1996. évi XCIX. törvény
a Magyar Köztársaság és Románia között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Bukarestben, 1993. szeptember 16-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről1
1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és Románia között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Bukarestben, 1993. szeptember 16-án aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1995. szeptember 15-én megtörtént és az Egyezmény 1995. szeptember 15-én hatályba lépett.)
2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
„Egyezmény
a Magyar Köztársaság és Románia között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén
A Magyar Köztársaság és Románia,
attól az óhajtól vezetve, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területére vonatkozó egyezmény megkötésével erősítsék a két ország gazdasági kapcsolatait,
megállapodtak a következőkben:
1. Cikk
Személyi hatály
Az Egyezmény azokra a személyekre terjed ki, akik az egyik vagy mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségűek.
2. Cikk
Az Egyezmény hatálya alá tartozó adók
1. Az Egyezmény a beszedés módjára való tekintet nélkül azokra a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki, amelyeket az egyik Szerződő Állam, helyhatóságai vagy közigazgatási-területi egységei vetnek ki.
2. Jövedelemadónak és vagyonadónak tekintendők mindazok az adók, amelyeket a teljes jövedelem vagy a teljes vagyon, illetve a jövedelem vagy a vagyon egyes elemei után vetnek ki, beleértve az ingó vagy az ingatlan vagyon elidegenítéséből származó nyereség utáni adókat, valamint az értéknövekedési adókat.
3. Az Egyezmény különösen a jelenleg érvényben lévő következő adókra terjed ki:
a) Románia esetében
- a magánszemélyek jövedelemadója,
- a testületek és jogi személyek nyereségadója,
- a bérek, fizetések és más hasonló díjazások adója,
- a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem adója,
- az osztalékadó
(a továbbiakban: román adó);
b) a Magyar Köztársaságban
- a magánszemélyek jövedelemadója,
- a társasági adó,
- a földadó,
- az építményadó
(a továbbiakban: magyar adó).
4. Az Egyezmény kiterjed minden olyan azonos vagy lényegét tekintve hasonló adóra is, amelyet az Egyezmény aláírása után a hatályban lévő adók mellett vagy azok helyett vezetnek be. A Szerződő Államok illetékes hatóságai értesítik egymást adójogszabályaik minden lényeges módosításáról, az ilyen módosítások után ésszerű időn belül.
3. Cikk
Általános meghatározások
1. Az Egyezmény alkalmazásában, ha a szövegösszefüggés mást nem kíván:
a) az „egyik Szerződő Állam” és a „másik Szerződő Állam” kifejezés a szövegösszefüggésnek megfelelően Romániát vagy Magyarországot jelenti;
b) a „Románia” kifejezés földrajzi értelemben használva Románia területét jelöli, beleértve annak parti tengerét és a kizárólagos gazdasági övezetet, amely felett Románia szuverenitást, felségjogokat vagy bírói hatalmat gyakorol belső jogszabályaival és a nemzetközi joggal összhangban a tengervizekben, a tengerfenéken, a tenger és az ilyen vizek altalajában lévő természeti, biológiai és ásványi erőforrások feltárása és kiaknázása tekintetében;
c) a „Magyarország” kifejezés földrajzi értelemben használva a Magyar Köztársaság területét jelenti;
d) a „személy” kifejezés magában foglalja a magánszemélyt, a társaságot és minden más olyan személyi egyesülést, amely a Szerződő Államok egyikében jogszerűen jött létre;
e) a „társaság” kifejezés azokat a jogi személyeket vagy egyéb olyan jogalanyokat jelent, amelyek az adóztatás szempontjából jogi személynek tekintendők;
f) az „egyik Szerződő Állam vállalkozása” és a „másik Szerződő Állam vállalkozása” kifejezések az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy által folytatott vállalkozást, illetve a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy által folytatott vállalkozást jelentenek;
g) az „állampolgár” kifejezés az alábbiakat jelenti:
(i) minden olyan magánszemélyt, aki az egyik Szerződő Állam állampolgárságával rendelkezik,
(ii) minden olyan jogi személyt, társulást vagy egyesülést, amelynek ez a jogállása az egyik Szerződő Államban hatályban lévő jogszabályokból származik;
h) a „nemzetközi szállítás” kifejezés az olyan vállalkozás által üzemeltetett hajó, légi jármű, vasút vagy közúti szállító jármű igénybevételével végzett bármilyen szállítást jelent, amelynek a tényleges üzletvezetési helye az egyik Szerződő Államban van, kivéve, ha az ilyen szállítást kizárólag a másik Szerződő Államban lévő helyek között végzik;
i) az „illetékes hatóság” kifejezés a következőket jelenti:
(i) Romániában a pénzügyminisztert vagy meghatalmazott képviselőjét,
(ii) Magyarországon a pénzügyminisztert vagy meghatalmazott képviselőjét.
2. Az Egyezménynek mindegyik Szerződő Állam által történő alkalmazásánál az Egyezményben meghatározás nélkül szereplő kifejezéseknek olyan jelentésük van, ha a szövegösszefüggés mást nem kíván, amit ennek az Államnak a jogszabályaiban jelentenek azokra az adókra vonatkozóan, amelyekre az Egyezmény kiterjed.
4. Cikk
Lakóhely az adó szempontjából
1. Az Egyezmény alkalmazásában az „egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy” kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint lakóhelye, tartózkodási helye, az üzletvezetés helye vagy bármilyen más hasonló ismérv alapján ebben az Államban adóköteles. A kifejezés azonban nem foglalja magában azokat a személyeket, akik ebben az Államban kizárólag az ebben az Államban lévő forrásokból származó jövedelem vagy ott lévő vagyon tekintetében adókötelesek.
2. Amennyiben egy magánszemély az 1. bekezdés rendelkezései értelmében mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű, esetét az alábbi szabályok szerint kell meghatározni:
a) abban a Szerződő Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét Szerződő Államban rendelkezik állandó lakóhellyel, abban a Szerződő Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja);
b) amennyiben nem határozható meg, hogy melyik Szerződő Államban van létérdekeinek a központja, vagy ha egyik Szerződő Államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban a Szerződő Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van;
c) amennyiben mindkét Szerződő Államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, abban a Szerződő Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelynek állampolgára;
d) amennyiben mindkét Szerződő Államnak állampolgára, vagy egyiknek sem, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.
3. Amennyiben az 1. bekezdés rendelkezései értelmében egy nem magánszemély mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű, úgy abban a Szerződő Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben tényleges üzletvezetésének helye van.
5. Cikk
Telephely
1. Az Egyezmény alkalmazásában a „telephely” kifejezés olyan állandó üzleti helyet jelent, amelyen keresztül a vállalkozás tevékenységét egészben kifejtik.
2. A „telephely” kifejezés magában foglalja különösen:
a) az üzletvezetés helyét,
b) a fiókot,
c) az irodát,
d) a gyárat,
e) a műhelyt,
f) a bányát, az olaj- és a földgázkutat, a kőfejtőt és a természeti kincsek kitermelésére szolgáló egyéb telepeket.
3. A „telephely” kifejezés hasonlóképpen magában foglalja:
a) az építési területet, a kivitelezési, szerelési és berendezési munkálatokat, valamint az ezekkel kapcsolatos felügyeleti tevékenységet, de csak akkor, ha az ilyen terület, munkálatok vagy tevékenység kilenc hónapnál hosszabb ideig tart;
b) az egyik Szerződő Állam vállalkozása által saját alkalmazottai, vagy egyéb megbízott személyzet révén a másik Szerződő Államban nyújtott szolgáltatásokat, beleértve a tanácsadó szolgáltatásokat, feltéve, hogy az ilyen tevékenységet - azonos vagy valamilyen csatlakozó munkálatok keretében - összességében kilenc hónapnál hosszabb időszakban vagy időszakokban folytatják.
4. E cikk előző rendelkezéseire való tekintet nélkül a „telephely” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az nem foglalja magában a következőket:
a) az olyan berendezéseket, amelyeket kizárólag a vállalkozás javainak vagy áruinak olyan raktározására, kiállítására vagy kiszállítására használnak, amely nem jár együtt eladással;
b) a vállalkozás javainak vagy áruinak készleteit, amelyeket kizárólag olyan raktározás, kiállítás vagy kiszállítás céljából tartanak, amely nem jár együtt eladással;
c) a vállalkozás javainak vagy áruinak olyan készleteit, amelyeket kizárólag abból a célból tartanak, hogy azokat egy másik vállalkozás feldolgozza;
d) az olyan állandó üzleti helyet, amelyet kizárólag abból a célból tartanak fenn, hogy a vállalkozás részére különböző javakat és árukat vásároljanak, vagy információt szerezzenek;
e) az olyan állandó üzleti helyet, amelyet kizárólag abból a célból tartanak fenn, hogy a vállalkozás részére hirdessenek, információkat nyújtsanak, tudományos kutatást végezzenek, vagy bármilyen más előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenységet folytassanak;
f) a vállalkozás olyan javainak vagy áruinak az eladását, amelyeket alkalmi vásár vagy kiállítás keretében állítottak ki, az említett vásár vagy kiállítás zárása után;
g) az olyan állandó üzleti helyet, amelyet kizárólag az a)-f) pontokban említett tevékenységek valamely kombinációjára tartanak fenn, feltéve, hogy az állandó üzleti helynek az ilyen tevékenységek kombinációjából adódó teljes tevékenysége előkészítő vagy kisegítő jellegű.
5. Ha egy személy - kivéve a független képviselőt, akire a 6. bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni - az egyik Szerződő Államban a másik Szerződő Állam vállalkozása nevében tevékenykedik, akkor ez a vállalkozás olyan vállalkozásnak tekintendő, amelynek telephelye van az elsőként említett Szerződő Államban, ha a személynek felhatalmazása van arra, hogy a vállalkozás nevében ebben az Államban szerződéseket kössön, és ezzel rendszeresen él is, kivéve, ha tevékenysége arra korlátozódik, hogy árukat és javakat vásárol ennek a vállalkozásnak.