1996. évi CXI. törvény

az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről1

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A törvény célja és hatálya

1. § (1) Ez a törvény szabályozza az értékpapír forgalomba hozatalát, a befektetési szolgáltatási tevékenység feltételeit, a tőzsde alapítását, szervezetét, működését, megszűnését, az elszámolóház alapítását, működését, továbbá a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, a kibocsátó, a befektető jogait, kötelezettségeit és felelősségét, a Felügyelet - e törvény hatálya alá tartozó szervezet, tevékenység felügyeletével kapcsolatos - feladatát, eszközrendszerét és eljárását.

(2) A törvény célja, hogy minden, a hatálya alá tartozó személy az e törvényben meghatározott jogait és kötelezettségeit jóhiszeműen, az ilyen személytől elvárható gondossággal eljárva, a tőkepiac általános érdekeit szem előtt tartva, a befektetők érdekeinek megóvásával gyakorolja.

2. § (1) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya alá tartozik

a) a devizabelföldi kibocsátó által sorozatban kibocsátott értékpapír forgalomba hozatala,

b) a devizakülföldi kibocsátó által sorozatban kibocsátott értékpapír belföldön történő forgalomba hozatala, és

c) a Magyar Köztársaság területén folytatott befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, illetve elszámolóházi tevékenység.

(2) Nem tartozik a törvény hatálya alá a szövetkezeti üzletrész, a csekk, a váltó, a kárpótlási jegy, a közraktárjegy forgalomba hozatala és az állampapír zártkörű forgalomba hozatala.

(3) Az MNB és a Kincstár tekintetében a 6. §, a 9-13. §, a 14. § (1) bekezdésének a) pontja, a 17-19. §, a 77-78. §, a 102-113. §, a 125. §, a 128-131. § és a 165. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

II. Fejezet

Értelmező rendelkezések

3. § (1) A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) E törvény alkalmazásában

1. allokáció: túljegyzés esetén a jegyzés lezárását követő eljárás, mely során a kibocsátó, illetve a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések elfogadásának mértékéről,

2. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, vagy az MNB által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,

3. befektetési hitel: az ügyfél értékpapír vásárlásán keresztül megvalósuló befektetéséhez nyújtott kölcsön, ha a hitelt nyújtó részt vesz az értékpapír-ügylet lebonyolításában,

4. befektetési szolgáltató: befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet,

5. befektetési tanácsadás: befektetési eszközre (5. §), a tőkepiacra vonatkozó olyan értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, amelynek célja, hogy ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja. Nem számít befektetési tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététele,

6. befektető: az a személy, aki a kibocsátóval, befektetési szolgáltatóval vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben az értékpapír-piac, illetve az értékpapír-tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja,

7. bizományosi tevékenység: megbízás alapján a befektetési szolgáltató saját nevében más személy javára (számlájára) folytatott adásvételi tevékenysége,

8. dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapír-számlán nyilvántartott, az értékpapír - jogszabályban meghatározott - valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adat,

9. devizabelföldi és devizakülföldi: a Dtv.-ben ilyenként meghatározott személy,

10. elismert értékpapír-piac: a Dtv.-ben ilyenként meghatározott kereskedési hely, rendszer,

11. értékpapír: a kibocsátás helyének joga szerint átruházható értékpapírnak minősülő befektetési eszköz,

12. értékpapír-kibocsátás: a kibocsátó saját kibocsátású értékpapírjának első ízben történő eladására irányuló eljárás,

13. értékpapír kibocsátásának időpontja: ha a kibocsátás jegyzéssel történik, a jegyzés kezdőnapja, folyamatos kibocsátás esetén az értékesítés időpontja, zárt körű forgalomba hozatal esetén a vásárlás időpontja, egyéb esetben az eladás napja vagy a kibocsátó által meghatározott nap,

14. értékpapír-kód: a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok azonosítására szolgáló betű vagy számjelek összessége, illetve ezek kombinációja,

15. értékpapír-letétkezelés: az a tevékenység, amely során a letéteményes a letevővel történt megállapodás alapján a nyomdai úton előállított értékpapírt a megbízás időtartama alatt megőrzi, nyilvántartja, vállalja a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedését,

16. értékpapír letéti őrzés: nyomdai úton előállított értékpapír megőrzésre való átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása,

17. értékpapírról kiállított okirat: külföldön kibocsátott értékpapírról a kibocsátó saját joga vagy a kibocsátás helyének joga szerint arra feljogosított által kiállított okirat,

18. értékpapír-sorozat: az azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve a több időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége,

19. értékpapír-számla: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás,

20. értékpapír-ügylet: értékpapír adásvételére vagy cseréjére vonatkozó szerződés,

21. folyamatos kibocsátás: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyének olyan forgalomba hozatala, amikor az értékesítés hatvan napot meghaladó időszak alatt történik úgy, hogy az egyes értékpapírok futamideje mindig az értékesítés időpontjától kezdődik,

22. forgalmazó: a befektetési vállalkozás (7. §) és a befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézet,

23. forgalomba hozatal: értékpapír nyilvános vagy zárt körű forgalomba hozatala,

24. forgalomba hozatal időpontja: az értékpapír jegyzésére vagy eladására megjelölt első nap,

25. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti,

26. intézményi befektető:

a) a bank, a szakosított hitelintézet, a befektetési társaság, a biztosító részvénytársaság, a befektetési alap, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság;

b) mindazon devizakülföldi, amely a saját joga alapján ilyennek tekintendő,

27. jegyzés: az értékpapír forgalomba hozatala során az értékpapírt megvásárolni szándékozó befektetőnek az értékpapír megvásárlására irányuló, a jegyzési íven tett feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata, amellyel az ajánlatot elfogadja és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére,

28. jegyzési garanciavállalás:

a) az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás vagy

b) a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás,

29. jegyzett tőke: az Szmt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott tőke,

30. kereskedelmi tevékenység: befektetési eszköz saját számlára történő adásvétele, cseréje, ide nem értve a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet,

31. kibocsátó: az a személy, aki az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja,

32. klíringtag: az a jogi személy, amely részére az elszámolóház szerződés alapján, közvetlenül nyújt elszámolási szolgáltatást,

33. közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy és az élettárs,

34. központi értékpapír-számla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról értékpapír-fajtánként, sorozatonként és értékpapír-számlavezetőnként vezetett összesített nyilvántartás,

35. központi értéktár: az az elszámolóház, amelyet a Felügyelet a 209. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek együttes folytatására kötelezett,

36. közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetőleg szavazatainak az eredeti vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazatokkal rendelkező más vállalkozás tulajdoni hányadain, illetve szavazatain keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása, amelynek számítására a Hpt. 4. számú mellékletét kell alkalmazni,

37. nyilvános ajánlattétel: értékpapír vásárlására vagy jegyzésére, egyedileg előre meg nem határozott lehetséges befektetők részére nyomtatott sajtó útján közzétett felhívás,

38. nyilvános forgalomba hozatal: az értékpapír nyilvános ajánlattétel útján történő kibocsátása, illetve a korábban zártkörűen forgalomba hozott értékpapír eladásra történő felajánlása nyilvános ajánlattétel útján,

39. nyitott pozíció: a befektetési szolgáltatási tevékenység, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerződő fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidőig helytállási kötelezettséget jelentő ügyletek együttes értéke,