1996. évi CXV. törvény

a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról1

1. § A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában vállalkozó minden olyan jogi személy, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez (ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosító intézetet is), de nem tartozik a (2) és (3) bekezdésben felsoroltak közé.”

2. § Az Szt. 3/A. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„e) konszolidálásba bevont vállalatok: az anyavállalat, a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalat, a tőkerészesedés alapján bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen.”

3. § Az Szt. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni.”

4. § Az Szt. 5. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A vállalkozók esetében az (1) bekezdés szerinti beszámoló a következő lehet:]

„d) egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés.”

5. § (1) Az Szt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 8/A. § (1) bekezdése értelmében anyavállalatnak minősül, továbbá az a vállalkozó, amely a közös vezetésű vállalkozásban a 8/A. § (1) bekezdése szerinti jogosultságokkal tőkerészesedés alapján rendelkezik.”

(2) Az Szt. 8/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésébe az anyavállalatot, minden leányvállalatot - a 8/E. § kivételével -, továbbá a közös vezetésű vállalkozást - a 61/F. és 61/G. §-ok alapján bevontak kivételével - be kell vonni.”

6. § Az Szt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § Egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést készíthet az az iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele - két egymást követő évben - nem haladja meg az 50 millió forintot, függetlenül az általa foglalkoztatottak létszámától és a mérlegfőösszegtől.”

7. § Az Szt. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 8. § szerinti vállalkozónak, illetve ezen vállalkozó leányvállalatának, közös vezetésű vállalkozásának a 3. számú melléklet szerint továbbrészletezett éves beszámolót kell készítenie, a 71. § (1) bekezdése szerint letétbe helyeznie, a 72. § szerint közzétennie, és a 8/D. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően minden olyan adatot szolgáltatni köteles, amely adat az összevont (konszolidált) éves beszámoló, illetve az összevont (konszolidált) üzleti jelentés készítéséhez az anyavállalatnak szükséges.”

8. § (1) Az Szt. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosító intézet, a befektetési alap, a betétbiztosítási alap, az intézményvédelmi alap, a befektetővédelmi alap, az ügyfélvédelmi alap, a tőzsde, az elszámolóház, valamint a közraktár könyvvezetésének és éves beszámolókészítésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza.”

(2) Az Szt. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő (5)-(6) bekezdés lép:

„(5) Az egyéb szervezetek által alapított intézmények könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettségét - e törvény és a vonatkozó kormányrendelet, valamint más jogszabály rendelkezései alapulvételével - a létrehozó szervezet állapítja meg, és az eltérhet a létrehozóra érvényes előírásoktól.

(6) A kormányrendelet az (1)-(4) bekezdésben jelölt szervek tekintetében azokat a sajátos szabályokat tartalmazhatja, amelyek - egyéb jogszabályi előírásokból következően - eltérnek a vállalkozókra előírt szabályoktól, de nem ellentétesek e törvény alapelveivel. A kormányrendelettel nem érintett törvényi előírások az (1)-(4) bekezdésben jelölt szerveknél - a kormányrendeletben meghatározott sajátosságokon túlmenően - érvényesek.”

9. § (1) Az Szt. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A könyvvezetés a 77-87. §-okban foglaltak figyelembevételével az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet.”

(2) Az Szt. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó, a (4) bekezdésben foglaltak kivételével, továbbá a költségvetés alapján gazdálkodó szerv és a Magyar Nemzeti Bank.”

10. § Az Szt. 14. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő - a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát.

(4) A számviteli politika keretében rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek [15. § (14), 72. § (6) bekezdés], az ellenőrzés, az önellenőrzés során jelentősebb összegű hibának [18. § (3) bekezdés], adósonként együttesen kisösszegűnek [27. § (1) bekezdés], nem jelentősnek [31. § (3) bekezdés], fajlagosan kisértékűnek [39. § (5) bekezdés].

(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:

a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;

b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;

c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;

d) a pénzkezelési szabályzatot.

(6) Az (5) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettség alól mentesül az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó, továbbá a 34. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt el nem érő vállalkozó.”

11. § (1) Az Szt. 15. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni (az egyedi értékelés elve). A beszámoló elkészítése során - a (13)-(15) bekezdésben foglaltak alapján - az egyedi értékelés elve e törvény szerinti esetekben sajátosan érvényesülhet.”

(2) Az Szt. 15. §-a a következő (13)-(15) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni (tartalom elsődlegessége a formával szemben elve).

(14) Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit (lényegesség elve).

(15) A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel (költség-haszon összevetésének elve).”

12. § Az Szt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentősebb - a mérleg főösszegének 1 százalékát vagy 500 millió forintot meghaladó - összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.”

13. § Az Szt. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 85. §-a szerinti devizakülföldinek minősülő társaságokat is, az éves beszámolót, illetve a könyveket magyar nyelven, a társasági szerződésben rögzített konvertibilis devizában kell elkészíteni, illetve vezetni. Az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam listája szerinti devizaegységben kell megadni.”

14. § Az Szt. 22. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke is. Ez esetben, ameddig ez az érték nem kerül leírásra, addig az adózott eredményből csak akkor lehet osztalékot (részesedést) fizetni, ha az adózott eredmény (beleértve az eredménytartalékot is) az alapítás-átszervezés aktivált értékéből még le nem írt összeg levonása után arra fedezetet nyújt.”

15. § (1) Az Szt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aktív időbeli elhatárolásként kell a kamatbevételekkel szemben kimutatni a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítő - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott évre, időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki.”

(2) Az Szt. 24. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni.