(7) Szolgálati időnek számít a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotó tevékenység, előadóművészi tevékenység ideje, ha a mű, illetőleg az előadás felhasználására szerződést kötöttek és ennek alapján a szerző, előadóművész díjazásban részesül, kivéve, ha a díjazás

a) nyilvánosságra hozott irodalmi, kulturális, tudományos és ismeretterjesztő mű, műfordítás,

b) nyilvánosan tartott ismeretterjesztő, kulturális vagy tudományos előadás - ha a díj kifizetője költségvetési szerv vagy intézmény, irodalmi, kulturális vagy tudományos tevékenységet végző egyesület, közalapítvány, közhasznú társaság, amelynek fő tevékenysége a fent említett szerzői jogi védelem alá tartozó művek és előadások felhasználása -,

c) irodalmi mű, színmű, zenés színmű, táncjáték vagy némajáték, zenemű szöveggel vagy anélkül,

d) rádió- vagy televíziójáték, filmalkotás,

e) képzőművészeti alkotás vagy azok terve, valamint azok restaurálása (festészet, szobrászat, érmészet, képgrafika, alkalmazott grafika, könyvművész, videóművészet, multimédia, látványtervezés, intermédia és művészeti kommunikáció),

f) iparművészeti alkotás vagy azok terve, valamint azok restaurálása (belsőépítészet és bútortervezés, textilművészet, öltözködéskultúra, bőrművészet, kerámia, porcelánművészet, üvegművészet, ötvösség, fémművesség, színházi és film kosztüm- és díszlettervezés, látványtervezés, ipari formatervezés, papírművészet, animáció, rajzfilm, alkalmazott grafika),

g) fotóművészeti alkotás

megjelenéséből vagy előadásából származik. A szolgálati idő számítását és a számítás alapjául elismerhető tevékenységek körét a Kormány rendeletben szabályozza.”

9. § (1) A T. 98. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez a biztosított bemutatja a Társadalombiztosítási Azonosító Jel-ét (a továbbiakban: TAJ szám) igazoló okmányt és az igazolja az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát.”

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a (2) bekezdésben említett igazolás módját rendeletben szabályozza.”

(2) A T. 107. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(3) bekezdésének számozása (3)-(4) bekezdésre változik:

„(2) A munkáltató, az egyéni vállalkozó, valamint a 119. § (2) bekezdésében említett személy köteles megtéríteni az egészségügyi szolgáltatásnak a szolgáltató által igazolt költségét, amennyiben a 103. § (1)-(2) bekezdésében említett egészségbiztosítási járulékot nem fizette meg. A járuléktartozás teljes rendezésekor a megtérített költséggel a járulék összege csökken.”

10. § A T. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére a munkáltató, valamint a 103/D. § (1) bekezdésében említett személy, továbbá a 103/C. §-ban említett szerv 24 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási és 15 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék) köteles fizetni.”

11. § A T. 103/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„103/A. § (1) A munkáltató a 10. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-f) pontjában, továbbá a (3) bekezdésében említett biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott (elszámolt) adóköteles jövedelem, valamint az adózott eredményből juttatott osztalék után a 103. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját:

1. a munkáltató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a munkáltatót terhelő összege;

2. a magánszemély munkáltatója által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a tag javára történő befizetés a havonta fizetett tagdíj összegének erejéig, de legfeljebb havi 20 000 forintig;

3. az adózott eredményből juttatott osztalék 10, illetőleg 20 százalékos személyi jövedelemadót viselő része.

(3) Az egyéni vállalkozó [103/D. § (1) bekezdés] és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagja, segítő családtagja [10. § (1) bekezdés f) pontja] után a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a baleseti táppénz folyósításának időtartamára, valamint a katonai szolgálat idejére. Azokra a naptári napokra, amelyekre a járulékfizetési kötelezettség fennáll, a havi járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni.

(4) Az egyéni vállalkozó és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagja kérelmére a (3) bekezdésben említett segítő családtag után engedélyezni kell a magasabb összegű - legfeljebb azonban havi 99 000 (napi 3300) forint alapján - társadalombiztosítási járulék fizetését, ha a kérelem benyújtásakor a segítő családtag a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál tíz évvel alacsonyabb életévét még nem töltötte be.

(5) Az ösztöndíjas szakmunkástanulók után fizetendő társadalombiztosítási járulék összege - amely az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot is magában foglalja - havi 480 (napi 16) forint.

(6) A gyermeknevelési támogatást, az ápolási díjat folyósító szerv az említett juttatások után a 103. § (1) bekezdése szerinti nyugdíjbiztosítási járulékot köteles fizetni.

(7) A szerzői jogvédelem alá eső mű - kivéve az 54. § (7) bekezdésének a)-g) pontjaiban említetteket - felhasználásáért a szerzői díjat fizető a szerzői díjból származó adóköteles jövedelem után a 103. § (1) bekezdése szerinti nyugdíjbiztosítási járulékot fizet.”

12. § A T. 103/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„103/B. § (1) A 103. § (2) bekezdésében említett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját képező jövedelemként kell figyelembe venni a 10. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-f) pontjában, valamint a (3) bekezdésben említett biztosított munkáltatójától a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kapott (elszámolt) és társadalombiztosítási járulékalapot képező adóköteles jövedelmet.

(2) A biztosított a 103. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem, legfeljebb azonban a napi 3300 forint naptári évre számított összege után köteles megfizetni.

(3) A naptári évi összeghatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időtartamnak a naptári napjait, amely alatt a biztosítottnak társadalombiztosítási járulékalapot képező adóköteles jövedelme nem volt.

(4) Az a biztosított, aki egyidejűleg több a 10. § (1)-(3) bekezdésében említett biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó - járulékalapot képező - jövedelem, legfeljebb azonban együttesen napi 3300 forint naptári évre számított összege után egészségbiztosítási járulékot fizet, ha foglalkoztatása egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Ha a foglalkoztatás az egyik jogviszonyban eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képező juttatások után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni.

(5) Az a biztosított, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó és nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme együttes figyelembevételével nyugdíjjárulékot fizet, legfeljebb azonban a (2) bekezdésben meghatározott összeg után. A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot fizetni, illetőleg a munkáltató a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot levonni, ameddig a biztosított nem igazolja, hogy a nyugdíjjárulék-alapot képező juttatásai együttesen elérték a (2) bekezdésben meghatározott összeget.

(6) Az e törvény vagy külön jogszabály, illetőleg államközi egyezmény alapján öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban részesülő személyt is, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő személyt), a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben részesülő személyt is), továbbá a növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő biztosítottnak a 103. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie.

(7) A gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személy az említett szociális ellátások összege után a 103. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot fizet. Az ellátásokat folyósító szerv a nyugdíjjárulékot az ellátások összegéből levonja, és azt a nyugdíjbiztosítási járulékkal együtt havonta az előírt határidőig az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervhez átutalja.

(8) A gyermekgondozási segélyben részesülő személy az ellátás összege után a 103. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot fizet, ha az ellátást az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi XXII. törvénnyel módosított, a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény alapján állapították meg. Az ellátást folyósító szerv a nyugdíjjárulékot az ellátás összegéből levonja, és azt havonta az előírt határidőig az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervhez átutalja.

(9) A 103/A. § (7) bekezdése szerint nyugdíjbiztosítási járulékalapot képező szerzői díj után a szerző a (2) és (5)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével fizeti a 6 százalékos nyugdíjjárulékot.”

13. § A T. 103/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„103/C. § (1) A munkanélküli járadékot, a keresetpótló juttatást folyósító szerv az említett juttatások után a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot fizet.

(2) A munkanélküli ellátásban részesülő biztosított a keresetpótló juttatás, továbbá a munkanélküli járadék után a 103. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot fizet.

(3) A munkanélküli ellátást folyósító szerv a nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonja és azt a társadalombiztosítási járulékkal együtt az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárhoz, kirendeltséghez (a továbbiakban együtt: MEP) átutalja.

(4) A munkanélküli ellátást folyósító szerv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 27. § (6) bekezdésében meghatározott időtartamra a munkanélküli járadék megállapított összege után a társadalombiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot a keresetpótló juttatásban és munkanélküli járadékban részesülő személyek járulékaival együtt a Munkaerőpiaci Alapból havonta az előírt határidőig átutalja az illetékes MEP-nek.