11. § Az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a közgyűjteménynek nem minősülő dokumentumok vonatkozásában az elnök a Testülettel egyetértésben külön szabályzatban állapítja meg.

A felügyelő bizottság

12. § (1) A részvénytársaság ügyvezetését öttagú felügyelő bizottság ellenőrzi. Jogában áll az elnöktől, a részvénytársaság dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a részvénytársaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a társaság költségére megvizsgáltatni.

(2) A részvénytársaság belső ellenőrzési szervezete a felügyelő bizottság irányítása alá tartozik.

13. § (1) A felügyelő bizottság tagjai:

a) az Országgyűlés által választott elnök és egy tag,

b) a TTT által választott tag,

c) a munkavállalók által választott két tag.

(2) A felügyelő bizottság elnökét az Országgyűlés ellenzéki, a másik tagot a kormánypárti képviselőcsoportjai jelölik.

(3) A felügyelő bizottság tagjára irányadóak - a 8. § (1) bekezdésének b) és e) pontja kivételével - a 8. § (1), (3) és (4) bekezdésének rendelkezései azzal, hogy a felügyelő bizottság tagja nem lehet politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, valamint nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a részvénytársasággal.

(4) A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása négy évre szól. A felügyelő bizottság működése addig tart, amíg az új felügyelő bizottság az (1) bekezdésben foglaltak szerint megalakul.

(5) A felügyelő bizottsági tagot - a 7. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával - a választásra jogosult hívja, illetve hívhatja vissza. A felügyelő bizottsági tag a választásra jogosultnak, a felügyelő bizottság pedig az Országgyűlésnek tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.

14. § A felügyelő bizottság maga állapítja meg működésének szabályait.

15. § A felügyelő bizottság szervezetére, működésére egyebekben az alapító okirat előírásai az irányadók.

16. § A felügyelő bizottság hatáskörébe tartozik:

a) egymilliárd forintnál vagy a tervezett éves forgalom tíz százalékánál magasabb értékű szerződésekhez előzetes tárgyalási felhatalmazás megadása,

b) hitelfelvétel, illetve háromszázmillió forintnál vagy a tervezett éves forgalom három százalékánál nagyobb értékű szerződések előzetes jóváhagyása,

c) ingatlanelidegenítés, illetve százmillió forint feletti vagyoni értékű jog elidegenítésének engedélyezése.

A részvénytársaság Tulajdonosi Tanácsadó Testülete

17. § (1) A TTT a részvénytársaság javaslattevő, véleményező, tanácsadó és e törvényben meghatározott esetben döntést hozó szerve.

(2) A TTT tagjait az Országgyűlés választja a képviselők több mint felének szavazatával, egyenként.

(3) A TTT tagjainak felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik úgy, hogy minden képviselőcsoport legalább egy jelöltjét meg kell választani.

(4) A jelöltekre vonatkozó javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő nyolc napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani.

(5) Ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal másik (többi) képviselőcsoportja(i) jelölhetnek. A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani, és az új választást tizenöt napon belül meg kell tartani. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább tíz százalékát.

(6) Nem akadálya a TTT megalakulásának, ha a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal valamelyike nem állít jelöltet.

(7) A TTT-t négyévi időtartamra választják. Ha a TTT megbízatásának ideje alatt a kormánypárti és az ellenzéki képviselőcsoportok tekintetében változás következik be, ez a TTT tagjainak megbízatását nem érinti, új jelölés alapján azonban új tagokat kell választani a TTT megbízatásának hátralévő idejére. Ha az adott oldal képviselőcsoportjai nem tudnak közös jelölt(ek) állításában megállapodni, a jelölést sorsolással kell eldönteni.

18. § A TTT tagjává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár választható, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Szakmai gyakorlatnak tekintendő a tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvélemény-kutatási tevékenység.

19. § (1) A TTT tagjára irányadóak - a 8. § (1) bekezdésének b) pontja kivételével - a 8. § (1), (3) és (4) bekezdésének rendelkezései azzal, hogy a TTT tagja nem lehet politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője, valamint nem állhat munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a részvénytársasággal.

(2) A TTT tag megbízatásának megszűnésére megfelelően irányadóak a 7. § rendelkezései azzal, hogy a lemondást az Országgyűlés elnökének kell bejelenteni, a megbízatás megszüntetését, ideértve az összeférhetetlenségi ok fennállásának megállapítását is, továbbá a TTT tagjának a tisztségéből eredő jogköre gyakorlása alól való felfüggesztését a TTT érintett tagját jelölő képviselőcsoport - ennek megszűnése esetén bármely képviselőcsoport - kezdeményezheti, az egyébként a TTT-t, illetve a köztársasági elnököt megillető döntési jogköröket pedig az Országgyűlés gyakorolja.

20. § (1) A TTT a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább negyedévente ülésezik. A TTT ügyrendjét maga állapítja meg.

(2) A TTT elnökét a kormánypárti, elnökhelyettesét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik.

(3) A TTT tagjainak szavazati joga egyenlő. Az ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. A határozat meghozatalához a jelenlévők többségének szavazata szükséges. A jelenlevők 2/3-ának szavazata szükséges a 21. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban foglaltakhoz.

(4) Ha a pályázatok elbírálására megállapított határidőt követő tizenöt napon belül a TTT nem tud javaslatot tenni a részvénytársaság elnöki tisztségére, és új pályázat kiírásáról sem tud dönteni, e határidő utolsó napján megbízatása megszűnik. Az Országgyűlés harminc napon belül új TTT-t választ. Ennek során az előző TTT tagja nem jelölhető.

(5) A TTT ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit titkársága látja el, a titkárság szervezetére és működésére vonatkozó további szabályokat az alapító okirat állapítja meg.

21. § (1) A TTT feladat- és jogköre:

a) a részvénytársaság elnöki tisztségére a pályázati szempontok meghatározása és a nyilvános pályázati felhívás kiírása,

b) javaslat a miniszterelnök részére a részvénytársaság elnökének kinevezésére és felmentésére,

c) a részvénytársaság elnöke díjazásának megállapítása,

d) a felügyelő bizottság egyik tagjának megválasztása, a felügyelő bizottsági tagok díjazásának megállapítása,

e) a részvénytársaság könyvvizsgálójának megbízása, megbízásának felmondása, díjazásának megállapítása,

f) a részvénytársaság elnöke pályázatában foglalt célkitűzések megvalósításának folyamatos ellenőrzése és évenkénti értékelése,

g) az alapító okirat módosításának előkészítése,

h) a részvénytársaság díjszabásának jóváhagyása.

(2) A TTT nem jogosult a hírügynökségi tevékenység tartalmát meghatározni, és a részvénytársaság elnökének az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni.

22. § A TTT tagjait az országgyűlési képviselők alapdíjának megfelelő összegű díjazás illeti meg.

A könyvvizsgáló

23. § (1) A könyvvizsgáló megbízatása négy évre szól. A könyvvizsgáló működése addig tart, amíg az új könyvvizsgálót a TTT nem bízza meg.

(2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a Gt., illetve a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény keretei között az alapító okiratban kell meghatározni.

A részvénytársaság feladatai

24. § A részvénytársaság a közszolgálati feladatainak folyamatos és zavartalan ellátása érdekében

a) az ország minden megyéjére és a fővárosra kiterjedő belföldi tudósítói hálózatot tart fenn és működtet,

b) az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi tudósítói hálózatot tart fenn és működtet,

c) gondoskodik műszaki eszközeinek üzemeltetéséről és fejlesztéséről.

Az Országos Rádió és Televízió Testület feladatai

25. § A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokat a Testület Panaszbizottsága bírálja el. A nemzeti hírügynökséggel szemben emelt kifogás elbírálására a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 49-51. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

26. § A Testület az Rtv.-ben meghatározottak szerint műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet a részvénytársaság tevékenységével összefüggésben.

A részvénytársaság gazdálkodása

27. § (1) A részvénytársaság elnöke, alelnöke, valamint az alapító okiratban meghatározott munkakört betöltő dolgozója a részvénytársaság nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója, illetve olyan társaság szerepel, amelyben maga vagy a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Ha a korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a részvénytársaság más dolgozója köti meg, a szerződést a részvénytársaság felügyelő bizottságának haladéktalanul meg kell küldeni.

(2) A részvénytársaság az ötszázezer forintos szerződési értéket meghaladó szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerződő féllel kötött szerződéseket egybe kell számítani.

28. § A részvénytársaság közszolgálati feladatainak ellátása mellett, azok elősegítésére vállalkozhat. A részvénytársaság olyan vállalkozásban nem vehet részt, amelyben felelőssége meghaladja vagyoni hozzájárulásának mértékét.

29. § A részvénytársaság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

30. § (1) Az Országgyűlés a központi költségvetés „Országgyűlés” fejezetében a részvénytársaságot a 2. §-ban rögzített közszolgálati feladatok ellátásához szükséges mértékű céltámogatásban részesíti.