(4) Az MNB-vel munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt létesítő személynek alkalmazása előtt - és e jogviszony fennállása alatt - bejelentést kell tennie munkaviszonyáról, munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyáról, igazgatósági tagságáról és felügyelő bizottsági tagságáról.

(5) Az (2)-(3) bekezdésben említett korlátozás, illetőleg a (4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre.

(6) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy - az öröklés kivételével - tulajdont hitelintézetben nem szerezhet.

(7) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy hitelintézetben tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor (megválasztásakor, megbízásakor, alkalmazásakor) nyilatkozik a hitelintézetben fennálló tulajdoni részesedéséről.

(8) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy a kinevezése előtt, illetőleg öröklés útján szerzett - a (7) bekezdésben meghatározott - tulajdoni hányadát a szerzéstől számított három hónapon belül elidegeníti.

(9) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a (6) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadot szerzett.

(10) A (8) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tekintetében fennálló összeférhetetlenségi ok megszűnéséig az (1) és (4) bekezdésben említett személy nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett szervezetre vonatkozik.

(11) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy kinevezésekor köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. Az (1) és (4) bekezdésben említett személy a kinevezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

(12) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élő hozzátartozója hitelintézetnél vezető tisztségviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a kinevezést követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni. Az összeférhetetlenségi ok megszűnéséig az (1) és (4) bekezdésben említett személy nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely érinti azt a hitelintézetet, amelynél a közeli hozzátartozó összeférhetetlenséget megalapozó jogviszonnyal rendelkezik.

(13) Az e §-ban említett bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell megtenni. Az MNB jegybanktanácsának az 57. § (3) bekezdése c) pontjában említett tagja és felügyelő bizottsági tagja a bejelentést, illetőleg nyilatkozatot az MNB elnökénél teszi meg. A bejelentésekről és nyilatkozatokról az MNB nyilvántartást vezet.

(14) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.”

21. § Az MNBtv. 70. §-a után a következő 70/A. §-sal egészül ki:

„70/A. § Az MNB könyvvizsgálója nem választható újra. Az MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást.”

22. § (1) Az MNBtv. 71. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg e bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

„Az MNB a jogszabályok keretei között a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak számára jegybanki rendelkezésben kötelező előírásokat adhat, így szabályozza”

„g) az engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését, tárgyi feltételeit.”

(2) Az MNBtv. 71. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A befektetési szolgáltatók és az Épt. szerinti elszámolóházak számára az MNB jegybanki rendelkezésben kötelező előírásokat az (1) bekezdés c) pontjának esetében adhat.”

23. § Az MNBtv. 72. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az MNB az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet. Az MNB e tevékenységeire az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

24. § Az MNBtv. 78. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„78. § (1) Az MNB bevételei és ráfordításai alapján számított tárgyévi eredményének a közgyűlés által meghatározott hányadát - a fejlesztésre, tartalékolásra, valamint egyéb célra visszatartott összeget meghaladó részt - osztalékként fizeti be a központi költségvetésbe.

(2) Az MNB és a központi költségvetés az éves közgyűlés által osztalékként megállapított és az - elkülönített eredménytartalék igénybevétele nélkül - osztalékelőlegként megfizetett összeg különbözetét a közgyűlést követő 8 napon belül rendezi.

(3) A közgyűlés az éves nyereség felosztása és a költségvetési befizetés megállapítása során köteles gondoskodni arról, hogy az MNB saját tőkéje ne legyen kevesebb, mint a tárgyévi mérlegében kimutatott, a forgalomban lévő bankjegy- és érmeállomány, valamint a hitelintézeteknek az MNB-nél bármilyen jogcímen elhelyezett forintbetétei összegeként megállapított monetáris bázis 5%-a.

(4) Ha a tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredmény pozitív, az MNB a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig e nyereségének megfelelő osztalékelőleget fizet.

(5) Ha a tárgyhó utolsó napján a saját tőke - ideértve az elkülönített eredménytartalék összegét is - összege meghaladja a tárgyhó utolsó napján számított monetáris bázis 5%-át, az MNB a tárgyhót követő hónap 15. napjáig a többletet, de legfeljebb a 20. § szerint képzett elkülönített eredménytartalékot, osztalékelőlegként köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az igénybe vett elkülönített eredménytartalékból történő osztalékfizetési kötelezettséget a (4) bekezdés szerinti osztalékelőleg fizetési kötelezettségtől elkülönítetten kell kezelni.

(6) Ha a tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredmény negatív, a központi költségvetés a felmerült veszteséget a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig az MNB-nek megtéríti.

(7) Ha a tárgyhó utolsó napján a saját tőke - ideértve az elkülönített eredménytartalékot is - kisebb, mint a tárgyhó utolsó napján számított monetáris bázis 5%-a, a központi költségvetés a különbözetet a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig a MNB-nek megtéríti.

(8) Ha a tárgyhó utolsó napján a (4)-(7) bekezdés alapján az MNB-t és a központi költségvetést is fizetési kötelezettség terheli, akkor a felek az egymással szembeni kötelezettségeket bruttó módon számolják el, és a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig a kötelezettségek egyenlegének összegében pénzügyileg teljesítik.

(9) Az MNB saját tőkéjének a (3) bekezdésben meghatározott összeget legkésőbb 2000. december 31. napján el kell érnie.

(10) Addig, ameddig az MNB saját tőkéje nem éri el a (3) bekezdésben meghatározott összeget, a központi költségvetésnek a (7) bekezdés alapján fizetési kötelezettsége nem keletkezik, és az elkülönített eredménytartalékban lévő átértékelési eredmény nem vonható el.

(11) Addig, ameddig a (10) bekezdés alapján a központi költségvetésnek megtérítési kötelezettsége nincs, és a tárgyhó utolsó napján az elkülönített eredménytartalék egyenlege negatív, azt a központi költségvetés az elkülönített eredménytartalék javára a tárgyhót követő hónap 15. napjáig az MNB-nek megtéríti.

(12) A (8) bekezdés alkalmazása során a (11) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettséget is figyelembe kell venni.”

25. § Az MNBtv. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB számára feladatot a pénzforgalommal, a devizagazdálkodással és a hatáskörébe tartozó pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feladatkörében törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Az ilyen kormányrendeletet az MNB véleményét kikérve kell kiadni.”

26. § Az MNBtv. 84. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az MNB köteles elidegeníteni a devizajogszabályok alkalmazásában devizakülföldinek tekintendő gazdasági társaságban e törvény hatálybalépésekor fennálló részesedését, kivéve a Nemzetközi Fizetések Bankjában fennálló részesedését. Az elidegenítésről szóló döntés az MNB közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. A 70. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni az MNB-nek a devizajogszabályok alkalmazásában devizakülföldinek tekintendő gazdasági társaságára mindaddig, ameddig az MNB abban e bekezdés alapján részesedéssel rendelkezhet.”

27. § (1) Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az MNBtv. 4. §-ának (4) bekezdése, 11. §-a és előtte a „Napi likviditási tartalék” cím, 12. §-ából az „és a likviditási ráta” szövegrész, 22. §-a, 25. §-a, 29. §-ának (1) bekezdésében az „és nemesfémekkel” szövegrész és a „pénzintézet devizaműveletet az MNB-nek - az Állami Bankfelügyelettel egyetértésben adott - felhatalmazása alapján végezhet” szövegrész, 30. §-ának (1) bekezdése, 31. §-a, 71. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „és a likviditási tartalék” szövegrész, 71. §-a (1) bekezdésének e) pontjában az „és nemesfémekkel” szövegrész, 72. §-a (2) bekezdésének b)-c) pontja, 80-81. §-a és 83. §-a hatályukat vesztik.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az MNBtv. 9. §-ának (2) bekezdésében, 17. §-ában és az előtte lévő címben, valamint 36. §-ának (1)-(3) bekezdésében a „pénzintézet” szövegrész helyébe „hitelintézet” szöveg,

b) az MNBtv. 5. §-ának (1) bekezdésében, 8. §-ában, 10. §-a (1) bekezdésében, 14. §-ának (2) bekezdésében, 16. §-ában, 26. §-a (1) bekezdésének első mondatában, 29. §-ának (2)-(3) bekezdésében, 34. §-ának (4) bekezdésében, 37. §-ának (3)-(4) bekezdésében és 84. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „pénzintézetek” szövegrész helyébe „hitelintézetek” szöveg,

c) az MNBtv. 26. §-a (1) bekezdésének első mondatában és 36. §-ának (2) bekezdésében a „pénzintézetet” szövegrész helyébe a „hitelintézetet” szöveg,

d) az MNBtv. 17. §-ában a „pénzintézetnek” szövegrész helyébe a „hitelintézetnek” szöveg,