II. Fejezet

Az atomenergia alkalmazásának általános szabályai

Szabályozás és irányítás

6. § (1) Az atomenergia biztonságos alkalmazásának irányítása és felügyelete a Kormány feladata.

(2) Az e törvényben foglalt kormányzati feladatok végrehajtásáról a Kormány az Országos Atomenergia Bizottság (a továbbiakban: OAB) és az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH), valamint az érintett miniszterek útján gondoskodik.

7. § (1) Meglévő nukleáris létesítmény tulajdonjogának megszerzéséhez és a használat bármilyen jogcímen való átengedéséhez a Kormány előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.

(2) Új nukleáris létesítmény és radioaktív hulladéktároló létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez, illetőleg meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.

8. § (1) A OAB az atomenergia békés célú alkalmazása terén döntés-előkészítő, koordinatív és külön jogszabályban meghatározott ügyekben döntéshozó, valamint ellenőrző feladatokat ellátó bizottság. Az OAB tagjai az atomenergia alkalmazása területén a törvény alapján hatósági feladatokat ellátó minisztériumok és központi közigazgatási szervek vezető tisztségviselői. Az OAB tagjait az érintett miniszterek és központi közigazgatási szervek vezetői az OAB elnökének egyetértésével jelölik ki, és mentik fel. Az OAB elnökét a Kormány tagjai közül a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel.

(2) Az OAB

a) döntés-előkészítő feladatkörében állást foglal az atomenergia alkalmazására irányuló kormányzati előterjesztések és programok elvi kérdéseiben, az atomenergia biztonságos alkalmazását szolgáló hatósági rendszerrel, a nukleáris biztonsággal és sugárvédelemmel kapcsolatos országos és nemzetközi jelentőségű ügyekben; figyelemmel kíséri a nemzetközi fejlődés általános irányait az atomenergia alkalmazása területén és ennek alapján javaslatot alakít ki a szükséges hazai intézkedésekre;

b) koordináló jogkörében összehangolja az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő tevékenységet, amely a törvényben meghatározott minisztériumok, az OAH és más központi közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik;

c) ellenőrzési jogkörében figyelemmel kíséri az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jogszabályok érvényesítését és a hatósági jogkörök gyakorlását; az ellenőrzés megállapításai alapján intézkedéseket kezdeményez, javaslatot tesz a jogszabályok szükség szerinti módosítására, illetve megalkotására.

(3) Az OAB az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó döntésekkel kapcsolatos állásfoglalásait és javaslatait a Kormány elé terjeszti.

(4) Az OAH az atomenergia békés célú alkalmazása területén a Kormány irányításával működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező központi közigazgatási szerv, amely előzetesen véleményezi az atomenergia alkalmazásával összefüggő jogszabályokat és hatósági előírásokat. Az OAH főigazgatóját és helyetteseit a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel.

(5) Az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő kormányzati, hatósági és nukleárisbaleset-elhárítási intézkedések tudományos megalapozásának biztosítása érdekében az OAB és OAH munkáját Tudományos Tanács segíti.

(6) A Kormánynak az OAH feletti felügyeletét az OAB elnöke látja el. Az OAH irányításának és felügyeletének biztosítania kell a nukleáris biztonság szempontjainak elsődleges érvényesítését.

(7) Az OAB elnöke az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról - ideértve a 7. § (2) bekezdésében foglalt előkészítő tevékenységet is - évente beszámol az Országgyűlésnek.

9. § (1) A hatóság rendszeres ellenőrzések, elemzések és helyszíni vizsgálatok lefolytatásával győződik meg arról, hogy az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítmények, berendezések műszaki állapota, valamint üzemeltetése megfelel a kockázat elfogadható mértéke alapján meghatározott biztonsági követelményeknek és a hatósági engedélyekben előírtaknak.

(2) Az engedélyesnek és a hatóságnak a nukleáris létesítmények biztonságát, a biztonsági követelmények teljesítését, a kockázat mértékét a létesítést és az üzembe helyezést megelőzően, valamint - figyelembe véve az üzemi tapasztalatokat és a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket - a teljes üzemidő alatt rendszeres időközönként teljeskörűen elemeznie, értékelnie kell, és annak eredményét nyilvánosságra kell hoznia.

Az atomenergia alkalmazójának feladatai

10. § (1) Az atomenergia biztonságos alkalmazásáért, a biztonsági követelmények betartásáért az atomenergia alkalmazója felelős.

(2) Az engedélyes - tevékenységi körében - köteles az atomenergia biztonságos alkalmazásához, a biztonság fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges műszaki-technológiai, anyagi és személyi feltételeket biztosítani, továbbá a sugárzási viszonyokat a tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint tapasztalatokkal összhangban folyamatosan ellenőrizni. A környezeti sugárzási viszonyok ellenőrzésének eredményeiről rendszeresen - legalább havonta - tájékoztatni kell a lakosságot.

(3) Az engedélyes - figyelembe véve üzemeltetési tapasztalatait és a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket - köteles folyamatos tevékenységet végezni a biztonság növelésére.

(4) Az atomerőmű, valamint a radioaktív hulladéktároló engedélyese a létesítmény környezetében lévő települések lakosságának rendszeres tájékoztatása érdekében elősegíti társadalmi ellenőrzési és információs társulás létrehozását, annak tevékenységéhez támogatást adhat.

11. § (1) Az atomenergia alkalmazása körében csak olyan személy foglalkoztatható, aki rendelkezik a külön jogszabályokban meghatározott iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, és kielégíti a foglalkoztatás egyéb jogszabályban előírt feltételeit, továbbá megfelel az előírt egészségügyi követelményeknek.

(2) Nukleáris létesítményekkel, valamint nukleáris rendszerekkel és berendezésekkel kapcsolatos tevékenységek körében csak azok az intézmények, szervezetek, valamint a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetek működhetnek, amelyek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel rendelkeznek.

III. Fejezet

Hatósági engedélyezés, ellenőrzés és felügyelet

Az engedélyezés általános rendje

12. § (1) Az atomenergia alkalmazása körébe tartozó tevékenységre vonatkozó hatósági eljárásban - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az első fokú ügyintézési határidő a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nukleáris biztonsági engedélyezési eljárás esetén legfeljebb hat hónapig meghosszabbítható.

13. § Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatban szükséges közmeghallgatás tekintetében a külön jogszabályokban előírtakat kell alkalmazni.

14. § (1) Engedély határozott vagy határozatlan időre, valamint bizonyos feltételekhez kötötten adható. A határozott időre adott engedély kérelemre meghosszabbítható.

(2) Az engedély érvényét veszti, ha

a) az abban meghatározott időtartam lejár, vagy az engedélyben meghatározott feltételek nem teljesültek;

b) a nukleáris berendezés, illetve a nukleáris létesítmény az engedélyezett időtartamon belül, az engedélyben meghatározottnál hosszabb ideig folyamatosan üzemen kívül áll.

(3) A hatóság az engedélyt visszavonhatja, vagy az engedély érvényességi idejét korlátozhatja, ha az engedély megadása alapjául szolgáló biztonsági körülményeknek, illetve a kockázat mértékének a megváltozását állapította meg.

(4) Az OAH az engedélyt visszavonhatja, vagy engedély érvényességi idejét korlátozhatja, ha a nukleáris létesítménynek, vagy a nukleáris rendszernek és berendezésnek a nukleáris biztonságot érintő átalakítását az átalakítási engedélyben foglaltaktól eltérően vagy engedély nélkül végezték el.

15. § (1) Az engedély, valamint a kockázat elfogadható mértékét figyelembe vevő biztonsági szabályzatok előírásainak megtartását, illetőleg az atomenergia alkalmazásának biztonságosságát az engedélyező hatóság köteles rendszeresen ellenőrizni, és az észlelt rendellenességek megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkedni, vagy intézkedést kezdeményezni.

(2) Az engedélyekről és az ellenőrzések eredményeiről a hatóság nyilvántartást vezet.

(3) Az OAH jogszabály, biztonsági szabályzat megsértése, kötelezően alkalmazandó szabvány vagy az előzőek alapján kiadott egyedi hatósági engedélyben foglaltak betartásának elmulasztása esetén az engedélyest bírság megfizetésére kötelezheti.

(4) A bírság mértékéről és a kiszabott bírságokból befolyt összeg felhasználásáról külön jogszabály rendelkezik.

(5) Nem szabható ki bírság a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a hatóság tudomására jutásától számított 6 hónapon, illetőleg attól a naptól számított 2 éven túl, amely napon a kötelezettnek eleget kellett volna tennie az e törvényben megállapított kötelezettségének.

16. § (1) A nukleáris anyagokról, a radioaktív anyagokról és készítményekről - ideértve a radioaktív hulladékokat is - központi nyilvántartást kell vezetni, amelynek adatai statisztikai célokra is felhasználhatók.

(2) A nukleáris anyagok, a radioaktív anyagok és készítmények nyilvántartásának szabályait külön jogszabályok állapítják meg.

(3) A központi nyilvántartáson kívül saját nyilvántartást és üzemeltetési feljegyzést (dokumentációt) köteles vezetni az atomenergia minden olyan alkalmazója, amely a törvény hatálya alá tartozó radioaktív vagy nukleáris anyaggal külön jogszabályokban meghatározott tevékenységeket végez.

Az OAH hatásköre, a szakhatóságok közreműködése
a nukleáris létesítmények engedélyezési eljárásában

17. § (1) Az OAH alapvető feladata az atomenergia biztonságos alkalmazásával, különösen a nukleáris anyagok és létesítmények biztonságával, a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos hatósági feladatok, valamint az ezekkel kapcsolatos tájékoztatási tevékenység összehangolása, illetve ellátása.

(2) Az OAH hatáskörébe tartozik:

a) a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, átalakításához, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;

b) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági ellenőrzése;

c) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése;

d) a nukleáris berendezés tekintetében a tervezéssel, gyártással, szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, átalakítással (javítással), külföldről való behozatallal, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel kapcsolatos tevékenységek nukleáris biztonsági, valamint műszaki sugárvédelmi engedélyezése és ellenőrzése;