1996. évi CXXIV. törvény

a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről1

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1997. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1997. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés az 1997. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 2 561 607,5 millió forintban, azaz kettőmillió-ötszázhatvanegyezer-hatszázhét egész öttized millió forintban,

b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből származó bevételek nélkül - 2 251 896,0 millió forintban, azaz kettőmillió-kettőszázötvenegyezer-nyolcszázkilencvenhat millió forintban,

c) hiányát 309 711,5 millió forintban, azaz háromszázkilencezer-hétszáztizenegy egész öttized millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli kiadások szerint tagolva, e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli bevételek szerint tagolva, e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését e törvény 1. és 2. számú mellékleteinek a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságának törlesztése és a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezetei tartalmazzák.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.

(2) A központi költségvetésnek, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 82. §-ában meghatározott hitelei 1997-ben érvényes kamatlába 8,18%.

5. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által az MNBtv. 20. §-a szerint nyújtott kamatmentes forinthitel 1996. december 31-én fennálló teljes állományának és az MNBtv. 22. §-a alapján kibocsátott államkötvények állománya e § (2) bekezdésében meghatározott részének lecserélésére 1997. január 2-i hatállyal devizahiteleket vegyen fel. Az ezen adósságcsere keretében felvehető hitel - 1996. december 31-i, az MNB által meghatározott hivatalos devizaárfolyamon számított - összegét úgy kell meghatározni, hogy az egyezzen meg az MNB 1996. december 31-én fennálló nettó devizaadósságával.

(2) Az MNBtv. 22. §-a alapján kibocsátott államkötvények állományából akkora rész cserélhető le, hogy annak és az MNBtv. 20. §-a alapján keletkezett, kamatmentes forinthitel teljes állományának együttes összege a felvételre kerülő devizahitelek összegével egyezzen meg.

(3) A forintadósság devizaadósságra történő átalakítása módját a pénzügyminiszter - a Kormány döntésével összhangban - az MNB elnökével együttesen határozza meg. Az adósságcsere technikai lebonyolítására legkésőbb 1997. február 17-ig kerül sor 1997. január 2-i hatállyal.

(4) A forintadósság devizaadósságra történő átalakítása során az Állami Számvevőszéknek (a továbbiakban: ÁSZ) folyamatosan meg kell küldeni az adósságcserére vonatkozó dokumentumokat, illetve ellenjegyzés céljából a hitelszerződéseket.

(5) Az adósságcsere végrehajtásáról 1997. június 30-ig tájékoztatni kell az Országgyűlést. A tájékoztatáshoz be kell mutatni az ÁSZ véleményét is.

(6) A pénzügyminiszter és az MNB elnöke 1997. június 30-ig tájékoztatja az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottságát a belföldi és külföldi adósságkezelés kialakult rendszeréről, a Pénzügyminisztérium és az MNB között kialakított munkamegosztásról.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS CÉLTARTALÉK-ELŐIRÁNYZATAI

6. § (1) A társadalombiztosítási járulék alapjának szélesítésével, az egészségügyi hozzájárulás bevezetésével, az 1997. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri kifizetésekkel, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-ában megállapított ösztöndíj társadalombiztosítási járulékával, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 44. §-ának (2) és (4) bekezdése alapján végrehajtott illetménykiegészítés-emelésekkel, a Ktv. 46. §-ának (2) bekezdésében és 48. §-ának (5) bekezdésében, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁSZtv.) 14. §-ának (8) bekezdésében megállapított vezetői, illetve idegennyelv-tudási pótlék emeléssel, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 103. §-ának (3) bekezdésében, illetve 103/A. §-ában foglaltakkal, valamint - a közigazgatás reformjával összefüggően - a Ktv. 43. §-a (5) bekezdésében, továbbá az ÁSZtv. 14. §-ának (13) bekezdésében foglaltakkal, a Ktv. 44. §-a (2) bekezdésében megjelölt szerveknél az alapilletménytől való eltéréssel kapcsolatos többletkiadások részbeni, illetve teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoportján. Az előirányzat a központi költségvetési szerveknél (a továbbiakban ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) és a helyi önkormányzatoknál használható fel.

(2) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében saját bevétel fedezi, illetve azon munkavállalóik után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék a Magyar Rádió Rt.-nél és a Magyar Televízió Rt.-nél együttesen legfeljebb 500 millió forint erejéig, a költségvetési intézmények átalakulásából származó - a létszámcsökkenéssel kapcsolatos - kötelezettségek teljesítését is szolgálja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti céltartalékra 8000 millió forintot kell év közben átcsoportosítani, csökkentve valamennyi fejezet - ideértve a 41. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölteket is - előirányzatát támogatásuk arányában, fejezeten belül differenciáltan. A támogatáscsökkentés számításánál figyelmen kívül kell hagyni a 41. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-e) pontjaiban, (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban megjelölt jogcímeken, az I. Országgyűlés fejezet, 1. cím, 1. alcímén és a 10-12. címeken, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcímén, a XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 2. és 8. előirányzat-csoporton, a XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 11. alcímén, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, 12. cím, 4. alcímén, a helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai, valamint a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítés jogcímeken jóváhagyott előirányzatokat, továbbá a nemzetgazdasági elszámolások, a beruházási célprogramok, a kiemelt jelentőségű beruházások, a kormányzati rendkívüli kiadások előirányzatait.

(5) A Külkereskedelmi szolgálat feladatainak átszervezésével kapcsolatos kiadásokra 1100 millió forint szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcím, 4. Külszolgálat előirányzat-csoporton.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

7. § (1) A pénzintézetekben, illetve a nem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után 1997. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) Az ÁPV Rt. 1997. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából 50 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az ezt meghaladó privatizációs bevételt - az e törvény 11. számú mellékletében részletezett ráfordítási és tartalékképzési előirányzatok, valamint az 59. § (3)-(4) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítése után - az államadósság törlesztésére kell fordítani. Az államadósság e bekezdés szerinti csökkentésének módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.

(3) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén 10 000 millió forint osztalék jellegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(4) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitel- és kötvénykibocsátásra 1997. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.

(5) Az ÁPV Rt. - a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése alapján és az abban meghatározott mértékig - az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő pénzbeli térítés nélküli vagyonátadás keretében még át nem adott vagyont a hozzárendelt vagyona terhére, pénzbeli térítés nélkül adja át, figyelembe véve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) által teljesített vagyonátadást is.

(6) Az ÁPV Rt. által történt, az 1996-1997. években a belterületi föld értéke alapján alapítói jogon a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések összesen 61 000 millió forintot, a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján, figyelemmel a Priv. tv. 71. §-ának (1) bekezdésére, és az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésének mértékére is, összesen 32 000 millió forintot tehetnek ki.

(7) A Magyar Állam tulajdonában és az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő földterületekből, a Győr-Gönyű-i országos közforgalmú kikötő létesítésére kijelölt, terület-felhasználási engedély alapján a Gönyű helységet érintő 10. tulajdoni lapszámú, 094/4., 094/5. és 094/6. hrsz-ú, összesen 76 ha 2646 m2 földterületet az ÁPV Rt. a Priv. tv. 35. §-a c) pontjában foglaltakra tekintettel térítésmentesen adja át a KVI részére. Az ÁPV Rt.-től átvett földterületekre a KVI a térítésmentes vagyonkezelésre vonatkozó szerződést a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal köti meg. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a földterületet kizárólag az országos közforgalmú kikötő működtetési céljaira jogosult felhasználni.