1996. évi XCVI. törvény
a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Budapesten, 1992. szeptember 23-án aláírt Megállapodás kihirdetéséről1
1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Budapesten, 1992. szeptember 23-án aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1995. június 16-án megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1995. június 16-án hatályba lépett.)
2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
„Megállapodás
a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről
Preambulum
A Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság (a továbbiakban: a Szerződő Felek),
attól az óhajtól vezetve, hogy fokozzák a két Állam számára kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést,
attól a szándéktól vezetve, hogy kedvező feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn az egyik Szerződő Fél beruházói által a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházások számára,
felismerve, hogy szükséges elősegíteni és védelemben részesíteni a külföldi beruházásokat a két Állam gazdasági fellendülésének előmozdítása érdekében,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
Meghatározások
A Megállapodás szempontjából:
1. A „beruházó” kifejezés bármelyik Szerződő Fél tekintetében vonatkozik
a) azokra a természetes személyekre, akik az egyik Szerződő Fél törvényei szerint annak állampolgárai;
b) azokra a jogi személyekre, ideértve a vállalatokat, társaságokat, gazdasági társulásokat és más szervezeteket, amelyeket az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint alapítottak vagy más megfelelő módon hoztak létre, és székhelyük ugyanezen Szerződő Fél területén van, valamint tényleges gazdasági tevékenységüket is itt fejtik ki;
c) azokra a jogi személyekre, amelyeket bármely ország jogszabályai szerint alapítottak, és amelyek az egyik Szerződő Fél állampolgárai vagy az egyik Szerződő Fél területén székhellyel rendelkező és ott tényleges gazdasági tevékenységet folytató jogi személyek közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak;
d) a beruházót a c) pont alapján felkérhetik az ilyen ellenőrzés bizonyítására annak érdekében, hogy az a Szerződő Fél, amelynek területén a beruházás létrejött vagy létre fog jönni, elismerje őt a másik Szerződő Fél beruházójának;
e) a c) pontban említett beruházók nem támaszthatnak igényt a Megállapodás 6. Cikke alapján, ha a kártalanítást egy másik olyan Beruházásvédelmi Megállapodás hasonló rendelkezése értelmében fizették, amelyet az a Szerződő Fél kötött, amelynek a területén a beruházás létrejött.
2. A „beruházás” kifejezés magában foglal minden vagyoni értéket és különösen:
a) ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot, úgymint szolgalmi jog, jelzálogjog, zálogjog, kézizálogjog;
b) részvényt, üzletrészt vagy a társaságokban való érdekeltség bármely egyéb formáját;
c) pénzre vagy bármely gazdasági értékkel bíró szolgáltatásra szóló követelést;
d) szerzői jogokat, ipari tulajdonjogot (úgymint szabadalom, használati minta, ipari minta vagy modell, védjegy, kereskedelmi név, eredetmegjelölés), know-how-t és good-will-t;
e) közjogi koncessziókat, ideértve a természeti erőforrások kutatására, kitermelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat, továbbá minden más, törvény által, vagy jogszabályoknak megfelelő szerződés vagy hatósági határozat által megadott jogokat.
3. A beruházás formájában bekövetkezett változás nem érinti annak beruházási jellegét, ha ez a változás annak a Szerződő Félnek a jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban történt, amelynek a területén a beruházás létrejött.
4. A „jövedelem” kifejezés jelent a beruházásból származó minden összeget, és különösen, de nem kizárólag, jelenti a nyereséget, kamatot, tőkehozadékot, osztalékot, jogdíjat, díjakat vagy más folyó jövedelmet.
2. Cikk
Az alkalmazás területe
1. A jelen Megállapodás azokra a beruházásokra alkalmazandó, amelyeket az egyik Szerződő Fél területén, jogszabályainak és rendelkezéseinek megfelelően, a másik Szerződő Fél beruházói hoztak létre, amennyiben e beruházások gazdasági tevékenységgel kapcsolatosak és 1972. december 31. után valósultak meg.
2. A jelen Megállapodás nem alkalmazandó az olyan beruházásokra, amelyek kormányközi megállapodások alapján a korábbi Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében jöttek létre, kivéve, ha ezeket a beruházásokat a Szerződő Felek külföldi beruházásokra vonatkozó jogszabályainak megfelelően átalakították.
3. A jelen Megállapodás nem érinti a Szerződő Felek olyan beruházásokra vonatkozó jogait és kötelezettségeit, amelyek nem tartoznak a Megállapodás hatálya alá.
3. Cikk
A beruházások elősegítése és engedélyezése
1. Mindegyik Szerződő Fél területén lehetőség szerint elősegíti a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait, és jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban engedélyezi az ilyen beruházásokat.
2. Miután az egyik Szerződő Fél a beruházást területén engedélyezte, megadja, jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban, az ezen beruházással, valamint a licencia-megállapodások és a műszaki, kereskedelmi vagy igazgatási közreműködésre vonatkozó szerződések teljesítésével kapcsolatosan szükséges engedélyeket. Szükség esetén mindegyik Szerződő Fél elősegíti a külföldi állampolgárságú tanácsadók és más szakemberek tevékenységéhez szükséges engedélyek kiadását.
4. Cikk
A beruházásokkal kapcsolatos védelem és elbánás
1. Mindegyik Szerződő Fél védelmet nyújt a másik Szerződő Fél beruházói által a területén jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban létrehozott beruházások számára, és nem akadályozza indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedésekkel az ilyen beruházások irányítását, fenntartását, használatát, élvezetét, bővítését, eladását és esetleges felszámolását.
2. Mindegyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél beruházói által a területén létrehozott beruházásokat igazságos és méltányos elbánásban részesíti. Ez az elbánás nem lehet kedvezőtlenebb, mint amelyben mindegyik Szerződő Fél a saját beruházói által a területén létrehozott beruházásokat részesíti, vagy mint amelyben mindegyik Szerződő Fél a területén a legnagyobb kedvezményes elbánást élvező beruházók által megvalósított beruházásokat részesíti, feltéve, hogy ez az utóbbi elbánás a kedvezőbb.
3. A legnagyobb kedvezményes elbánás nem alkalmazandó azon kedvezményekre, amelyeket a Szerződő Felek harmadik állam beruházóinak szabadkereskedelmi övezetben, vám- vagy gazdasági unióban való részvétele vagy azokhoz való csatlakozása alapján, vagy egy már létező vagy a jövőben létrejövő, kettős adóztatás elkerülésére vagy más adózási ügyekre vonatkozó egyezmény alapján nyújtanak.
5. Cikk
Hazatelepítés és átutalás
1. Mindegyik Szerződő Fél, amelynek területén a másik Szerződő Fél beruházói beruházásokat hoznak létre, megadja e beruházók számára az ezen beruházásokkal kapcsolatos fizetések szabad átutalásának lehetőségét, így különösen az alábbiak tekintetében:
a) kamatok, osztalékok, nyereség és más folyó jövedelmek;
b) kölcsönök visszafizetése;
c) a beruházás igazgatásával kapcsolatos költségek fedezésére szolgáló összegek;
d) jogdíjak és más, a jelen Megállapodás 1. Cikk 2. bekezdésének c), d) és e) pontjaiban felsorolt jogokkal kapcsolatos fizetések;
e) a beruházás fenntartásához vagy fejlesztéséhez szükséges pótlólagos tőkehozzájárulások;
f) a beruházás eladásából vagy részleges vagy teljes felszámolásából származó bevételek, ideértve a tőke értéknövekedését.
2. Az átutalásokat késedelem nélkül, szabadon átváltható valutában, az átutalás napján érvényes szokásos árfolyamon teljesítik, azon Szerződő Fél által megállapított eljárási szabályok szerint, amelynek a területén a beruházás létrejött; ezek az eljárási szabályok nem jelenthetik az ilyen átutalás elutasítását vagy felfüggesztését.
6. Cikk
Tulajdonkorlátozás és kártalanítás
1. Egyik Szerződő Fél sem hoz sem közvetlen, sem közvetett módon a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait érintő kisajátítási, államosítási vagy bármely más, azonos természetű, illetőleg azonos következményekkel járó intézkedést, kivéve, ha az intézkedéseket közérdekből, megkülönböztetés nélkül és megfelelő törvényes eljárás keretében hozzák, és feltéve, hogy a tényleges és megfelelő kártalanításról rendelkeznek. A kártalanítás összegének el kell érnie a tulajdonkorlátozás alá vetett beruházásnak azt a piaci értékét, amelyet az a tulajdonkorlátozást vagy a küszöbönálló tulajdonkorlátozás ismertté válását közvetlenül megelőzően képviselt. A kártalanítás magában foglalja a tulajdonkorlátozás napjától számított kamatokat és szabadon átutalható.
A kártalanítási összeget szabadon átváltható valutában kell meghatározni és indokolatlan késedelem nélkül kifizetni az erre jogosult személynek, tekintet nélkül annak tartózkodási vagy lakóhelyére. Az átutalás akkor tekinthető „indokolatlan késedelem nélkülinek”, ha az az átutalási formaságok teljesítéséhez szükséges szokásos időn belül lebonyolódik. Ez az időszak azon a napon kezdődik, amelyen a vonatkozó kérelmet előterjesztették, és nem haladhatja meg a három hónapot.
2. Az egyik Szerződő Fél beruházói, akiknek a beruházásai a másik Szerződő Fél területén háború vagy egyéb fegyveres összeütközés, forradalom, szükségállapot vagy lázadás következtében kárt szenvednek, ez utóbbi részéről a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy más értékelhető ellenszolgáltatás tekintetében a jelen Megállapodás 4. Cikkének 2. bekezdése szerinti elbánásban részesülnek.
7. Cikk
Kedvezőbb rendelkezések
Amennyiben bármelyik Szerződő Fél belső jogszabályai vagy a Szerződő Felek között jelenleg fennálló vagy a jövőben létrehozandó nemzetközi jogi kötelezettségek a jelen Megállapodáson túlmenő, a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait a jelen Megállapodásnál kedvezőbb elbánásra jogosító, általános vagy különleges szabályokat tartalmaznak, úgy ezek a szabályok annyiban irányadók, amennyiben a jelen Megállapodásnál előnyösebbek.