem rendelkezik - kizárólag a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága illetékes.

(7) A fegyveres erők és rendvédelmi szervek, továbbá azok hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjai, polgári alkalmazottai adóügyeiben - a helyi adók és az illetékügyek kivételével - az eljárásra kizárólag a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága illetékes.”

18. § Az Art. 53. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ellenőrzést kell lefolytatni a vállalkozónál, ha felszámolását (végelszámolását) rendelték el, a vállalkozó átalakulása, adókötelezettségének megszűnése vagy más jogutód nélküli megszűnése esetén pedig akkor, ha az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke így rendelkezik. Kötelező az ellenőrzést lefolytatni az Állami Számvevőszék felhívására és a pénzügyminiszter utasítására, továbbá - helyi adó esetében - az önkormányzati képviselő-testület határozata alapján.”

19. § Az Art. az 56. § után a következő 56/A. §-sal egészül ki:

„56/A. § (1) Az általános megbízólevél alapján az adóhatóság alkalmazottja jogosult az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése során a vállalkozási tevékenységet folytató adózónál

a) próbavásárlásra,

b) leltárfelvételre,

c) adókötelezettségét érintő tények, adatok, körülmények vizsgálatára.

(2) Az általános megbízólevelet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke adja ki a megbízólevélre vonatkozó szabályok alapján, azzal az eltéréssel, hogy az nem tartalmazza az ellenőrzött személy azonosító adatait. Az általános megbízólevél tartalmazza érvényességének idejét és az (1) bekezdés szerint végezhető ellenőrzési cselekmények megjelölését.

(3) Az adóhatóság alkalmazottja az általános megbízólevéllel végzett ellenőrzés megállapításait rögzíti, és közli az ellenőrzött személlyel. Az általános megbízólevél alapján végzett ellenőrzésre - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az e törvény VI. fejezetének rendelkezései az irányadók.”

20. § Az Art. a 60. § után a következő 60/A. §-sal egészül ki:

„60/A. § (1) Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerint feltárt adóalapot annak az évnek az összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá, amelyre nézve a jövedelemeltitkolást megállapítja. Ha a vagyongyarapodás forrásaként az adózó többévi eltitkolt jövedelme szolgált, az adóhatóság a vizsgálattal érintett évek között a jövedelmet egyenlő arányban megosztja, és az adót az egyes években hatályos jövedelemadó törvényekben meghatározott - összevonás alá eső jövedelmekre vonatkozó - adómértékkel állapítja meg.

(3) A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja, egyebekben pedig az eljárásra az e törvény VI. fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók.”

21. § Az Art. 67. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.”

22. § (1) Az Art. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék mértéke 5000 forint, magánszemély esetén 1000 forint.”

(2) Az Art. 70. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák - a 73. § (1) bekezdésének alkalmazásával - a bírságmérséklést is.”

23. § Az Art. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.”