(2) Az Áht. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, kezelési költségeit, a rendelkezési jogosultságokat - ha a költségvetési törvény eltérően nem rendelkezik - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.”
(3) Az Áht. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően - a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a Kormány rendeletében meghatározott módon, előirányzat-módosítással a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében csoportosíthatók át. A fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezethez tartozó címhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő átcsoportosítása az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján hajtható végre.”
12. § Az Áht. a következő új 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) A központi költségvetésben a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványai elszámolása és jóváhagyása keretében a 93. § (3) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben a Kormány a költségvetési év Országgyűlés által megállapított költségvetési előirányzatait az előirányzat-maradványok teljes - az elvonandó és felhasználható - összegével megnövelheti. Az előirányzat-módosítást a Kormány nevében a pénzügyminiszter a fejezet előirányzat-maradvány elszámolása alapján - a 93. § (3) bekezdésében foglalt intézményi hatáskörű módosításokra is figyelemmel - hajtja végre.
(2) A Kormány a központi beruházások tárgyévi előirányzatát a tárgyévet megelőző év előirányzat-maradványaival - az érintett beruházások folyamatosságának biztosítása érdekében - megnövelheti. Az előirányzat-módosítást a Kormány nevében a pénzügyminiszter a fejezet központi beruházási előirányzatai teljesítésének elszámolása alapján hajtja végre.
(3) A központi beruházások tárgyévet megelőző évi előirányzat-maradványainak a (2) bekezdésben meghatározotton felüli összegének törlésére vagy ezen összeggel más fejezet beruházási előirányzatának megnövelésére a Kormány jogosult.”
13. § Az Áht. 27. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, a § jelenlegi szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:
„(2) A zárszámadási törvényben kell bemutatni a költségvetési évet megelőző évi előirányzat-maradványnak a költségvetési évben történő felhasználását, és ennek a költségvetési év költségvetési egyenlegére gyakorolt hatását.”
14. § Az Áht. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségvetési fejezetek között az előirányzatok célját, rendeltetését megváltoztató átcsoportosítást - ide nem értve az általános tartalék felhasználását, a központi költségvetési szervek átszervezésével, felügyeletének megváltoztatásával, költségvetési feladatok, kötelezettségek fejezetek közötti megállapodáson alapuló átadásával-átvételével, az előre nem tervezhető beruházási, felújítási feladatok felmerülésével összefüggő előirányzat-átcsoportosítást - az Országgyűlés hajthat végre.”
15. § Az Áht 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés a költségvetési törvénnyel hatalmazza fel a Kormányt a központi költségvetésben előírt bevételek beszedésére, és a kiadások teljesítésére.”
16. § Az Áht. 33. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kezesség vállalását az arra az évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mérték terhére kell elszámolni, amely évben a kezesség alapjául szolgáló jogszabály vagy kormányhatározat kihirdetésre, illetve közzétételre kerül.”
17. § Az Áht. 38/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38/A. § (1) A Kormány az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének a tervezettől tartósan és jelentős mértékben eltérő, kedvezőtlen alakulása, vagy megelőző intézkedésként ezt közvetlenül előidéző körülmények bekövetkezése esetén a központi költségvetésben, az alapoknál - a Munkaerőpiaci Alap esetében az Országos Munkaerőpiaci Tanács véleményének előzetes kikérésével -, és a társadalombiztosítási alrendszerben - a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat (a továbbiakban: társadalombiztosítási önkormányzatok) véleményének előzetes kikérésével - előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon előirányzatok kivételével, amelyeknek évközi megváltoztatási jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján tett intézkedések - a társadalombiztosítási alrendszert érintők kivételével - együttes hatása meghaladja az érintett előirányzatok 10%-át és a költségvetés kiadási főösszegének 0,1%-át, akkor a Kormány a megtett intézkedésekről az Országgyűlést 30 napon belül jelentésben tájékoztatja.
(3) A társadalombiztosítási alrendszert, illetve a Munkaerőpiaci Alapot érintő, az (1) bekezdés szerinti intézkedésekről - függetlenül azok mértékétől - a Kormány az Országgyűlés mellett haladéktalanul tájékoztatja a társadalombiztosítási önkormányzatokat, illetve az Országos Munkaerőpiaci Tanácsot is.”
18. § (1) Az Áht. 48. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénzügyminiszter)
„g) gondoskodik a kincstári körbe tartozók költségvetései végrehajtásának pénzügyi lebonyolításáról, a hiány finanszírozásáról, figyelemmel kíséri a költségvetési előirányzatok és a költségvetési létszámkeret teljesülésének alakulását, a tervezettől jelentős eltérés esetén a Kormánynál intézkedéseket kezdeményez, tartósan magas tartozásállomány esetén kincstári biztost jelöl ki, illetve a 98. § (4) bekezdése szerinti szervek, testületek költségvetési szervei esetében kezdeményezi a Kormánynál az e törvény szerinti intézkedéseket;”
(2) Az Áht. 48. §-a a következő új q) ponttal egészül ki:
(A pénzügyminiszter)
„q) a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének, zárszámadásának, a 86/B. § (3) bekezdésében szabályozott tartalék felhasználási javaslatainak a Kormány hatáskörébe tartozó kérdéseiben döntés-előkészítő, koordináló feladatot lát el, előkészíti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési és zárszámadási törvénytervezeteit.”
19. § Az Áht. 49. §-ának g) pontja helyébe a következő új rendelkezés lép:
(A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha törvény másként nem rendelkezik -)
„g) jóváhagyja - a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó rendeletben foglaltak szerint - a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szervek tekintetében a felülvizsgálat után jóváhagyott előirányzat-maradványnak a 93. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felhasználását és az előirányzatok ezzel kapcsolatos módosítását, valamint engedélyezi az előirányzat-maradvány felhasználásával összefüggő egyéb előirányzat-módosításokat;”
20. § Az Áht. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a felügyelete alá tartozó fejezet és a hatáskörébe tartozó alap költségvetésének részletes tervezetét a költségvetési irányelvek szerint állítja össze.”
21. § Az Áht. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány szeptember 30-ig benyújtja az Országgyűlésnek a következő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot, és ehhez tájékoztatási céllal az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket mellékel. A fejezeti részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait október 15-ig kell az Országgyűlésnek benyújtani.”
22. § Az Áht. 54. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az alapot a hasonló vagy kapcsolódó célú, rendeltetésű fejezeti kezelésű előirányzatokkal is - a Kormány rendelete szerint - összehangoltan kell felhasználni.”
23. § (1) Az Áht. 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi költségvetésből
a) a helyi önkormányzatok részére átengedett személyi jövedelemadó, normatív állami hozzájárulás, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi támogatások összegét a helyi önkormányzati költségvetési szervek által utalványozott, a személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok és hozzájárulások (a továbbiakban: közterhek) beszámítását követően (nettó módon) 13 részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével kell folyósítani,
b) az a) pontban megjelölt előirányzatokon felül a költségvetési törvény egyéb nettó módon utalandó előirányzatokat is meghatározhat.”
(2) Az Áht. 63. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:
„(5) Ha a (2) bekezdésben foglalt források a nettósítás során beszámítandó, a külön jogszabályban rögzített közterhekre nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi, és éven belül a következő hónapokban kiutalandó nettó összegből levonja. Ha a decemberi nettó finanszírozás után is marad fenn megelőlegezendő összeg, akkor arra a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen.”
24. § Az Áht. 64. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követően a költségvetési törvény előírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív költségvetési hozzájárulásokkal, a címzett és céltámogatásokkal, illetve az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatásokkal. A jogtalanul igénybe vett összeget törvényben meghatározott módon teljes egészében vissza kell fizetni.
(2) A helyi önkormányzat a költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot fizet a jogtalanul igénybe vett teljes összeg után a központi költségvetés részére, ha az általa igénybe vett normatív állami hozzájárulás és egyéb állami támogatások legalább 5 százalékkal meghaladják az őt ténylegesen megillető összeget, valamint, ha a címzett és a céltámogatást és az egyéb támogatásokat nem a törvényben megjelölt feladatra használja. A jogtalanul igénybe vett összeg visszafizetését és a kamatokat kormányrendeletben szabályozott módon, jogcímenként kell nyilvántartani.”
25. § Az Áht. 79. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: