1996. évi CXXVII. törvény

a nemzeti hírügynökségről1

Az Országgyűlés a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága érdekében a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) A nemzeti hírügynökség - e törvény keretei között - önállóan határozza meg a hírügynökségi tevékenység tartalmát, és ezért felelősséggel tartozik.

(2) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, gyorsnak, hitelesnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.

(3) A nemzeti hírügynökség köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat.

2. § (1) A nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatai:

a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,

b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára az egyéni és közösségi jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez,

c) közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában,

d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a Parlamentben képviselettel rendelkező pártok Országgyűléssel összefüggő tevékenységéről, és a Kormány tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,

e) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól,

f) rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,

g) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életéről,

h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról,

i) rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez,

j) a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről archívumában gondoskodik, azokat szakszerűen összegyűjti, tárolja, gondozza, és az azokhoz való hozzáférhetőségét biztosítja,

k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.

(2) Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő készültségi erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetőleg az Alkotmány 19/D. és 19/E. §-án, valamint 35. §-ának (3) bekezdésén alapuló törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben - kötelezhetik a nemzeti hírügynökséget a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetőleg közzétételt megtilthatnak. A közzétételkor a forrást egyértelműen meg kell nevezni.

(3) A nemzeti hírügynökséget a közszolgálati tevékenységért a 21. § (1) bekezdésének h) pontja alapján jóváhagyott díjszabás szerint megállapított díjazás vagy költségtérítés illeti meg. E törvény alapján a nemzeti hírügynökség - az (1) bekezdés h) és i) pontjában, valamint a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - ingyenes szolgáltatásra nem kötelezhető.

A Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság

3. § (1) A nemzeti hírügynökségi tevékenység ellátására az állam nevében az Országgyűlés egyszemélyes részvénytársaságként megalapítja a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságot (a továbbiakban: részvénytársaság).

(2) A részvénytársaságra e törvényben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályait kell alkalmazni.

(3) A részvénytársaságnak egy forgalomképtelen részvénye van.

(4) A részvénytársaság alapító okiratát az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmados szavazatával fogadja el. A részvénytársaság működésének és szervezetének e törvényben nem szabályozott kérdéseit az alapító okiratban kell meghatározni.

4. § A részvénytársaság vonatkozásában e törvény eltérő rendelkezése hiányában az Országgyűlés gyakorolja az alapítói, illetve részvényesi jogokat.

A részvénytársaság elnöke

5. § A részvénytársaság ügyvezetését az elnök látja el. A részvénytársaságnál igazgatóság nem működik, az elnök gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Gt. a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.

6. § (1) A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára kinevezi és felmenti a részvénytársaság elnökét.

(2) Az elnök megbízatása öt évre szól. Az elnök megbízatásának lejártát követően egy ízben ismételten pályázatot nyújthat be.

(3) A részvénytársaság elnökévé az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Szakmai gyakorlatnak tekintendő a tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvélemény-kutatási tevékenység.

(4) Nem nevezhető ki a részvénytársaság elnökévé, aki a kinevezést megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, politikai államtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, polgármester, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.

(5) Az elnöki tisztséget pályázat útján kell betölteni.

(6) A részvénytársaság Tulajdonosi Tanácsadó Testülete (a továbbiakban: TTT) (17. §) köteles a pályázati hirdetményt legkésőbb az előző elnök megbízatási időtartamának leteltét megelőző százhuszadik napig közzétenni a Művelődési Közlönyben és egy országos napilapban.

(7) A TTT a pályázati határidő leteltétől számított harminc napon belül a pályázatokat elbírálja, és az elnöki tisztségre jelölt személy (személyek) pályázatát előterjeszti a miniszterelnökhöz. A miniszterelnök a jelöltre (több jelölt esetén a jelöltek közül) tesz kinevezési javaslatot a köztársasági elnök részére.

(8) A pályázati feltételeknek megfelelő pályázat hiányában a TTT a pályázatok elbírálását követően tizenöt napon belül ismételten pályázatot ír ki. Az új pályázat elbírálására a (2)-(4) és (6)-(7) bekezdések rendelkezései irányadóak.

7. § (1) Az elnök megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) lemondással,

c) felmentéssel,

d) az összeférhetetlenség kimondásával,

e) az elnök halálával.

(2) A lemondást írásban kell közölni a köztársasági elnökkel és a miniszterelnökkel.

(3) Felmentéssel szüntethető meg a megbízatás, ha az elnök neki fel nem róható okból, több mint három hónapon át folyamatosan nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.

(4) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás,

a) ha az elnök neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, és így veszélyezteti az 1-2. §-ban foglalt követelmények megvalósítását,

b) ha az elnök bűnösségét - szabadságvesztés kiszabásával - jogerős ítélet állapította meg.

(5) A felmentésre a miniszterelnök a TTT kezdeményezése alapján tesz javaslatot.

(6) Ha az elnökkel szemben megbízatásának gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, köteles azt megszüntetni. Az összeférhetetlenségi ok fennállását a TTT határozatával állapítja meg. Ha az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalától számított tíz napon belül az összeférhetetlenségi okot az elnök nem szünteti meg, a TTT kezdeményezésére a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök megállapítja, hogy az elnök megbízatása megszűnt. Az elnök az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkört nem gyakorolhatja.

(7) Az elnökkel szemben indult büntetőeljárásról a nyomozó hatóság a TTT-t értesíti. A köztársasági elnök - a TTT kezdeményezése alapján - a miniszterelnök javaslatára az elnököt a tisztségéből eredő jogköre gyakorlása alól a bűncselekmény jogerős elbírálásáig felfüggesztheti.

8. § (1) Az elnök a megbízatási ideje alatt nem lehet:

a) országgyűlési képviselő,

b) párt tagja,

c) az Országos Rádió és Televízió Testületnek (a továbbiakban: Testület) tagja, elnöke, a Testület Panaszbizottságának tagja, a TTT tagja,

d) műsorszolgáltatással, illetőleg lapkiadással, lapterjesztéssel, hírügynökségi tevékenységgel, reklámtevékenységgel, közvéleménykutatással foglalkozó gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag,

e) gazdasági társaság vezető testületének, illetve felügyelő bizottságának tagja, továbbá olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, amely a részvénytársasággal üzleti kapcsolatban áll.

(2) Az elnök a megbízatás ideje alatt tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb keresőfoglalkozást nem folytathat, a részvénytársaságtól e jogcímeken sem jogosult díjazásra.

(3) Az elnök pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet.

(4) Az elnök a kinevezésétől számított tíz napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, ennek megtörténtéig megbízatásából eredő jogkörét nem gyakorolhatja. Az elnök - a tevékenységének megkezdése előtt - írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

9. § Az elnök évente írásban beszámol az Országgyűlésnek a részvénytársaság tevékenységéről, ennek keretében kerül sor a mérleg és eredménykimutatás jóváhagyására. Az elnök beszámolóját a részvénytársaság felügyelő bizottságának véleményével együtt kell az Országgyűlés elé terjeszteni. A beszámolóhoz mellékelni kell az Állami Számvevőszék elnökének jelentését a részvénytársaság tevékenységéről.

10. § Az elnök kinevezi az alelnököket és gyakorolja a részvénytársaság dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat.