(2) Az Et. 9. §-a új (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés jelölése (7) bekezdésre módosul:
„(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerint lekötött kapacitáson azért nem biztosítható az egészségügyi szolgáltatás, mert a finanszírozási szerződést kötött egészségügyi szolgáltató év közben
a) jogutód nélkül megszűnik,
b) működési engedélyét a finanszírozott feladatok egy része vagy egésze tekintetében visszavonják,
c) szolgáltatási köre megváltozik
az OEP - az (5) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - dönt, hogy mely más egészségügyi szolgáltató kapacitását köti le az a)-c) pontokban érintett feladatok ellátására.
(5) Az OEP, amennyiben a feladat ellátására kötelezett fenntartó más intézményében kívánja a feladatot ellátni, illetve más fenntartóval megállapodik az ellátási kötelezettség átvételéről és a másik intézménye, illetve a feladatot átvállaló által fenntartott egészségügyi szolgáltató
a) az átvállalt feladat tekintetében működési engedéllyel rendelkezik,
b) a megyei tisztifőorvos igazolja az OEP felé, hogy a szolgáltatás helyének változása a feladatot átadó szolgáltatóhoz viszonyítva hasonló hozzáférhetőséggel biztosított
a kapacitáslekötési megállapodást és a finanszírozási szerződést az eredeti finanszírozási szerződésben foglaltak szerinti összetételben, változatlan finanszírozási feltételekkel megköti.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezések irányadók a finanszírozási szerződések megkötésére, amikor az ellátási kötelezettség körébe tartozó feladatokat év közben orvosi magángyakorlatot folytató orvos vagy egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult vállalkozás veszi át.”
19. § Az Et. 10. §-a (4) bekezdésének utolsó két mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az előzetes befogadásra vonatkozó döntést az Egészségbiztosítási Önkormányzat a kapacitáslekötési megállapodások megkötésére vonatkozó 1996. évi LXIII. törvény 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel hozza meg, melyről az éves kapacitás-lekötési megállapodások megkötésével egyidejűleg tájékoztatja a szolgáltatót. A szakellátást nyújtó kapacitások befogadására is a kapacitáslekötési megállapodások megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
20. § (1) Az Et. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja elmarad.
(2) Az Et. 12. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[(1) A gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz szállítására kiszolgáltatására irányuló szerződésben meg kell határozni]
„c) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz azonosítására szolgáló paramétereket.”
(3) Az Et. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[(1) Az E. Alap kezelője az E. Alapból finanszírozott szolgáltatások szerződés szerinti teljesítése érdekében ellenőrző hálózatának]
„a) (fő)orvosai útján jogosult a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeit, illetve a betegdokumentáció alapján az ellátás szakmai szabályok szerinti minőségét és az ellátás igénybevételének indokoltságát ellenőrizni,”
21. § (1) Az Et. 14. §-ának (3) bekezdése a következőképpen módosul:
„(3) Az E. Alap kezelője, a természetbeni ellátások éves költségvetési előirányzatán belül az egyes ellátások arányának változását figyelembe véve, a népjóléti miniszter egyetértésével átcsoportosíthat, vagy kijelölheti azon összetartozó előirányzatokat, amelyeket együttesen kíván kezelni. Az átcsoportosítás szükségességét a társadalombiztosítási alapok éves költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben részletesen indokolni kell.”
(2) Az Et. 14. §-a (4) bekezdésének első mondata a következőképpen módosul:
„Az E. Alap kezelője a fejlesztésből belépő új kapacitásokon nyújtott ellátásra, a vele természetbeni, egészségügyi szolgáltatások nyújtására szerződött intézmények finanszírozására előleget folyósíthat.”
22. § Az Et. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A háziorvosi ellátás finanszírozása korcsoportos fejkvóták megállapításával, a szakképesítés, a gondozási feladatok, a területi viszonyok és a területi ellátási kötelezettség figyelembevételével olyan relatív rendszerben történik, amely az ellátás szakmai színvonalát veszélyeztető mértékű teljesítményre irányuló érdekeltsége degressziós szorzók útján csökkenti.
(2) A háziorvosi szolgálatok, különösen csoportpraxisok járóbeteg-szakellátási feladatkörbe tartozó szolgáltatásokat is vállalhatnak, korlátozott, lakosságszám arányos mértékben, szakmai normatívák alapján az 1996. évi LXIII. törvény 1. számú mellékletében foglalt területi finanszírozási normák terhére.
(3) A háziorvosi szolgálat működtetője köteles a szolgálat működtetésére az E. Alapból kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezelni, és azt csak a szolgálat céljaira használhatja fel. Az E. Alapból kapott összeget a szolgálat működtetője nem használhatja fel a háziorvosi szolgálat működtetésével kapcsolatos igazgatási kiadásai fedezetére. Eltérő célú felhasználás a szerződés módosítását vagy felmondását eredményezi.
(4) A háziorvosi szolgáltatások körét és szakellátási szolgáltatások normatíváit a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.”
23. § Az Et. 16. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„16. § (1) A fogászati ellátás az ellátandó lakosságszámmal arányos fix összeggel, 1997. július 1-jétől a fogászati alapellátás az ellátandó lakosság korcsoportos összetétele szerint korrigált fix összeggel és a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott szolgáltatások tekintetében a nyújtott ellátások teljesítmény-pontértéke alapján kerül finanszírozásra.
(2) A járóbeteg-szakellátás - ideértve 1997. július 1-jétől a fogászati szakellátást is - a (3) bekezdés szerinti fix összeggel és
a) nyújtott ellátások teljesítmény-pontértéke és/vagy
b) az általuk ellátott feladat
alapján kerül finanszírozásra.
(3) A fix összegű finanszírozás arányát és szabályait kormányrendeletben kell meghatározni.
(4) A járóbeteg-szakellátás szolgáltatásainak és szolgáltatás-csoportjainak pontszámrendszerét a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.”
24. § Az Et. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A fekvőbeteg-szakellátás intézményeiben az aktív minősítésű osztályokon nyújtott ellátás finanszírozása fix összeggel és
a) az ellátást indokló fődiagnózis,
b) a fődiagnózis által indikált beavatkozások,
c) a főbetegséghez társult betegségek, és
d) a beteg életkora,
e) az a)-d) pont alapján indokolt ráfordítások
alapján képzett súlyszámok figyelembevételével havonta történik. A súlyszámrendszert a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) Az országos és regionális szakfeladatot ellátó intézmények fix összegű bevételét - a progresszív betegellátásból eredő többletfeladatok fedezetéül - meg lehet emelni, azonban ez a korrekció nem haladhatja meg az aktív fekvőbeteg-ellátás előirányzatának 2%-át.
(3) Az egy súlyszám országos forint alapértékét az éves költségvetésben rendelkezésre álló keret alapján - figyelembe véve a (2) bekezdés fedezetére szolgáló előirányzatot és a (4) bekezdés szerinti fix összeget - az OEP havonta állapítja meg az országos teljesítmények figyelembevételével.
(4) Az (1) bekezdés szerinti fix összegű finanszírozás arányát és szabályait kormányrendeletben kell meghatározni.”
25. § Az Et. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A fekvőbeteg-szakellátás intézményei a krónikus minősítésű osztályokon nyújtott ellátás után a (2) bekezdés szerinti fix összeggel és a teljesített ápolási napok alapján részesülnek szakmánként országosan egységes ápolási díjban.
(2) A fix összegű finanszírozás arányát és szabályait kormányrendeletben kell meghatározni.
(3) A krónikus ellátások napi díjának országosan egységes forint alapértékét a rendelkezésre álló keret alapján az OEP havonta állapítja meg az országos teljesítmények figyelembevételével.”
26. § (1) Az Et. 19. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Feladathoz rendelt finanszírozás kerül alkalmazásra]
„b) gondozóintézetekben végzett gondozás,”
(2) Az Et. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg új (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A büntetés-végrehajtás által fenntartott egészségügyi intézményeknél az Egészségbiztosítási Alap kezelője feladathoz rendelt finanszírozást alkalmaz. Az éves előirányzat összege az intézményfinanszírozás körében érvényesülő átlagos kiadásnövekedéssel megemelt szintre hozott bázisra számított átlagos növekedéssel azonos.”
„(4) Az ellátott esetek számbavételén alapuló finanszírozási rendszer kerül alkalmazásra az országosan általánosan nem elterjedt, korlátozott számban nyújtható ellátások területén.
(5) Az ellátott esetek számbavételén alapuló, valamint a progresszív ellátás legmagasabb szintjén sem gyakori, egyedi esetek - beleértve a nem sürgősségi külföldi kezeléseket is - finanszírozásának feltételeit kormányrendelet szabályozza.”
27. § (1) Az Et. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyes finanszírozási technikák bevezetésének előkészítése céljából a Népjóléti Minisztérium szakmai fejlesztési programjában részt vevő egészségügyi szolgáltatók szerződés szerinti finanszírozása mellett az OEP a népjóléti miniszter felkérése alapján ellátja a szakmai programmal kapcsolatos, a finanszírozási rendszerhez történő illesztés lehetőségét biztosító elemzési, adatkezelési és adatszolgáltatási feladatokat.”
(2) Az Et. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi ellátásra az E. Alapból kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli, és azt csak a finanszírozási szerződésbe foglalt feladatokra használhatja fel. Az alapellátási szolgálat működtetője az E. Alapból kapott összeget a szolgálat működtetésével kapcsolatos igazgatási kiadásokra nem fordíthatja.”
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
28. § Az AT 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a költségvetése címekre, alcímekre tagozódik. Címet alkotnak a szabályozási szempontból összetartozó előirányzatok, címként jelenik meg a központi költségvetés támogatása is. A költségvetési törvényben szereplő címek - ide nem értve az alcímeket - címrendet képeznek. A címrend évközbeni megváltoztatása az Országgyűlés kizárólagos hatásköre.”