(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatásnak minősül különösen
a) a földhasználati lehetőség,
b) a mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások,
c) a munkaeszközök és a munkavégzéshez szükséges forgó eszközök,
d) a szaktanácsadás, a szakképzés
biztosítása.
(4) A családi szükségletek kielégítését szolgáló gazdálkodást segítő támogatás nyújtására akkor van mód, ha a települési önkormányzat rendeletben szabályozza
a) a támogatás eljárási szabályait,
b) a támogatás formáit és értékét,
c) a támogatott jogait és kötelezettségeit, illetve a kötelezettség
megszegésének következményeit.”
12. § Az Szt. 50. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Közgyógyellátásra jogosult]
„b) a 37/A. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerinti rendszeres szociális segélyben részesülő;”
13. § Az Szt. a következő 58/A. §-sal egészül ki:
„58/A. § (1) Külön törvényben meghatározott normatív állami hozzájárulásra jogosult a személyes gondoskodást nyújtó közfeladatot ellátó
a) egyházi jogi személy,
b) társadalmi szervezet,
c) alapítvány,
d) közalapítvány,
e) közhasznú társaság,
f) egyéni vagy társas vállalkozás.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények normatív állami hozzájárulását kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele, hogy az intézmény működési feltétele és szolgáltatása, valamint intézményi térítési díja megfelel a jogszabályi előírásoknak.”
14. § Az Szt. 59. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre módosul:
„(2) Ötszáz lakosnál kisebb településeken, illetve külterületi lakott helyen az egyes alapellátási feladatok falugondnok közreműködésével is elláthatók.”
15. § Az Szt. 80. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra módosul:
(Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények típusai különösen)
„d) pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona;”
16. § Az Szt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„88. § (1) A megyei és a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: megyei önkormányzat) gondoskodik
a) azoknak a szakosított ellátásoknak a megszervezéséről, amelyek biztosítására e törvény alapján a települési önkormányzat nem köteles;
b) a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról;
c) a módszertani feladatok ellátásáról, ennek keretében megbíz valamely ápolást, gondozást nyújtó vagy rehabilitációs intézményt e feladatok ellátásával.
(2) A fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a fővárosi önkormányzat gondoskodik a hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállásának megszervezéséről és fenntartásáról.”
17. § (1) Az Szt. 96. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára)
„h) a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről.”
(2) Az Szt. 96. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:
„(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eltávozást az intézmény vezetője engedélyezi, annak részletes szabályait a házirend tartalmazza. A jogosult eltávozása csak akkor tagadható meg, ha a jogosult kezelőorvosának szakvéleménye - a jogosult önmagát vagy másokat veszélyeztető egészségi állapota miatt - az eltávozást nem javasolja.”
18. § (1) Az Szt. 98. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogosult és hozzátartozója, valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet a házirendben foglaltak szerint panasszal élhet az intézmény vezetőjénél vagy az érdekképviseleti fórumnál (a továbbiakban: panasz kivizsgálására jogosult).”
(2) Az Szt. 98. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervek panaszukkal az intézmény fenntartójához fordulhatnak, ha a panasz kivizsgálására jogosult
a) határidőben nem intézkedik,
b) intézkedésével nem értenek egyet.”
19. § Az Szt. a következő 99/A. §-sal egészül ki:
„99/A. § A gondnokság alatt álló jogosult érdekeinek védelmében az intézményvezető kezdeményezheti új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, vagy nem a gondnokolt érdekeinek megfelelően végzi.”
20. § Az Szt. 108. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Ennek eldöntéséhez a beutalt kezelő orvosának szakvéleményét is ki kell kérni.”
21. § Az Szt. 109. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A beutaló szerv és az intézmény vezetője az áthelyezést akkor kezdeményezheti, ha a jogosult]
„c) a házirendet többször, súlyosan megsérti, és emiatt az érdekképviseleti fórum a jogosult áthelyezését javasolja.”
22. § Az Szt. 112. §-ának (3) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„A szakértői bizottság legalább három tagból áll. Tagja a megyei, fővárosi pszichiátriai szakfelügyelő szakfőorvos, a megyében, fővárosban működő rehabilitációs szakfőorvos, a módszertani feladatok ellátására kijelölt, személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetője.”
23. § Az Szt. a 113. §-át követően a következő alcímmel és 113/A. §-sal egészül ki:
„A pszichiátriai betegek otthonára vonatkozó külön szabályok
113/A. § (1) A pszichiátriai betegek otthonában élő személyek esetében a 112. § (3) bekezdése szerinti szakértői bizottság az intézményi elhelyezést követően kétévente felülvizsgálja a jogosult
a) adott intézményben történő további ellátásának szükségességét;
b) más intézménybe történő áthelyezésének indokoltságát.
(2) Ha a szakértői bizottság megállapítása szerint a jogosultat egészségi állapota miatt más intézményben kell gondozni, illetőleg intézményi ellátása a továbbiakban nem indokolt, kezdeményezi a beutaló szervnél, valamint az intézmény vezetőjénél a szükséges intézkedések megtételét.
(3) A beutaló szerv, illetve az intézmény vezetője a szakértői bizottság kezdeményezésének megfelelően 30 napon belül intézkedik.”
24. § Az Szt. a következő 117/B. §-sal egészül ki:
„117/B. § (1) A népjóléti miniszter által rendeletben meghatározott, az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményben a személyi térítési díj mellett az intézményi elhelyezéskor egyszeri hozzájárulás vagy személyi térítési díj pótlék is kérhető. Az egyszeri hozzájárulás összege az éves intézményi térítési díj tízszeresét, a személyi térítési díj pótlék a havi intézményi térítési díj kétszeresét nem haladhatja meg. Ha a gondozás tíz éven belül - a haláleset kivételével - megszűnik, az egyszeri hozzájárulásnak a fennmaradó évekre jutó időarányos részét vissza kell fizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egyszeri hozzájárulás összegének legalább tíz százalékát a fenntartó elkülönítetten kezeli, az (1) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesíthetősége érdekében.”
25. § Az Szt. 124. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 45. § (4) bekezdése szerinti átmeneti segélyezés fedezetéhez a Népjóléti Minisztérium a fővárosi önkormányzattal évente kötött megállapodásban foglalt keretösszeggel hozzájárul.”
26. § Az Szt. 132. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„b) a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szakmai létszám normáit, működési feltételeit, valamint az intézményvezető szakmai feladatait;”
27. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 1997. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az Szt. - e törvény 13. §-ával megállapított - 58/A. §-a 1998. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 50. §-ának (3) bekezdésében az „egyedülálló” szövegrész helyébe „egyedülélő” szövegrész lép.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az Szt. 3. §-ának (5) bekezdéséből a „valamint - az e törvényben foglalt kivételekkel - a rendszeres szociális segélyre” szövegrész, 48. §-ának (4) bekezdéséből az „állandó” szó, 132. §-a (1) bekezdésének f) pontjából a „nem állami szervek által fenntartott” szövegrész;
b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 134. §-ának a) pontja, 135. §-ának a)-e) pontja.
(5) A települési önkormányzat - az Szt. 37/C. § és 38-39. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az önkormányzati rendeleteket e törvény hatálybalépésétől számított 4 hónapon belül alkotja meg, illetve módosítja.
(6) A települési önkormányzat az e törvény hatálybalépése előtt megállapított rendszeres szociális segélyeket e törvény hatálybalépésétől számított 4 hónapon belül felülvizsgálja. A felülvizsgálat nyomán megállapított rendszeres szociális segély összege azonban nem lehet kevesebb, mint az annak előtte megállapított rendszeres szociális segély.
(7) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépéskor már folyamatban lévő rendszeres szociális segélyezési ügyekre is.
(8) Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdésében megjelölt határidő az e törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett jogosultsági feltételek esetén az e törvény hatálybalépésének időpontjától számítandó.