1996. évi CXXVIII. törvény
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1
1. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-ának (1) bekezdése a következő e)-f) és k) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi e)-h) pontok jelölése g)-j) pontokra módosul:
(E törvény alkalmazásában)
„e) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;
f) háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek;”
„k) aktív korú: a 62. életévét be nem töltött személy.”
(2) Az Szt. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:
„(4) A hajléktalan személynek rászorultság esetén joga van az e törvényben meghatározott szociális ellátások igénybevételére függetlenül attól, hogy van-e bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye.”
2. § Az Szt. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a részére a gyermeknevelési támogatás, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj és a legalább három hónapig folyósított átmeneti segély folyósításának időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és a szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult vagy a szociális ellátás igénybevételéért térítési díjat kellett volna fizetnie.”
3. § Az Szt. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára munkanélküliek jövedelempótló támogatását, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg e törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint (a továbbiakban: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).”
4. § (1) Az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A települési önkormányzat a megélhetése alapjául szolgáló jövedelem pótlására jövedelempótló támogatásban részesíti azt a munkanélkülit,
a) aki az Flt. alapján munkanélküli járadékban részesült, és a munkanélküli járadék folyósítása időtartamának lejártát követően az Flt. alapján más munkanélküli ellátásra nem jogosult, és keresetpótló juttatásban nem részesül,
b) akinek részére a munkanélküli járadék folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján munkanélküli ellátásra nem jogosult,
c) akinek a munkanélküli járadékra való jogosultsága az Flt. alapján támogatott képzés időtartama alatt szűnt meg, és a képzés megszűnését követően az Flt. alapján munkanélküli ellátásra nem szerzett jogosultságot,
feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át.”
(2) Az Szt. 33. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre módosul:
„(2) A jövedelempótló támogatás iránti kérelem az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt jogosultsági feltétel keletkezése időpontjától számított 12 hónapon belül nyújtható be. E határidő elmulasztása jogvesztő.”
5. § Az Szt. 34. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szünetel a munkanélküli jövedelempótló támogatás folyósítása, ha a munkanélküli)
„c) oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, illetve keresetpótló juttatásban részesül;”
6. § Az Szt. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek a 34. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti, nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenység ellenértéke.”
7. § Az Szt. a 37. §-t követően a következő alcímmel és 37/A-37/G. §-sal egészül ki:
„Rendszeres szociális segély
37/A. § (1) A települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki
a) a 18. életévét betöltötte és munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve vakok személyi járadékában részesül,
b) a 62. életévét betöltötte,
c) aktív korú nem foglalkoztatott,
feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése
a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,
b) az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,
és létfenntartást biztosító vagyona sem neki és sem családjának nincs. Nem tekinthető létfenntartást biztosító vagyonnak az ingóság, továbbá az az ingatlan, amelyben a személy és családja lakik.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minősül az, aki a jövedelempótló támogatás folyósításának időtartamát kimerítette, illetőleg igazolja, hogy a rendszeres szociális segély iránti kérelme benyújtását megelőző három évben az illetékes munkaügyi központtal legalább két év időtartamig együttműködött, és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve az Szt. 34. § (3) bekezdés d) pontja szerinti keresőtevékenységet.
37/B. § Nem állapítható meg rendszeres szociális segély annak
a) a személynek, aki
aa) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül [4. § (1) bek. i) pont], kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 37/A. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában megjelölt személy esetében a 80%-át, a 37/A. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt személy esetében pedig a 70%-át;
ab) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti;
b) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki
ba) a jövedelempótló támogatásra való jogosultságának időtartama alatt együttműködést nem vállalónak minősült a 34/A. § (1) bekezdése szerint,
bb) katonai szolgálatot teljesít.
37/C. § (1) Az önkormányzat rendelete a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként előírhatja a családsegítő szolgálattal vagy a kijelölt szociális intézménnyel való együttműködési kötelezettséget. Együttműködésen az ellátásban részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó programban történő részvételt kell érteni.
(2) Az önkormányzat rendeletben szabályozza
a) az együttműködés eljárási szabályait,
b) az együttműködési programok típusait,
c) az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeit.
37/D. § A rendszeres szociális segély havi összegének megállapítására a 36. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70%-a az irányadó.
37/E. § A rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeit az önkormányzat évente legalább egyszer felülvizsgálja.
37/F. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított rendszeres szociális segély folyósítására, elszámolására a 37. § (1)-(4) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
(2) A főjegyző által az (1) bekezdés szerint folyósított rendszeres szociális segély összegét a Népjóléti Minisztérium - a fővárosi önkormányzaton keresztül - havonta utólagos elszámolással megtéríti.
37/G. § A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok rendszeres szociális segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata.”
8. § Az Szt. 38. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) Különösen indokolt a lakásfenntartási támogatás akkor, ha
a) a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 35%-át,
b) a lakás fűtési költségének havi összege eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 20%-át
és a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.
(4) Költségeken
a) a (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletét, a fűtés díját, illetve költségét, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékig a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költségeit, továbbá, ha az önkormányzat rendelete lehetővé teszi, a lakáskarbantartás költségeit,
b) a (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a lakás fűtéséhez felhasznált hőenergia fűtési szezonban felmerülő - az önkormányzat rendeletében elismert - költségének, díjának 1/6-át
kell érteni.”
9. § Az Szt. 39. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A lakásfenntartási támogatás a 38. § (3) bekezdésének
a) a) pontjában foglalt esetben egy évre,
b) b) pontjában foglalt esetben egy fűtési szezonra
szól. A kérelmet évente meg kell újítani.
(4) A támogatás összege - figyelembe véve az egyéb pénzbeli ellátásokat is - hozzájárul a lakhatás feltételeinek a megőrzéséhez. A támogatás egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 1000 Ft-nál.”
10. § Az Szt. 45. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok átmeneti segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata.”
11. § Az Szt. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) A képviselő-testület döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható
a) a lakásfenntartási támogatás,
b) az átmeneti segély,
c) a temetési segély.