1996. évi CXIII. törvény

a lakástakarékpénztárakról1

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy

- ösztönözze a lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékosságot,

- elősegítse a lakásvagyon állomány értékének megőrzését,

- megteremtse a lakás-előtakarékosság zárt és elkülönült rendszerben, biztonságos keretek között, állami támogatással történő lebonyolításának feltételeit,

törvényt alkot a lakástakarékpénztárakról.

A törvény hatálya

1. § E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén az e törvényben meghatározott lakástakarékpénztárak által folytatott tevékenységre, e tevékenység felügyeletére.

Fogalmak

2. § E törvény alkalmazásában:

a) megtakarítási idő: az első betételhelyezéstől az összegyűlt betét felvételéig eltelt idő;

b) megtakarítási évek: a betételhelyezés hónapjának első napjától számított évek (12 hónap) a betét felvételéig;

c) kollektív kamat: a lakás-előtakarékossági szerződésekben rögzített lakáskölcsönkamatoknak a ki nem utalt összes szerződéses összegben képviselt arányuk alapján súlyozott átlagos értéke;

d) kiutalási időpont: az az időpont, amikor a lakástakarékpénztár meghatározza, hogy melyek azok a lakás-előtakarékossági szerződések, amelyek esetében a szerződéses összeget az adott időpontra megállapított kiutalási összegből ki tudja fizetni;

e) kezelési költség: az az összeg, amit a betétet kezelő intézmény fölszámít költségként.

A lakástakarékpénztár

3. § (1) A lakástakarékpénztár alapítására, működésére és felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt (a továbbiakban: Hpt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A lakástakarékpénztár szakosított hitelintézet.

(3) A lakástakarékpénztár alaptevékenysége a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtés és hitelnyújtás.

(4) Lakás-előtakarékossági szerződést csak az e törvény előírásai szerint alapított és működtetett lakástakarékpénztár köthet.

(5) Lakástakarékpénztár legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével alapítható.

(6) Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az általános szerződési feltételek a szerződések teljesíthetőségét nem mutatják tartósan garantáltnak, vagy a szerződéses összegek kiutalását indokolatlanul elhalasztanák, méltánytalanul hosszú minimális megtakarítási időket határoznak meg, vagy a betételhelyezők egyéb érdekeit nem védik megfelelően.

Az elnevezés védelme

4. § A „lakástakarékpénztár” elnevezést, e fogalom jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett szakosított hitelintézet használhatja.

Ügynöki tevékenység

5. § (1) A lakástakarékpénztár a 12. § b) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélye nélkül természetes és jogi személyek útján is gyakorolhatja.

(2) Az ügynök a lakástakarékpénztárral kötött megbízási szerződés alapján végzi közvetítői tevékenységét.

(3) Az ügynöknek megbízási díj (jutalék) csak a megkötött lakás-előtakarékossági szerződés után jár.

(4) Az ügynök megbízotti minőségében való károkozásáért a lakástakarékpénztár felelős.

(5) Az ügynök a közvetítői tevékenységet a lakástakarékpénztár által kiállított igazolvány alapján folytathatja.

(6) A lakástakarékpénztár az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal az általa alkalmazott ügynökök névsorát az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek megküldi. Az ügynökök jegyzékét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet félévente a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi.

A lakás-előtakarékossági szerződés

6. § (1) Lakás-előtakarékossági szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet a lakástakarékpénztárral:

a) devizabelföldi természetes személy saját nevében, saját maga javára, vagy természetes személy az általa megnevezett, devizabelföldi természetes személy (kedvezményezett) javára,

b) intézeti gyám, eseti gondnok, alapítvány, devizabelföldi természetes személy, társadalmi szervezet, egyház, illetőleg helyi önkormányzat, az állami gondoskodásban élő gyermek, mint kedvezményezett javára, életkezdésének elősegítése céljából,

c) a lakásszövetkezet épületenként a tulajdonában, vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából,

d) a társasházi közösség nevében kétharmados közgyűlési határozattal a közös képviselő a közös tulajdonukban álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából.

[Az a)-d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: lakás-előtakarékoskodók.]

(2) Kedvezményezett lehet

a) a lakás-előtakarékoskodó közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján,

b) intézeti gyámság alatt álló gyermek (a családjogi törvény 98. §) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, akinek a javára a lakás-előtakarékoskodó a lakás-előtakarékossági szerződést megkötötte.

7. § (1) A szerződés olyan betét- és hitelszerződés, amelyben a lakás-előtakarékoskodó arra kötelezi magát, hogy a szerződéskötéskor egy összegben, vagy a megtakarítási idő alatt előre meghatározott rendszerességgel egyenlő részletekben történő befizetésekkel meghatározott forintösszeget a lakástakarékpénztárnál betétként leköt, illetve elhelyez, a lakástakarékpénztár pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén az üzletszabályzatban rögzített módszer szerint a szerződésben meghatározott lakáscélú kölcsönt (a továbbiakban: lakáskölcsön) forintban nyújtja a lakás-előtakarékoskodó, illetve a nagykorú kedvezményezett kérésére.

(2) A szerződés meghatározott összegre (a továbbiakban: szerződéses összeg) vonatkozik, amely a lakás-előtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezés, a betétre jóváírt kamat, az állami támogatás, a támogatásra jóváírt kamat és a lakástakarékpénztár által folyósítandó lakáskölcsön együttes összegével egyenlő.

(3) A szerződésben meghatározott betéti és hitelkamat mértékét, valamint a kezelési költség mértékét a szerződés időtartama alatt nem lehet módosítani.

(4) A szerződés alapján lakástakarékpénztárnál elhelyezett betétből részösszeget kivenni nem lehet.

(5) Lakáskölcsönt csak akkor nyújthat a lakástakarékpénztár, ha a megtakarítási idő elérte a 4 évet és a szerződéses összeg lakáscélú felhasználásra kerül.

(6) A lakástakarékpénztár az általános szerződési feltételekben meghatározott módszer szerint a szerződési feltételeket teljesített lakás-előtakarékoskodók között sorrendet határoz meg. A sorrend meghatározásánál figyelembe vehető a szerződéses összeg nagysága, a megtakarított összeg, a jóváírt kamat és a lakáskölcsön törlesztésének vállalt feltételei. A lakástakarékpénztár e sorrend alapján határozza meg, hogy az adott kiutalási időpontban mely szerződések esetében kerülhet a szerződéses összeg kiutalásra. A lakás-előtakarékoskodónak, amennyiben igényli, a lakástakarékpénztár a lakáskölcsönt a szerződéses összeg kiutalási időpontjától számított egy hónapon belül folyósítja, amennyiben a lakás-előtakarékoskodó teljesítette a lakáscélú felhasználás igazolására vonatkozó kötelezettségét.

(7) A szerződéses összeg folyósításának - a lakástakarékpénztárnak felróható okból történő - késedelme esetén a lakástakarékpénztár a lakás-előtakarékoskodó betétjén a késedelem időtartama alatt a jegybanki alapkamat mértékével egyező kamatot köteles jóváírni.

(8) A szerződéses összeg felhasználásának ellenőrizhetősége érdekében a Kormány az e törvény 26. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadandó rendeletében készpénzkímélő megoldást köteles előírni.

8. § (1) E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül:

a) a lakás-előtakarékoskodó, illetve amennyiben a szerződésben kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett

1. javára történő, a Magyar Köztársaság területén elhelyezkedő lakótelek vásárlása, lakás vagy családi ház vásárlása, építése, cseréje,

2. tulajdonában lévő lakás vagy családi ház bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása,

3. a tulajdonában lévő lakáshoz, családi házhoz szükséges, illetve a már beépített terület lakhatóságát javító, a következőkben felsorolt közművek, kommunális létesítmények kialakítása: járda, telefon-, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna építése és szerelése;

b) a lakásszövetkezet tulajdonában vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszerűsítése;

c) a társasházi lakások lakástulajdonosainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszerűsítése;

d) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására hitelintézettől felvett kölcsön kiváltása.

(2) Lakáscélú felhasználás szempontjából a lakásszövetkezeti állandó használati joggal rendelkező személyt úgy kell tekinteni, mintha tulajdonos lenne.

9. § (1) Ha a lakás-előtakarékoskodó kedvezményezettet nevez meg, eltérő megállapodás hiányában az elhelyezett betét és időarányos kamata felett a megtakarítás időtartama alatt a lakás-előtakarékoskodó rendelkezik. A lakáskölcsön folyósításakor, illetve a betét lakáscélú felhasználása esetén a nagykorú kedvezményezett a betét, a támogatás, a jóváírt kamatok, valamint a lakáskölcsön feletti rendelkezési jogot megszerzi.

(2) Természetes személy lakás-előtakarékoskodó elhalálozása esetén az örökös, illetve a kedvezményezett az elhalálozott szerződő fél helyébe léphet.

(3) A lakás-előtakarékoskodó személye a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével csak akkor változtatható, ha az új lakás-előtakarékoskodó az eredeti lakás-előtakarékoskodó közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].

(4) A lakás-előtakarékoskodó három hónapot meghaladó keresőképtelenség, katonai szolgálat, munkanélküliség esetén, vagy egyéb, az általános szerződési feltételekben rögzített fontos okból jogosult a szerződésben vállalt betételhelyezést szüneteltetni. A szüneteltetés időtartama a megtakarítási időbe nem számít bele.