1996. évi CXXIX. törvény
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosításáról1
Az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról szóló, az 1991. évi LXIX. törvénnyel, az 1992. évi LXX. törvénnyel, az 1993. évi CXI. törvénnyel, az 1994. évi IV. törvénnyel és az 1995. évi CV. törvénnyel módosított 1991. évi LX. törvényt a következők szerint módosítja:
1. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az MNB bankra, szövetkezeti hitelintézetre, valamint a szakosított hitelintézetek egyes típusaira, illetőleg ezek különböző típusú forrásaira eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő.”
2. § (1) Az MNBtv. 19. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB az államháztartás alrendszerei közül finanszírozási kapcsolatot kizárólag a központi költségvetéssel tarthat.
(2) Az MNB az államháztartással való finanszírozási kapcsolatokat illetően az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik.
(3) Az MNB a központi költségvetésnek hitelt - a (4) bekezdésben említett kivétellel - nem nyújthat. Az MNB állampapírt nyíltpiaci műveletei keretében vásárolhat. Az MNB állampapírt közvetlenül az államtól nem vásárolhat.”
(2) Az MNBtv. 19. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az MNB a kincstári egységes számla átmeneti likviditási nehézségeinek áthidalására - legfeljebb a központi költségvetés adott évi tervezett bevételeinek két százaléka erejéig - likviditási hitelt nyújthat.”
(3) Az MNBtv. 19. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A privatizációs bevételekből legalább akkora részt, mint amelyre az MNB az állami vagyon értékesítéséhez hitelt nyújtott, az MNB-vel szemben fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani.”
3. § Az MNBtv. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § Az MNB-nek a külföldi pénznemben fennálló követeléseit és tartozásait érintő napi átértékelésből származó árfolyamnyeresége vagy -vesztesége naponta, közvetlenül az elkülönített eredménytartalékot növeli, illetőleg csökkenti.”
4. § Az MNBtv. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A pénzbevonási nyereséget - a kibocsátott és a meghirdetett bevonási határidőig forgalomban lévőre át nem cserélt pénz összegének különbségét - az MNB-vel szemben a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani.”
5. § Az MNBtv. 24. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Az MNB az állam devizában történő hitelfelvételei - ide nem értve a kormányhiteleket és a nemzetközi fejlesztési intézményektől történő hitelfelvételeket - és külföldi értékpapír-kibocsátásai tekintetében az állam megbízottjaként jár el, kivéve, ha az MNB és az állam képviseletében eljáró pénzügyminiszter másként állapodik meg.
(2) Az MNB az állammal, illetőleg az állam (1) bekezdés szerinti megbízottjaként határidős és fedezeti ügyleteket köt.”
6. § Az MNBtv. 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az MNB vezeti - ha más hitelintézetet nem hatalmaz fel - a hitelintézetek pénzforgalmi számláját.
(2) Az MNB vezeti az elszámolóházak pénzforgalmi számláját.
(3) Az MNB vezeti az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi számláját.”
7. § Az MNBtv. a 33. § után a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) Az MNB jóváhagyása szükséges az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszert működtető hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatának, illetőleg módosításának hatálybalépéséhez, amelyet a hitelintézeti elszámolóház a Pénzügyi Közlönyben közzétesz.
(2) Az MNB a hitelintézeti elszámolóház számára kockázati alap képzését kötelezővé teheti, illetve az alap képzésének módjára, mértékére, felhasználására vonatkozóan kötelező előírásokat adhat.”
8. § Az MNBtv. a 34. § előtt a következő 33/B. §-sal és előtte a következő címmel egészül ki:
„Pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének engedélyezése
33/B. § (1) Az MNB engedélyezi a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzését.
(2) Az MNB engedélyezi a következő kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzését:
a) pénzváltási tevékenység,
b) az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése (elszámolásforgalmi ügylet),
c) pénzfeldolgozási tevékenység.”
9. § Az MNBtv. 35. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A jegybanki ellenőrzés a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak tekintetében e törvény, a pénzforgalomról és a devizáról szóló jogszabályok, valamint a végrehajtásukra kiadott jegybanki előírások megtartására terjed ki.”
10. § Az MNBtv. 37. §-ának (6) bekezdése a következő új második mondattal egészül ki:
„A hitelintézetek a hiányos (csonka) forintbankjegyet az MNB-nél történő becserélésre átveszik.”
11. § Az MNBtv. 38. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § Az MNB a bankjegy- és érmeelőállítás költségeit ráfordításai között számolja el.”
12. § Az MNBtv. 39. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § Az MNB, a hitelintézetek és a posta pénztárai pénzérmét - címletenként legfeljebb 100 darabot - más címletű pénzérmére, illetőleg bankjegyre, bankjegyet pedig más címletű - címletenként legfeljebb 100 darabot - bankjegyre, illetőleg pénzérmére díj-, jutalék- és költségmentesen átváltják.”
13. § Az MNBtv. 52. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § (1) Az MNB előzetes véleményének kikérésével engedélyezi az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a következő pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését:
a) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása,
b) pénzügyi szolgáltatásnak devizában, valutában való végzése,
c) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.
(2) Az MNB egyetértése szükséges ahhoz, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 208. §-a szerinti elszámolóházi tevékenység végzéséhez engedélyt adjon.
(3) Az MNB egyetértése szükséges ahhoz, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a hitelintézet, a befektetési társaság és az Épt. szerinti elszámolóház tevékenységi (működési) engedélyét visszavonja.”
14. § Az MNBtv. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MNB alapszabályát a közgyűlés állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyűlésnek.”
15. § (1) Az MNBtv. 57. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jegybanktanács tagjai:)
„c) további - az MNB alelnökeinek számát eggyel meghaladó számú - tag, akiket a miniszterelnöknek - az MNB elnöke véleményének kikérésével tett - javaslatára a köztársasági elnök három évre nevez ki, illetőleg ment fel.”
(2) Az MNBtv. 57. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jegybanktanács határoz
a) az MNB éves monetáris politikai irányelveiről;
b) az árfolyampolitikával kapcsolatos jegybanki álláspontról;
c) a jegybanki politika eszközeinek jelentősebb, az elfogadott monetáris politika - ideértve az árfolyampolitikát is - kereteit meghaladó változtatásairól.”
16. § Az MNBtv. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(8) bekezdés megjelölése (4)-(9) bekezdésre változik:
„(3) Az MNB elnökévé az a magyar állampolgár nevezhető ki, aki monetáris, pénzügyi, illetőleg a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, illetőleg gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.”
17. § (1) Az MNBtv. 59. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB legfeljebb öt alelnökét a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel. A javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a miniszterelnök terjeszt elő a köztársasági elnöknek. A javaslatnak tartalmaznia kell a kinevezendő alelnök feladatkörét.
(2) Az MNB alelnökeinek megbízatása hat évre szól.”
(2) Az MNBtv. 59. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
(5) Az alelnök feladatkörének változásáról az MNB elnöke tájékoztatja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságát [58. § (4) bek.].”
18. § Az MNBtv. 60. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § Az 58. § (3)-(8) bekezdését az 57. § (3) bekezdése c) pontjában említett személyek tekintetében is alkalmazni kell. Az 57. § (3) bekezdésének c) pontjában említett személy az is lehet, aki a gazdaság valamely ágában kiemelkedő elméleti, illetőleg gyakorlati ismeretekkel rendelkezik és a pénzügyi kérdésekben is gyakorlata van.”
19. § Az MNBtv. 63. §-a a következő mondattal egészül ki:
„Ha az új Országgyűlés az említett határidőig az új felügyelő bizottsági tagokat nem választja meg, a felügyelő bizottság működése mindaddig tart, amíg az új Országgyűlés a felügyelő bizottsági tagokat megválasztja.”
20. § Az MNBtv. 70. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„70. § (1) Az MNB elnöke, alelnöke, az MNB jegybanktanácsának az 57. § (3) bekezdése c) pontjában említett tagja, az MNB igazgatóságának tagja és az MNB jegybanki feladatot ellátó alkalmazottja - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezetői tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot hitelintézetnél és az Országos Betétbiztosítási Alapnál.
(2) Az MNB elnöke, alelnöke, az MNB igazgatóságának tagja, valamint az MNB osztályvezetője és ennél magasabb beosztású alkalmazottja nem létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt.
(3) Az MNB-nek a (2) bekezdés alá nem tartozó, jegybanki feladatot ellátó alkalmazottja munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt csak az MNB elnökének engedélyével létesíthet. Az MNB nem jegybanki feladatot ellátó alkalmazottja munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint létesíthet.