(2) A MAT meghatározhatja a képzési támogatásban részesíthetők további körét.

(3) Képzési támogatásként

a) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint

b) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése

adható.

(4) A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.

(5) A keresetpótló juttatás összege a munkanélküli járadék alsó határa, pályakezdő munkanélküli esetében pedig a munkanélküli járadék alsó határának 20-40 százaléka között állapítható meg. Ha a munkanélkülinek a 26. § (1)-(3) bekezdése szerinti átlagkeresete a munkanélküli járadék alsó határánál alacsonyabb, a keresetpótló juttatás összege az átlagkeresettel megegyező összeg.

(6) Ha a képzésben résztvevő személy munkanélküli járadékban részesül, részére keresetpótló juttatás nem állapítható meg, hanem a munkanélküli járadékot kell tovább folyósítani. Ha a munkaügyi központ által felajánlott képzésben résztvevő személy a képzés időtartama alatt a munkanélküli járadék folyósítási időtartamát kimeríti, részére a képzés hátralévő időtartamára keresetpótló juttatást kell megállapítani.

(7) A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.”

9. § Az Flt. 16/A. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a közhasznú munka támogatásának anyagi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének

a) a megyében történő felhasználásra elkülönített pénzügyi kerete szolgál, a munkaügyi tanács meghatározhatja azokat a feltételeket, valamint települések körét, ahol a támogatás a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 90 százalékáig nyújtható;

b) központi kerete szolgál, a MAT a közhasznú munka támogatásának mértékét a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb 90 százalékában, időtartamát legfeljebb két évben határozhatja meg.”

10. § Az Flt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható

a) olyan programok megvalósításához, amelyek segítik a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását,

b) annak a munkanélkülinek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik, továbbá annak a személynek, aki e törvény alapján munkanélküliek vállalkozóvá válását elősegítő támogatásban részesül.”

11. § Az Flt. 18. §-át megelőző alcím, valamint a 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Munkahelymegőrzés támogatása

18. § Támogatás nyújtható

a) az átmeneti likviditási gondokkal küzdő munkaadók részére, a foglalkoztatottak létszámának megtartása céljából,

b) egyes munkavállalói rétegek részmunkaidős foglalkoztatásának elősegítéséhez.”

12. § Az Flt. a 18. §-t követően új alcímmel és 18/A. §-sal egészül ki:

„A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása

18/A. § Támogatásként a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járuléknak megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalható, legfeljebb egy évig terjedő időtartamra.”

13. § (1) Az Flt. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A 16-19. §-ban meghatározott támogatás nyújtása esetén, ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási, valamint rehabilitációs alaprészének

a) központi kerete szolgál, a Munkaügyi Minisztérium, vagy a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, vagy annak kirendeltsége,

b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége

köt megállapodást a támogatásban részesülővel.”

(2) Az Flt. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a 20. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kiadott rendelet értelmében a támogatás visszakövetelhető, a támogatást a visszakövetelés időpontjában hatályos, a kötelezettségszegés időpontjától a befizetés időpontjáig számított jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni. A megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a kamat, továbbá - munkanélküli részére nyújtott támogatás esetén - a támogatás visszakövetelésétől.”

14. § (1) Az Flt. 25. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Munkanélküli járadék illeti meg azt, aki]

„b) a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább a 27. § (2) bekezdésében meghatározott legkisebb időtartamot munkaviszonyban töltött,

c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,”

(2) Az Flt. 25. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha:]

„e) a munkanélküli foglalkoztatása munkaviszonyban történik.”

(3) Az Flt. 25. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az (1) bekezdés e) pontjában előírt együttműködés azt jelenti, hogy a munkanélküli:]

„e) a saját maga által talált, vagy a munkaügyi központ által felkínált megfelelő munkahelyen munkaviszonyt létesít, illetve a munkaügyi központ által felkínált képzési lehetőséget elfogadja.”

(4) Az Flt. 25. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A munkanélküli járadék folyósításának időtartama alatt, a külön törvény alapján keresőképtelennek minősülő munkanélküli együttműködési kötelezettsége - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a kereső képtelenségének azonnali bejelentésére, és - a megszűnést követően haladéktalanul - az arról szóló orvosi igazolásnak a munkaügyi központnak történő bemutatására terjed ki.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaviszony időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére három évesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízévesnél - fiatalabb gyermek gondozása, vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)] [Mt. 138. § (4) bekezdés], valamint közeli hozzátartozó otthoni ápolása [Mt. 139. § (1) bekezdés], továbbá saját részére magánerőből lakás építése [Mt. 140. § (1) bekezdés] miatt került sor.

(6) A munkanélküli részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség is felajánlható.”

15. § (1) Az Flt. 26. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A munkanélküli járadék összege az (1)-(4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 65 százaléka.”

(2) Az Flt. 26. §-a (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A munkanélküli járadék összegének alsó határa megegyezik az öregségi nyugdíj - a munkanélküli járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos - legkisebb összegének 90 százalékával, felső határa pedig az így megállapított összeg kétszeresével. A munkanélküli járadéknak a megszüntetését követő 90 napon belül történő ismételt megállapítása esetén alsó határként az öregségi nyugdíjnak a korábbi jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb összege 90 százalékát kell figyelembe venni. Ha az (1)-(3) bekezdés szerinti átlagkereset a munkanélküli járadék alsó határánál alacsonyabb, a munkanélküli járadék az átlagkeresettel megegyező összeg.”

16. § (1) Az Flt. 27. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkanélküli járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) - a 25. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amennyit a munkanélküli a munkanélkülivé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött. A munkaviszony időtartamába nem számítható be a munkaviszonynak az az időtartama, amely alatt a munkanélküli munkanélküli járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal, vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:

a) a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,

b) a keresőképtelenséggel járó betegség,

c) a beteg gyermek ápolására táppénzes állomány,

d) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,

e) a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék folyósítása,

f) az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, a javító-nevelő munka, a szigorított javító-nevelő munka és az elzárás büntetés,

g) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása

időtartamával, valamint

h) a (6) bekezdésben meghatározott időtartammal, feltéve, hogy az 58. § (5) bekezdésének d) pontja szerinti munkanélküli állapot ezen időtartam alatt is fennállt.”

(2) Az Flt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A folyósítási idő az (1) bekezdés szerinti munkaviszony időtartamának függvényében a következő: