b) a behajtási tevékenységet végző igazgatási szervek hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére 600 millió forint,

c) a működési célú informatikai fejlesztésre 400 millió forint,

d) beruházási kiadásokra, a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elhelyezésének részleges megoldására 776 millió forint,

e) az egészségbiztosítási kiadások takarékos és hatékony felhasználását segítő ellenőrzési rendszerek (vény- és táppénz-ellenőrzési rendszer, jogosultság ellenőrzésére hivatott rendszer) fejlesztésére 244 millió forint,

f) a Világbanki Program hazai költségeire - a Kormány egyetértésével - 1346 millió forint

fordítható.”

23. § A KT. 8. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) Az egészségügyi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, költségvetési rend szerint gazdálkodó intézmények tartozásainak visszatérítendő működési célú előleg formájában történő részbeni rendezésére szolgáló célelőirányzat 4000 millió forint.”

24. § A KT. 8. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

„(18) A törvényben meghatározott mértéket meghaladó kincstári egységes számla igénybevétele miatt fizetett kamatkiadás előirányzata 2000 millió forint.”

III. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER
ÖSSZEVONT KÖLTSÉGVETÉSÉT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK

25. § A KT. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó bevételi főösszege 936 102 millió forint, kiadási főösszege 996 218 millió forint, hiánya 60 116 millió forint.”

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. § A KT. 1., 2., 5., 6., 7., 8. és 10. számú mellékleteinek helyébe az e törvény 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. számú mellékletei lépnek.

27. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg, a KT. 4. §-a (1) bekezdésében és a (2) bekezdésének bevezető szövegében a „9974” szövegrész helyébe „9892” szövegrész lép, a KT. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „3900” szövegrész helyébe a „3818”, az „1995” szövegrész helyébe az „1795” szövegrész lép, az „1905” szövegrész helyébe a „2023” szövegrész lép, a KT. 9. §-a (2) bekezdésében és a (2) bekezdésének bevezető szövegében a „13 900” szövegrész helyébe „14 000” szövegrész lép, a KT. 9. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „9456” szövegrész helyébe a „9355” szövegrész lép, a KT. 9. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „800” szövegrész helyébe a „2346” szövegrész lép, és hatályát veszti a KT. 3. §-a (9) bekezdése és 8. §-a (14) bekezdése, a KT. 3. § (5) bekezdése, valamint a 8. § (13) bekezdése „az f) pont tekintetében az előirányzat a tényleges kiadás mértékéig használható fel” szövegrésszel egészül ki.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az AT. 4. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „továbbá a gyermeknevelési támogatás” szövegrész helyébe a „továbbá a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás” szövegrész lép. Ezt a rendelkezést valamennyi, a gyermekgondozási segély utáni 6%-os nyugdíjjárulék befizetés címén 1996-ban elszámolt összegre alkalmazni kell.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Egészségbiztosítási Alapból gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások átmeneti szabályozásáról szóló 1996. évi XC. törvény.

28. § (1) A KT. 8. §-ának (1) bekezdése szerinti, az egészségügyi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, költségvetési rend szerint gazdálkodó intézmények tartozásainak visszatérítendő, működési célú előleg (a továbbiakban: finanszírozási előleg) formájában történő rendezését szolgáló előirányzatból az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) azokat az egészségügyi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményeket részesítheti, amelyek

a) 1995-ben és 1996-ban az OEP-pel kötött finanszírozási szerződés alapján finanszírozásban részesültek, és ez az összeg képezte az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos intézményi bevételük legalább 50%-át, és

b) 1996. szeptember 30-án a lejárt szállítói tartozásuk - kivéve a beruházással, felújítással kapcsolatos tartozásokat - az Egészségbiztosítási Alapból származó 1995. évi tényleges bevétel 5%-át meghaladja.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tartozások kiegyenlítése - a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete közreműködésével - az OEP által meghatározott egységes elvek szerint, a tartozásállomány összetételének figyelembevételével differenciált mértékben történik.

(3) A finanszírozási előleg mértékének megállapítása az OEP által az egészségügyi intézménnyel és az egészségügyi intézmény tulajdonosával megkötött szerződés alapján történik.

(4) A finanszírozási előlegből a rendezendő adósság egy részét, az OEP a nagy beszállítók részére közvetlenül átutalhatja.

(5) A finanszírozási előleg visszatérítésére (a továbbiakban: törlesztés) a (3) bekezdés szerinti szerződés megkötését követő 6. hónaptól kezdődően, legfeljebb 24 havi részletben kerül sor. A törlesztés havi összege nem haladhatja meg a tárgyhónapban esedékes finanszírozási összeg 5%-át. Ellátási érdekből a törlesztés idejétől és összegétől - a népjóléti miniszter előzetes egyetértésével - el lehet térni. A finanszírozás során levont törlesztési összeget az OEP elkülönítetten kezeli, felhasználásáról az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetéséről szóló törvény rendelkezik.

(6) A (3) bekezdés szerinti szerződésben rögzíteni kell

a) a finanszírozási előleg összegét;

b) a finanszírozási előlegnek a havi finanszírozási összegekből történő levonásának módját, a törlesztés idejét, havi összegét meghatározó százalékos arányt;

c) az egészségügyi intézmény és tulajdonosa kötelezettségvállalását

ca) az OEP részére a szerződés megkötésével egyidejűleg átadott, az adósságcsökkentés módjára és ütemezésére, továbbá az intézmény gazdálkodásának hatékonyságát megalapozó intézkedési tervben foglaltak teljesítésére,

cb) a finanszírozási előleg adósságrendezést szolgáló kizárólagos felhasználására;

d) a tulajdonos kötelezettségvállalását

da) a finanszírozási előleg visszafizetésére,

db) a szerződésben foglaltak végrehajtásának rendszeres ellenőrzésére,

dc) az adósság okának, és amennyiben szükséges a személyes felelősségnek megállapítására.

(7) Az Egészségbiztosítási Alap kezelője 1997. január 31-ig beszámol az (1)-(6) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról a Kormánynak és az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságának.

1. számú melléklet az 1996. évi CXX. törvényhez

„1. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi költségvetési mérlege

BEVÉTELEK