1996. évi CVII. törvény
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról1
1. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 8. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Munkaügyi Minisztérium:)
„a) figyelemmel kíséri a foglalkoztatási folyamatokat, a munkaügyi kapcsolatokat, gondoskodik a foglalkoztatásra, a munkanélküliségre vonatkozó, valamint az érdekegyeztetéshez szükséges információk összegyűjtéséről, elemzéséről és rendszeres nyilvánosságra hozataláról, kutatásokat kezdeményez a munkaerőpiaci folyamatok, a munkaügyi kapcsolatok mélyebb megismerésére,”
(2) Az Flt. 8. §-a (3) bekezdésének f)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Munkaügyi Minisztérium:)
„f) kezeli a Munkaerőpiaci Alapot,
g) gondoskodik az e törvény alapján járó munkanélküli ellátások kifizethetőségéről,”
(3) Az Flt. 8. §-ának (3) bekezdése a következő k)-m) ponttal egészül ki:
(A Munkaügyi Minisztérium:)
„k) ellenőrzi a Munkaerőpiaci Alapból teljesített kifizetéseket, az ellenőrzés tapasztalatai alapján bírósági, szabálysértési, fegyelmi eljárást kezdeményezhet,
l) ellátja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének titkársági teendőit, továbbá
m) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.”
(4) Az Flt. 8. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkaadó:)
„b) segíti a munkaerőpiaci szervezet munkáját, ennek keretében munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legkésőbb a betöltés esedékességekor - a Munkaügyi Minisztérium által meghatározott módon - tájékoztatja az illetékes munkaügyi központot,”
2. § Az Flt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § A Kormány országos jelentőségű foglalkoztatáspolitikai kérdésekben a munkavállalók és a munkaadók országos érdekképviseleti szervezeteivel az Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: ÉT) egyeztet. Ennek során az ÉT
a) véleményezi a foglalkoztatást közvetlenül érintő törvénytervezeteket,
b) évente beszámoltatja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületét,
c) a munkájában résztvevő országos munkaadói és munkavállalói szövetségek útján kijelöli a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének a munkaadói, továbbá munkavállalói képviselőit, és javaslatot tesz a visszahívásukra.”
3. § Az Flt. 10. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím, és a 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete
10. § (1) A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (a továbbiakban: MAT) a munkaadók, a munkavállalók és a Kormány képviselőiből álló testület, amely a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatos jogokat, illetőleg kötelezettségeket az e törvényben foglaltak szerint gyakorolja, illetőleg teljesíti.
(2) A MAT munkaadói oldala a munkaadók képviselőiből, munkavállalói oldala a munkavállalók képviselőiből, kormányzati oldala a Kormány képviselőiből áll.
(3) A MAT megbízatása négy évre szól.
(4) Ha a MAT a megbízatásának lejártát követő munkanapig nem alakul meg, a hatáskörébe tartozó kérdésekben a munkaügyi miniszter dönt.”
4. § Az Flt. 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10/A. § (1) A MAT tagjait a munkaadók képviselői tekintetében az ÉT-ben képviselettel rendelkező országos munka adói szövetségek, a munkavállalók képviselői tekintetében az ÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek jelölik, egyéb megegyezés hiányában az általuk képviseltek részéről teljesített munkaadói, illetve munkavállalói járulékfizetés arányának figyelembevételével. A MAT tagjait a munkaügyi miniszter bízza meg, valamint hívja vissza. A Kormány képviseletét ellátó egy-egy tag megbízása, illetőleg visszahívása a népjóléti miniszter és a pénzügyminiszter javaslata alapján történik.
(2) A MAT új tagját, ha a korábbi tag megbízatásának megszűnésére
a) a MAT megbízatásának lejárta miatt került sor, legkésőbb a lejáratot megelőző 15. napig,
b) egyéb okból kerül sor, az ok bekövetkezésétől számított 30 napon belül
kell jelölni.
(3) A MAT-nak nem lehet tagja, illetve nem vehet részt a szervezetét érintő döntések meghozatalában az a személy, aki olyan szervezetnek a tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, amelyet a MAT döntései közvetlenül érintenek. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a Kormány képviseletét ellátó tagok tekintetében figyelmen kívül kell hagyni a Miniszterelnöki Hivatallal, a minisztériumokkal, az országos hatáskörű szervekkel, továbbá a munkaerőpiaci szervezet szerveivel fennálló közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyt.
(4) A MAT egyes oldalain résztvevő tagok száma hat főnél több nem lehet.
(5) A tagok megbízatása a MAT megbízatásának időtartamára szól. A MAT döntéseinek meghozatalában csak az vehet részt, aki megbízólevéllel rendelkezik.
(6) Ha a szavazásra a MAT
a) oldalai jogosultak, az oldalak szavazata egyenlő,
b) tagjai jogosultak, az egyes oldalak hat-hat szavazattal rendelkeznek.
(7) A MAT ügyrendjét egyhangúan maga határozza meg.”
5. § Az Flt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A megyékben (fővárosban) a foglalkoztatási és a munkaerőpiaci képzési érdekegyeztetés ellátására a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét ellátó tagokból álló testületként, megyei (fővárosi) munkaügyi tanács (a továbbiakban: munkaügyi tanács) működik. A munkaügyi tanács megbízatása négy évre szól.
(2) Ha a munkaügyi tanács a megbízatásának lejártát követő munkanapig nem alakul meg, a hatáskörébe tartozó kérdésekben a megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója dönt.”
6. § Az Flt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A munkaügyi tanácsnak a munkaadók képviseletét ellátó tagjait (munkaadói oldalát) az Érdekegyeztető Tanácsban képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek megyei szervezetei, a munkavállalók képviseletét ellátó tagjait (munkavállalói oldalát) az Érdekegyeztető Tanácsban képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek megyei szervezetei jelölik, illetve vonják vissza a jelölést. A tagokat - a jelölés, illetőleg annak visszavonása alapján - a munkaügyi központ igazgatója bízza meg a munkaügyi tanács megbízatásának lejártáig terjedő időtartamra, továbbá hívja vissza. A helyi önkormányzatok képviseletét ellátó tagokat (önkormányzati oldalt) a megyei (fővárosi) közgyűlés, valamint a megye területén lévő megyei jogú városok képviselő-testülete választja, és hívja vissza. A választás, illetve visszahívás alapján a tagok részére a megbízólevelet a munkaügyi központ igazgatója adja át, illetve vonja vissza.
(2) A munkaügyi tanácsnak nem lehet tagja az a személy, aki olyan szervezetnek a tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, amely a munkaügyi központ által közvetített személyek részére rendszeres szolgáltatást (képzést, munkaközvetítést) nyújt. A munkaügyi tanács a tagjai tekintetében további összeférhetetlenségi szabályt is megállapíthat.
(3) A munkaügyi tanácsban a munkaadók, a munkavállalók és az önkormányzatok képviseletét oldalanként legalább három, de legfeljebb hat tag látja el.
(4) A tagok megbízatása a munkaügyi tanács megbízatásának időtartamára szól. A megbízatásról, annak változásáról a munkaügyi központ igazgatója 15 napon belül értesíti a MAT-ot.
(5) A munkaügyi tanács új tagját, ha a korábbi tag megbízatásának megszűnésére
a) a munkaügyi tanács megbízatásának lejárta miatt került sor, legkésőbb a lejáratot megelőző 15. napig,
b) egyéb okból kerül sor, az ok bekövetkezésétől számított 30 napon belül
kell jelölni, illetőleg megválasztani.
(6) Ha a tagokat kijelölő, illetőleg választó szervezetek között vita merül fel, a vitás kérdésben a megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója a MAT-hoz fordulhat.
(7) A munkaügyi tanács döntéseinek meghozatalában csak az vehet részt, aki megbízólevéllel rendelkezik. A Munkaügyi Minisztérium képviselője a tanács munkájában tanácskozási joggal részt vehet.
(8) A munkaügyi tanács a munkavállalók, a munkaadók és az önkormányzatok képviselőinek megegyezésével határoz. A munkaügyi tanács határozatának meghozatala során a munkaadói, a munkavállalói, valamint az önkormányzati oldalt egy-egy szavazat illeti meg. A munkaügyi tanács megegyezés hiányában a MAT-hoz fordulhat, amelynek képviselője közvetít a felek között, és javaslatot tesz a megállapodásra.
(9) A munkaügyi tanács az ügyrendjét egyhangúan maga határozza meg.
(10) A munkaügyi tanács a megyei foglalkoztatási feladatok ellátása érdekében együttműködik a megyei területfejlesztési tanáccsal.”
7. § (1) Az Flt. 13. §-a a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi c)-g) pont megjelölése d)-h) pontra, ennek megfelelően az f) pontban lévő „b)-d) pontokban” hivatkozás „b) pontban, valamint a d) és e) pontokban” hivatkozásra, valamint a § jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
[(1) A munkaügyi tanács:]
„a) dönt a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének a megyében rendelkezésre álló eszközei felhasználásának elveiről és az egyes támogatások arányáról,
b) figyelemmel kíséri a Munkaerőpiaci Alap decentralizált pénzeszközeinek megyei szintű felhasználását,
c) véleményezi a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészének a megyében felhasználható pénzügyi keretéből nyújtható támogatásokra kiírt pályázatok tervezetét,”
(2) Az Flt. 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészének a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete felhasználásáról külön törvény rendelkezik. Ha a keret felhasználásával kapcsolatos jogosítványokat a munkaügyi tanács gyakorolja, az ezzel összefüggő napirendeket a területi gazdasági kamarák képviselőinek bevonásával kell megtárgyalni.”
8. § Az Flt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Támogatható a munkaügyi központ által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,
a) aki munkanélküli,
b) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal előzetesen írásban közölte, vagy
c) aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá
d) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.