A lakáskölcsön nyújtására és az áthidaló kölcsönre vonatkozó szabályok

10. § (1) A lakástakarékpénztár a lakáskölcsönt a kiutalási összegből folyósítja. A kiutalási összeg a következő részekből áll: a lakás-előtakarékoskodók által befizetett betétek, a betétekre jóváírt kamatok, a jóváírt állami támogatás és annak kamatai, valamint a már lakáskölcsönt kapott lakás-előtakarékoskodók, illetve kedvezményezettek tőketörlesztései.

(2) A lakástakarékpénztár az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek haladéktalanul jelentést tesz, ha az adott kiutalási időpontban a kiutalási összegből nem tudja azoknak a lakás-előtakarékoskodóknak, illetve kedvezményezetteknek a lakáskölcsön igényét sem kielégíteni, akik a szerződéses összeg 55%-át már megtakarították, elérték a minimális értékszámot, és a megtakarítási idejük elérte a 4 évet. Ebben az esetben a lakástakarékpénztár a folyósítandó lakáskölcsön fedezetére az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével kölcsönt is felvehet. Amennyiben az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a továbbiakban nem látja biztosítottnak a szerződések teljesíthetőségét, a Hpt. szerinti intézkedéseket tesz, és bírságot szabhat ki.

11. § (1) A lakástakarékpénztár a (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő áthidaló kölcsönt nyújthat a lakáskölcsöntől eltérő feltételekkel legfeljebb a szerződéses összeg erejéig.

(2) Az áthidaló kölcsön olyan kölcsön, amelyet a lakástakarékpénztár kizárólag lakás-előtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek nyújthat lakáscélú felhasználásra, amennyiben a lakás-előtakarékoskodó a szerződéses összegnek legalább 25%-át már megtakarította, és a megtakarítási ideje elérte a két évet.

(3) A lakástakarékpénztár áthidaló kölcsönt akkor nyújthat, ha a szerződésekből származó kötelezettségeit szerződésszerűen folyamatosan teljesíti.

(4) A lakás-előtakarékoskodó az áthidaló kölcsönt a lakástakarékpénztár által kiutalt szerződéses összegből fizeti vissza.

A lakástakarékpénztár biztonságos működése

12. § A lakástakarékpénztár a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtésen és hitelnyújtáson, valamint áthidaló kölcsön nyújtásán kívül kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:

a) a lakástakarékpénztár szavatoló tőkéjének összesen 10%-át meg nem haladó mértékig tulajdoni részesedést szerezhet, kizárólag a Hpt. szerinti járulékos vállalkozásokban,

b) a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtési tevékenységhez kapcsolódóan pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) végezheti.

13. § (1) A lakástakarékpénztár által felvett kölcsönök, illetve az általa kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (a továbbiakban együtt: felvett kölcsönök) állománya a 10. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével nem haladhatja meg a folyósított áthidaló kölcsöneinek állományát. A felvett kölcsönök állománya - beleértve a 10. § (2) bekezdésben foglalt esetet is - a kölcsönfelvételkor, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor nem haladhatja meg a betétállomány 40%-át.

(2) A felvett kölcsönök állományának alakulásáról a lakástakarékpénztár a folyamatos adatszolgáltatás körében jelentést tesz az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek.

14. § A 6. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti lakás-előtakarékoskodókkal kötött szerződések együttes szerződéses összege a szerződéskötés időpontjában nem haladhatja meg a lakástakarékpénztár összes szerződéséből eredő szerződéses összeg 15%-át.

15. § (1) A lakástakarékpénztár a kiutalási összeget a (2)-(5) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével a betétek visszafizetésére, a betétekre jóváírt kamat és állami támogatás kifizetésére, az állami támogatás után jóváírt kamat kifizetésére, a lakáskölcsönök nyújtására és a lakáskölcsönök nyújtására szükség esetén általa felvett kölcsön tőketörlesztésére és e kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott számított hozamának kifizetésére használhatja fel.

(2) A lakástakarékpénztárnak a kiutalási összeg (1) bekezdésben meghatározott célokra fel nem használt része (a továbbiakban: szabad eszköz) tárgynegyedév első napján meglévő állományának legalább 50%-át készpénzben, számlapénzben, illetőleg a Magyar Állam által kibocsátott kötvényben vagy kincstárjegyben kell tartania.

(3) A lakástakarékpénztár szabad eszközei tárgynegyedév első napján meglévő állományának legfeljebb 20%-át helyezheti ki egy évnél nem hosszabb lejáratra devizabelföldi hitelintézeteknél.

(4) A lakástakarékpénztár szabad eszközei tárgynegyedév első napján meglévő állományának legfeljebb 20%-át használhatja fel áthidaló kölcsönök nyújtására.

(5) A lakástakarékpénztár szabad eszközei tárgynegyedév első napján meglévő állományának legfeljebb 25%-át fektetheti be jelzáloghitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe.

16. § (1) A lakás-előtakarékoskodók érdekének védelmében a szabad eszközök 15. § (2)-(5) bekezdése szerinti kihelyezésének hozamából a lakástakarékpénztár ráfordításai között elszámolva kiegyenlítési céltartalékot képez, illetve az előző évben megképzett kiegyenlítési céltartalékot kiegészíti tárgyév december 31-én.

(2) A kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összegét a 15. § (2)-(5) bekezdése szerint kihelyezett szabad eszközök tárgyévi hozamának és a szabad eszközök tárgyévi átlagos állományának a kollektív kamat mértékével meghatározott kamatösszegének a különbözeteként kell kiszámítani.

(3) Amennyiben a meglévő kiegyenlítési céltartalék és a (2) bekezdés szerint számított kamatkülönbözet meghaladja a tárgyév december 31-i betétállomány 10%-át, a lakástakarékpénztár nem köteles a 10%-ot meghaladó mértékben a meglévő kiegyenlítési céltartalékot kiegészíteni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kiegyenlítési céltartalékot a 10. § (2) bekezdése alapján felvett kölcsön után a tárgyévben időarányosan fizetendő kamat és az e kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott, a tárgyévre időarányosan számított kamata különbözetének kiegyenlítésére kell a lakástakarékpénztárnak felhasználnia.

17. § A lakástakarékpénztár az általa nyújtott lakáskölcsönt jelzálog bejegyeztetésével, illetve szükség esetén más biztosítékok kikötésével biztosítja.

Az általános szerződési feltételek

18. § (1) A lakástakarékpénztár üzletszabályzatában köteles a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtési és hitelnyújtási tevékenység és az áthidaló kölcsön nyújtásának általános szerződési feltételeit meghatározni úgy, hogy az legalább a következőket tartalmazza:

a) a lakás-előtakarékoskodó és a lakástakarékpénztár által teljesítendő szolgáltatások mértéke és gyakorisága, továbbá a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei,

b) a szerződés alapján teljesítendő betételhelyezés után járó kamat mértéke,

c) a lakáskölcsön igénybevételének feltételei, a minimális megtakarítási hányad, a minimális értékszám, a hitelképesség vizsgálata során figyelembe vett szempontok, a lakáskölcsön megtagadásának esetei,

d) a lakáskölcsön kamatozása, illetve a teljes hiteldíj mértéke,

e) a lakáskölcsönt igénylők között felállított sorrend meghatározásának módja, a kiutalásra kerülő szerződések meghatározása, a lakáskölcsön esedékessége és folyósításának lebonyolítása,

f) a szerződés módosításának, különösen a szerződéses összeg felemelésének vagy csökkentésének, illetve a rendkívüli betételhelyezés feltételei és jogkövetkezményei,

g) a szerződés felmondásának esetei és jogkövetkezményei,

h) a betételhelyezés szüneteltetésének feltételei és maximális időtartama, valamint a betét átruházásának feltételei,

i) az áthidaló kölcsön igénybevételének lehetőségei,

j) a lakáscélú felhasználás bizonyításának okiratai.

(2) A lakástakarékpénztár köteles általános szerződési feltételeit oly módon meghatározni, hogy azok hosszú távon biztosítsák a lakás-előtakarékoskodók és a lakástakarékpénztár által vállalt kötelezettségek összhangját.

(3) Az általános szerződési feltételek módosításához az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélye szükséges.

A lakástakarékpénztár felügyelete

19. § (1) A lakástakarékpénztár biztonságos működése és az ügyfeleinek érdekében az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a lakástakarékpénztárhoz - a működési engedély kiadásától számított 2 éven belül - ellenőrt nevez ki.

(2) Az ellenőr a helyszínen ellenőrzi az általános szerződési feltételek, különösen a hiteligény elbírálására és a szerződéses összeg kiutalására, valamint a lakáskölcsön folyósítására vonatkozó előírások betartását. A lakástakarékpénztár köteles az ellenőr számára a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni, valamint az ellenőrzés során szükséges üzleti könyvekhez, jelentésekhez, adatokhoz való hozzáférést biztosítani.

(3) Az ellenőr a (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során feltárt jogsértés vagy hiányosság esetén az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnél intézkedések megtételét, illetve bírság kiszabását kezdeményezi.

20. § A lakástakarékpénztár szerződési állományát az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével más lakástakarékpénztárra ruházhatja át.

A lakás-előtakarékosság állami támogatása

21. § (1) A devizabelföldi lakás-előtakarékoskodót, illetve a kedvezményezettet - legfeljebb az első nyolc megtakarítási év során - a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakás-előtakarékoskodó kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt. Az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét a Kormány rendeletben határozza meg.

(2) Az állami támogatás feltétele, hogy a lakás-előtakarékoskodóval kötött szerződésben szereplő lakáskölcsön kamatának mértéke ne haladja meg a 10%-ot.

(3) Ugyanazon személy javára, egy naptári évben csak egy szerződés után igényelhető az állami támogatás.

(4) A lakásszövetkezet, illetve a társasház közös képviselője által a közös tulajdonú részek felújítása céljából kötött szerződések esetében a (3) bekezdést nem kell alkalmazni.

(5) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában a társasházi lakás tulajdonosa, illetve a lakásszövetkezet tagja által kötött szerződés esetén a lakásszövetkezet, illetve a társasház közös képviselője által a közös tulajdonú részek felújítása céljából kötött szerződés után igénybe vett állami támogatást nem kell figyelembe venni.