1996. évi XCIII. törvény

a Magyar Köztársaság és a Cseh Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Prágában, 1993. január 14-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről1

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Cseh Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Prágában, 1993. január 14-én aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1994. december 27-én megtörtént, és az Egyezmény 1994. december 27-én hatályba lépett.)

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

„Egyezmény
a Magyar Köztársaság és a Cseh Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem-, és a vagyonadók területén

A Magyar Köztársaság és a Cseh Köztársaság,

attól az óhajtól vezetve, hogy Egyezményt kössenek a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és vagyonadók területén,

megállapodtak a következőkben:

1. Cikk

Személyi hatály

Az Egyezmény azokra a személyekre terjed ki, akik az egyik vagy mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségűek.

2. Cikk

Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók

1. Az Egyezmény azokra a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki, a beszedés módjára való tekintet nélkül, amelyeket az egyik Szerződő Állam, annak politikai egységei vagy helyi hatóságai vetnek ki.

2. Jövedelem- és vagyonadónak tekintendők mindazok az adók, amelyeket a teljes jövedelem, a teljes vagyon, illetve a jövedelem vagy a vagyon részei után vetnek ki, ideértve az ingó vagy ingatlan vagyon elidegenítéséből származó nyereség utáni adókat, a vállalkozások által fizetett bérek vagy fizetések teljes összege utáni adókat, valamint az értéknövekedési adókat.

3. Azok a jelenleg létező adók, amelyekre az Egyezmény kiterjed, különösen a következők:

a) a Cseh Köztársaságban

(i) a magánszemélyek jövedelemadója,

(ii) a jogi személyek jövedelemadója,

(iii) az ingatlan vagyon adója

(a továbbiakban: cseh adó);

b) a Magyar Köztársaságban

(i) a személyi jövedelemadó,

(ii) a társasági adó,

(iii) a földadók,

(iv) az építményadó

(a továbbiakban: magyar adó).

4. Az Egyezmény kiterjed bármely azonos vagy lényegében hasonló adóra, amelyet az Egyezmény aláírása után a jelenleg létező adók mellett vagy azok helyett bevezetnek. A Szerződő Államok illetékes hatóságai értesíteni fogják egymást a vonatkozó adójogszabályaikban végrehajtott bármely lényeges változásról.

3. Cikk

Általános meghatározások

1. Az Egyezmény alkalmazásában, ha a szövegösszefüggés mást nem kíván:

a) „az egyik Szerződő Állam” és „a másik Szerződő Állam” kifejezések a Cseh Köztársaságot vagy a Magyar Köztársaságot jelentik, a szövegösszefüggésnek megfelelően;

b) a „személy” kifejezés magában foglalja a magánszemélyt, a társaságot és minden más személyi egyesülést;

c) a „társaság” kifejezés a jogi személyeket vagy egyéb olyan jogalanyokat jelent, melyek az adóztatás szempontjából jogi személyeknek tekintendők;

d) „az egyik Szerződő Állam vállalkozása” és „a másik Szerződő Állam vállalkozása” kifejezések az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, illetőleg a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy által folytatott vállalkozást jelentenek;

e) az „állampolgár” kifejezés jelenti

(i) az olyan magánszemélyt, aki az egyik Szerződő Állam állampolgárságával rendelkezik;

(ii) az olyan jogi személyt, egyesülést vagy társulást, amely ezt a jogállását az egyik Szerződő Állam hatályban lévő jogszabályaiból nyeri;

f) a „nemzetközi forgalom” kifejezés az egyik Szerződő Államban tényleges üzletvezetési hellyel rendelkező vállalkozás által üzemeltetett hajó, légi jármű vagy közúti szállító jármű igénybevételével végzett bármilyen szállítást jelent, kivéve, ha a hajó, légi jármű vagy a közúti szállító jármű kizárólag a másik Szerződő Államban levő helyek között közlekedik;

g) az „illetékes hatóság” kifejezés

(i) a Cseh Köztársaság esetében a Cseh Köztársaság pénzügyminiszterét vagy meghatalmazott képviselőjét;

(ii) a Magyar Köztársaság esetében a Magyar Köztársaság pénzügyminiszterét vagy meghatalmazott képviselőjét

jelenti.

2. Az Egyezménynek az egyik Szerződő Állam által történő alkalmazásánál - amennyiben a szövegösszefüggés mást nem kíván - bármely az Egyezményben meghatározás nélkül szereplő kifejezésnek olyan jelentése van, mint amit ennek az Államnak a jogszabályaiban jelent azokra az adókra vonatkozóan, amelyekre az Egyezmény alkalmazást nyer.

4. Cikk

Belföldi illetőségű személy

1. Az Egyezmény alkalmazásában „az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy” kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek az Államnak a jogszabályai szerint ott lakóhelye, székhelye, tartózkodási helye, üzletvezetésének helye vagy más hasonló ismérv alapján adóköteles. Ez a kifejezés nem foglalja magában azonban azokat a személyeket, akik ebben az Államban kizárólag az ebben az Államban levő forrásokból származó jövedelem vagy az ott levő vagyon alapján adókötelesek.

2. Amennyiben egy magánszemély a 1. bekezdés rendelkezései szerint mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű, helyzetét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkét Államban rendelkezik állandó lakóhellyel, úgy abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (létérdekek központja);

b) amennyiben nem határozható meg, hogy létérdekeinek központja melyik Államban van, vagy ha egyik Államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, úgy abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van;

c) amennyiben mindkét Államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, úgy abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelynek állampolgára;

d) ha mindkét Államnak állampolgára vagy egyiké sem, úgy a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.

3. Amennyiben az 1. bekezdés rendelkezései szerint valamely, nem magánszemély, mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű, úgy abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben tényleges üzletvezetésének a helye van.

5. Cikk

Telephely

1. Az Egyezmény alkalmazásában a „telephely” kifejezés olyan állandó üzleti helyet jelent, amelyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységét egészben vagy részben kifejti.

2. A „telephely” kifejezés magában foglalja különösen:

a) az üzletvezetés helyét,

b) a fiókot,

c) az irodát,

d) a gyártelepet,

e) a műhelyt, és

f) a bányát, az olaj- és földgázkutat, a kőfejtőt vagy a természeti kincsek kiaknázására szolgáló bármely más telepet.

3. A „telephely” kifejezés hasonlóképpen tartalmazza:

a) az építési területet, az építési, összeszerelési vagy beszerelési munkálatokat, de csak akkor, ha időtartamuk tizenkét hónapot meghalad;

b) az olyan szolgáltatások nyújtását, beleértve a tanácsadói és igazgatási szolgáltatásokat, amelyeket egy vállalkozás nyújt alkalmazottak vagy a vállalkozás által ilyen célra foglalkoztatott más személyzet útján, de csak abban az esetben, ha az ilyen jellegű tevékenység (ugyanazon vagy egy kapcsolódó feladatra vonatkozólag) bármely tizenkét hónapos időszakon belül összesen hat hónapnál tovább tart az országban.

4. Tekintet nélkül e Cikk előző rendelkezéseire, nem tekintendők „telephelynek”:

a) létesítmények használata kizárólag a vállalkozás javainak vagy áruinak raktározása, kiállítása vagy leszállítása céljára;

b) készletek tartása a vállalkozás javaiból vagy áruiból kizárólag raktározás, kiállítás vagy leszállítás céljára;

c) készletek tartása a vállalkozás javaiból vagy áruiból kizárólag abból a célból, hogy azokat egy másik vállalkozás feldolgozza;

d) állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy a vállalkozás részére javakat vagy árukat vásároljanak, vagy információkat szerezzenek;

e) állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy a vállalkozás részére reklámtevékenységet folytassanak, tájékoztatást nyújtsanak, tudományos kutatást végezzenek, vagy hasonló, előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenységet folytassanak;

f) állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy az a)-e) pontokban foglalt tevékenységek valamely kombinációját végezze, feltéve, hogy az üzleti helynek az ilyen kombinációból származó teljes tevékenysége előkészítő vagy kisegítő jellegű.

5. Tekintet nélkül az 1. és 2. bekezdések rendelkezéseire, ha egy személy - kivéve a független képviselőt, akire a 6. bekezdés rendelkezése alkalmazandó egy vállalkozás számára tevékenykedik és az egyik Szerződő Államban meghatalmazása van, amellyel ott rendszeresen él, arra, hogy a vállalkozás nevében szerződéseket kössön, úgy ez a vállalkozás telephellyel bírónak tekintendő ebben az Államban minden olyan tevékenység tekintetében, amelyet ez a személy a vállalkozás részére kifejt, kivéve, ha az ilyen személy tevékenysége a 4. bekezdésben említett tevékenységekre korlátozódik, amelyek, ha azokat egy állandó üzleti helyen keresztül fejtenék ki, az említett bekezdés rendelkezései értelmében nem tennék ezt az állandó üzleti helyet telephellyé.

6. Egy vállalkozást nem lehet úgy tekinteni, mintha annak az egyik Szerződő Államban telephelye lenne csupán azért, mert tevékenységét ebben az Államban alkusz, bizományos vagy más független képviselő útján fejti ki, feltéve, hogy ezek a személyek rendes üzleti tevékenységük keretében járnak el.

7. Az a tény, hogy az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság egy olyan társaságot ellenőriz, vagy olyan társaság ellenőrzése alatt áll, amely a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű, vagy üzleti tevékenységet fejt ki ebben a másik államban (akár telephely útján, akár más módon), önmagában még nem teszi egyik társaságot sem a másik telephelyévé.

6. Cikk

Ingatlan vagyonból származó jövedelem

1. Az a jövedelem, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyonból (beleértve a mezőgazdaságból vagy erdőgazdálkodásból származó jövedelmet) élvez, megadóztatható ebben a másik Államban.