1996. évi XCII. törvény

a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1994. június 8-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről1

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1994. június 8-án aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1995. szeptember 7-én megtörtént, és az Egyezmény 1995. szeptember 7-én hatályba lépett.)

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

„Egyezmény
a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és a vagyonadók területén

A Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság,

attól az óhajtól vezetve, hogy Egyezményt kössenek a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és a vagyonadók területén, és hogy kapcsolatukat továbbfejlesszék és megkönnyítsék,

megállapodtak a következőkben:

1. Cikk

Személyi hatály

Az Egyezmény azokra a személyekre terjed ki, akik az egyik vagy mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségűek.

2. Cikk

Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók

1. Az Egyezmény azokra a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki, amelyeket az egyik Szerződő Állam, annak politikai egységei vagy helyhatóságai állapítanak meg, a beszedés módjára való tekintet nélkül.

2. Jövedelemadónak vagy vagyonadónak tekintendők mindazok az adók, amelyekkel a teljes jövedelmet vagy a teljes vagyont, illetve a jövedelem vagy a vagyon egyes elemeit terhelik meg, beleértve az ingó vagy az ingatlan vagyon elidegenítéséből, valamint a vagyonérték növekedéséből származó nyereség utáni adókat.

3. Az Egyezmény különösen a jelenleg érvényben lévő következő adókra terjed ki:

a) a Magyar Köztársaságban

(i) a magánszemélyek jövedelemadójára,

(ii) a társasági adóra,

(iii) a földadókra,

(iv) az építményadóra

(a továbbiakban: magyar adó);

b) a Bolgár Köztársaságban

(i) az összjövedelem-adóra,

(ii) a nyereségadóra,

(iii) az építmények utáni adóra

(a továbbiakban: bolgár adó).

4. Az Egyezmény kiterjed minden olyan azonos vagy lényegét tekintve hasonló adóra is, amelyet az Egyezmény aláírása után a hatályban lévő adók mellett vagy azok helyett vezetnek be. A Szerződő Államok illetékes hatóságai értesítik egymást adójogszabályaik minden lényeges megváltoztatásáról. Abban az esetben, ha bármilyen kétség merül fel annak megállapításánál, hogy az ilyen adók azonosak vagy lényegüket tekintve hasonlóak-e, a Szerződő Államok tanácskozhatnak egymással, a 26. Cikk rendelkezéseinek kellő figyelembevételével.

3. Cikk

Általános meghatározások

1. Az Egyezmény szempontjából, ha a szövegösszefüggés mást nem kíván,

a) a „Magyarország” kifejezés földrajzi értelemben a Magyar Köztársaság területét jelenti;

b) a „Bulgária” kifejezés a Bolgár Köztársaságot jelenti, és földrajzi értelemben azt a területet, amely felett állami felségjogait gyakorolja, valamint a kontinentális talapzatot és azt a kizárólagos gazdasági övezetet, amely felett felségjogokat vagy joghatóságot gyakorol a nemzetközi joggal összhangban;

c) „az egyik Szerződő Állam” és „a másik Szerződő Állam” kifejezés Magyarországot vagy Bulgáriát jelenti a szövegösszefüggésnek megfelelően;

d) a „személy” kifejezés magában foglalja a magánszemélyt, a jogi személyt, a társaságot és minden más személyi egyesülést;

e) a „társaság” kifejezés azokat a vállalati szervezeteket vagy egyéb jogalanyokat jelenti, amelyek az adóztatás szempontjából vállalati szervezetnek tekintendők;

f) az „egyik Szerződő Állam vállalkozása” és „a másik Szerződő Állam vállalkozása” kifejezések az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy által folytatott vállalkozást, illetve a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy által folytatott vállalkozást jelentenek;

g) az „állampolgár” kifejezés az alábbiakat jelenti:

(i) minden olyan magánszemélyt, aki az egyik Szerződő Állam állampolgárságával rendelkezik,

(ii) minden olyan jogi személyt, társulást vagy egyesülést, amelynek ez a jogi helyzete az egyik Szerződő Állam hatályos jogszabályaiból származik;

h) a „nemzetközi szállítás” kifejezés, minden olyan vállalkozás által üzemeltetett hajó, légi jármű vagy közúti szállító jármű igénybevételével végzett bármilyen szállítást jelent, amelynek tényleges üzletviteli helye az egyik Szerződő Államban van, kivéve, ha a hajót, a légi járművet vagy a közúti szállító járművet kizárólag a másik Szerződő Államban lévő helyek között üzemeltetik;

i) az „illetékes hatóság” kifejezés a következőket jelenti:

(i) Magyarország esetében a pénzügyminisztert vagy meghatalmazott képviselőjét,

(ii) Bulgária esetében a pénzügyminisztert vagy meghatalmazott képviselőjét.

2. Az Egyezménynek az egyik Szerződő Állam által történő alkalmazásánál, ha a szövegösszefüggés mást nem kíván, bármely, abban meg nem határozott kifejezésnek olyan értelme van, mint amilyet arra nézve ennek az Államnak azokra az adókra vonatkozó, mindenkor érvényben lévő jogszabályai megállapítanak, amelyekre az Egyezmény alkalmazást nyer.

4. Cikk

Belföldi illetőségű személy

1. Az Egyezmény szempontjából valamely személy belföldi illetőségű az egyik Szerződő Államban:

a) Magyarország esetében, ha a személy itt adóköteles lakóhelye, állandó tartózkodási helye, üzletvezetési helye vagy bármilyen más hasonló ismérv alapján;

b) Bulgária esetében, ha a személy a bulgáriai belső jogszabályok alapján adóköteles.

2. Az Egyezmény alkalmazásában nem belföldi illetőségű az a személy az egyik Szerződő Államban, aki ebben az Államban kizárólag az ebben az Államban lévő jövedelemforrása vagy vagyona alapján adóköteles.

3. Amennyiben egy magánszemély az 1. és a 2. bekezdés rendelkezései értelmében mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű, jogállását az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét Államban rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja);

b) amennyiben nem határozható meg, hogy melyik Államban van létérdekeinek a központja, vagy ha egyik Államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van;

c) amennyiben mindkét Szerződő Államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, abban a Szerződő Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelynek állampolgára;

d) amennyiben állampolgára mindkét Szerződő Államnak, vagy egyiknek sem, a Szerződő Államok illetékes hatóságai egyeztető eljárás keretében rendezik a kérdést.

4. Amennyiben az 1. és 2. bekezdés rendelkezései értelmében valamely nem természetes személy mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű, abban a Szerződő Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben tényleges üzletvezetésének helye van.

5. Cikk

Telephely

1. Az Egyezmény szempontjából a „telephely” kifejezés olyan állandó üzleti helyet jelent, amellyel a vállalkozás üzleti tevékenységét részben vagy egészben kifejti.

2. A „telephely” kifejezés magában foglalja különösen

a) az üzletvezetés helyét,

b) a fiókot,

c) az irodát,

d) a gyárat,

e) a műhelyt,

f) a bányát, az olaj- és a földgázkutat, a kőfejtőt és a természeti kincsek kitermelésére szolgáló egyéb telepeket.

3. Az építési terület, az építkezési, szerelési és berendezési munkálatok csak akkor képeznek telephelyet, ha a munka 12 hónapnál tovább tart.

4. E Cikk előző rendelkezéseire való tekintet nélkül, a „telephely” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az nem foglalja magában a következőket:

a) az olyan berendezéseket, amelyeket kizárólag a vállalkozás javainak vagy áruinak raktározására, kiállítására vagy leszállítására használnak;

b) a vállalkozás javainak vagy áruinak olyan készleteit, amelyeket kizárólag raktározás, kiállítás vagy leszállítás céljából tartanak;

c) a vállalkozás javainak vagy áruinak olyan készleteit, amelyeket kizárólag abból a célból tartanak, hogy azt egy másik vállalkozás feldolgozza;

d) az olyan állandó üzleti helyet, amelyet kizárólag abból a célból tartanak fenn, hogy a vállalkozás részére javakat vagy árukat vásároljanak, vagy információt szerezzenek;

e) az olyan állandó üzleti helyet, amelyet kizárólag abból a célból tartanak fenn, hogy a vállalkozás részére bármilyen más előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenységet folytassanak;

f) az olyan állandó üzleti helyet, amelyet kizárólag az a)-e) pontokban említett tevékenységek valamely kombinációjára tartanak fenn, feltéve, hogy az állandó üzleti helynek az ilyen tevékenységek kombinációjából adódó teljes tevékenysége előkészítő vagy kisegítő jellegű.

5. Tekintet nélkül az 1. és 2. bekezdések rendelkezéseire, ha egy személy - kivéve a független képviselőt, akire a 6. bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni - egy vállalkozás nevében tevékenykedik, és felhatalmazása van arra, hogy a vállalkozás nevében az egyik Szerződő Államban szerződéseket kössön, és ezzel rendszeresen él is, akkor ez a vállalkozás olyan vállalkozásnak tekintendő, amelynek telephelye van ebben az Államban minden olyan tevékenység tekintetében, amelyeket ez a személy a vállalkozás érdekében végez, kivéve, ha az ilyen személy tevékenysége azokra a 4. bekezdésben említett tevékenységekre korlátozódik, amelyek, ha állandó üzleti helyen keresztül végeznék, nem tennék az állandó üzleti helyet telephellyé azon bekezdés rendelkezései értelmében.

6. Nem tekintendő úgy, hogy az egyik Szerződő Állam vállalkozásának telephelye van a másik Szerződő Államban csupán azért, mert ebben a másik Szerződő Államban alkusz, bizományos vagy más független képviselő révén tevékenységet fejt ki, feltéve, hogy ezek a személyek rendes üzleti tevékenységük keretében járnak el.

7. Az a tény, hogy az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság olyan társaságot ellenőriz, vagy olyan társaság ellenőrzése alatt áll, amely a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű, illetve üzleti tevékenységet fejt ki ebben a másik Államban (akár telephely révén, akár más módon), önmagában még nem teszi egyik társaságot sem a másik telephelyévé.