1996. évi CXXI. törvény

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról1

1. § Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § Az államháztartás részét képező társadalombiztosítás a társadalom közös - biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő - kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere, az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései alkotják.”

2. § Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap, amely az érvényességi időtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendő várható bevételeket (költségvetési kiadásokat és költségvetési bevételeket) előirányzatként, illetve előirányzat-teljesítésként tartalmazza. Az alrendszerek tulajdonát képező, illetve rendelkezésére álló pénzeszköz év végi záróállománya - kincstári körbe tartozók esetén az előirányzat-maradvány -, illetve annak forrásként történő számbavétele a következő év költségvetésében eredeti előirányzatként, a folyó évi költségvetési bevételek között a helyi önkormányzati alrendszer kivételével nem tervezhető, a folyó évi költségvetési kiadások forrásául azonban - jogszabályban meghatározott módon - megjelölhető és elszámolható. A pénzeszközök - kincstári körbe tartozók esetén az előirányzat-maradvány - év végi záróállománya felhasználására, az áthúzódó kiadások teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat a társadalombiztosítási alrendszer és az alapok esetében törvény, a helyi önkormányzatok esetében törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet, egyébként kormányrendelet állapítja meg.”

3. § Az Áht. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket - a 18/B. § (2) bekezdésében meghatározott megelőlegezési és likviditási hitelek kivételével -, illetve bevételként azok visszatérülését.”

4. § Az Áht. 8/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek értékpapírok kibocsátásával és visszavásárlásával, hitelek felvételével és törlesztésével, szabad pénzeszközök - törvényben szabályozott - betétként való elhelyezésével és visszavonásával kapcsolatos, költségvetési előirányzatként, illetve annak teljesítéseként el nem számolható és meg nem jeleníthető finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások teljesítésével járnak együtt, és a pénzeszközök változását eredményezik. A devizában felvett, illetve törlesztett adósságnak a felvételkor, illetve törlesztéskor érvényesített devizaárfolyammal - az árfolyamfedezeti műveletek figyelembevétele mellett - meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, illetve finanszírozási kiadásként elszámolni.”

5. § Az Áht. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fizetési kötelezettséget előíró jogszabály rendelkezik arról, hogy a bevétel az államháztartás mely alrendszere, szervezete javára számolható el, illetve mely alrendszert, továbbá törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján mely államháztartáson kívüli szervezetet illeti meg.”

6. § Az Áht. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az eredeti, illetve módosított (a továbbiakban: jóváhagyott) előirányzatokon felül képződő többletbevételek felhasználásának és az előirányzatok módosításának szabályait törvény, illetve külön törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet tartalmazza.”

7. § Az Áht. 14. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az államháztartás alrendszerei hiányának államadósságot növelő rendezését, továbbá tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendő támogatást vissza nem térítendő támogatássá átalakítani, illetve bármely más módon államadósságot növelő újabb kötelezettséget vállalni kizárólag a költségvetésük útján, előirányzattal megtervezve lehet. Az alapok adott évi hiányából a 18/B. § (2) bekezdés szerint nyújtott megelőlegezési, likviditási hitellel finanszírozott rész a központi költségvetés adósságát növeli.

(2) A központi költségvetés adóssága kizárólag a központi költségvetés hiányának finanszírozási szükséglete miatt változhat, kivéve a kincstári egységes számla előző év december 31-éhez képest bekövetkező állományváltozásából adódó adósságnövekedést és a központi költségvetés devizaadóssága árfolyamváltozásából eredő, forintban kifejezett összegének változását.”

8. § (1) Az Áht. 18/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokon kívül a Magyar Állam nevében gondoskodik a finanszírozási műveletek, a készpénzgazdálkodás, az államadósság kezelése és az azzal való gazdálkodás, az államadósság törlesztése és megújítása, az állam által vállalt kezességek és nyújtott hitelek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, illetve a követelések érvényesítése jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról. A Kincstár a központi költségvetés nevében a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból - a költségvetési törvényben meghatározott mértékben, célra és feltétellel - megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami pénzalapoknak, valamint a helyi önkormányzatoknak, továbbá a költségvetési törvényben adott felhatalmazás szerinti megállapodásban meghatározott mértékben, célra és feltételekkel, tárgyévi lejárattal (visszatérítési kötelezettséggel) a megyei és regionális fejlesztési tanácsoknak.”

(2) Az Áht. 18/B. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő, új (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és szolgáltatási felelősségébe tartozó szervezetek (a továbbiakban: kincstári kör) számára kötelezően igénybe veendő térítésmentes szolgáltatásként teljesíti. A Kincstár jogosult a kincstári körbe tartozók és a kincstári számlatulajdonosok külön rendelkezése nélkül is számláik megterhelésével továbbhárítani a postai pénzügyi szolgáltatások számlával igazolt díját, amelyet a kincstári kör, illetve a kincstári számlatulajdonosok készpénzátutalási forgalma után, a Kincstárhoz benyújtott számlában részletezve, a kötelezetteket azonosító módon feltüntetve érvényesítenek.

(5) A kincstári körbe tartoznak

a) a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek és a rendelkezésükbe utalt előirányzatok, az alapok,

b) a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági formában működtetett szervei.

(6) A társadalombiztosítási költségvetési szervek finanszírozását a kincstári körre vonatkozó szabályok szerint kell végezni.

(7) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számláit a Kincstár a külön jogszabály szerint meghatározott sajátosságok figyelembevételével térítésmentes szolgáltatásként vezeti.”

9. § (1) Az Áht. 18/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Kincstár a számlatulajdonosok rendelkezési jogának biztosítása mellett a 18/B. § (3) bekezdésében foglalt bankszámla-vezetési tevékenységét a megyei és regionális területfejlesztési tanácsok, illetve ezek munkaszervezetei, az Országos Rádió és Televízió Testület, a Műsorszolgáltatási Alap, továbbá az Országgyűlés, a Kormány által alapított közalapítványok esetében kötelező jelleggel, valamint a 12/A. § (4) bekezdésében foglalt letéti kezeléssel összefüggésben térítésmentes szolgáltatásként végzi.”

(2) Az Áht. 18/C. §-a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A Kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti a 18/B. § (5)-(6) bekezdésében és a (6) bekezdésben meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott olyan beszedési megbízást, amely jogerős bírósági, államigazgatási határozaton, vagy jogszabály által meghatározott azonnali beszedési megbízás útján teljesítendő fizetési kötelezettségen alapul.”

10. § Az Áht. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § A központi költségvetés bevételeit képezik - a 10. §-ban foglaltaknak a központi költségvetést illető részén túl - a privatizációból származó, a költségvetési törvényben meghatározott bevételek; törvény eltérő rendelkezése hiányában a koncessziós szerződésekből - ide nem értve a kizárólagos önkormányzati tulajdon működtetésére, illetve kizárólagos önkormányzati tevékenységek gyakorlására vonatkozó koncessziós szerződéseket - származó bevételek; a központi költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek; a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból a központi költségvetési alrendszerbe tartozó szervek részére, illetve az általuk ellátott feladatok támogatására belföldre pénzben beérkezett külföldi segélyekből és adományokból, továbbá egyéb forrásokból származó bevételek. A privatizációból származó bevételeknek a központi költségvetést megillető összegén felüli részének felhasználásáról a költségvetési törvényben kell rendelkezni.”

11. § (1) Az Áht. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok az adott költségvetési cím

a) működési célú előirányzatain belül a törvényi kiemelt előirányzatok között év közben, összesen - az Országgyűlés által megállapított előirányzati összeghez képest - éves hatását tekintve - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - legfeljebb a cím eredeti működési célú előirányzatai összegének 10%-át kitevő mértékben,

b) a felhalmozási célú előirányzatain belül - a törvényi előirányzatok között - év közben, korlátozás nélkül

csoportosíthatók át a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében.

A működési előirányzatokon belül az a) pontban meghatározott mértéken felüli, illetve azt túllépő előirányzat-átcsoportosítást, továbbá működési és a felhalmozási célú előirányzatok között átcsoportosítást a Kormány engedélyezhet. Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési címet egy költségvetési szerv alkotja, az a) pontban meghatározott előirányzat-átcsoportosításra - a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének és a Kincstárnak az egyidejű tájékoztatása mellett - az adott költségvetési szerv vezetője jogosult. Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési címet több költségvetési szerv alkotja, a címen belüli, kizárólag egy adott költségvetési szerv előirányzatait érintő, éves szinten a költségvetési szerv eredeti működési célú előirányzatai összegének legfeljebb 10%-át kitevő mértékű előirányzat-átcsoportosításra - a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének és a Kincstárnak az egyidejű tájékoztatása mellett - az adott költségvetési szerv vezetője jogosult. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az e bekezdésben szabályozott intézményi hatáskörű előirányzat-átcsoportosítás jogát indokolt esetben, az érintett intézmény és a Kincstár egyidejű írásbeli értesítése mellett magához vonhatja.”